Forrás: Új Világtudat | 2014.08.11.

A legenda szerint egy szerzetes kötött szövetséget az ördöggel, s a lelkéért cserébe megkapta a könyvet, amit ma sokan a Sátán Bibliájának hívnak.

Csupán egy idézet utal arra, hogy a könyv valamikor 1230 körül keletkezhetett, de pontos dátum nem áll rendelkezésünkre. De vajon ki és milyen céllal írta azt? Miért született egy olyan kódex, amelynek első oldalán egészalakos képen maga az ördög látható? És mit keresnek a bibliamagyarázatok mellett a démon kiűzését szolgáló szertartási szövegek, varázslatok? Egy ember munkájáról van szó, vagy egy kisebb kódexmásoló csoportéról? A vizsgálatok alátámasztották, hogy a kódexet egy ember írta. Ez azonban egy újabb kérdést vet föl: hogyan volt erre képes az 1200-as években? Hogyan tudott évtizedekig dolgozni úgy, hogy közben dacolt az idővel, a saját korával és a betegségekkel is? Vagy esetleg máshogy történt?

A Sátán Bibliája - dokumentumfilm (angol)

National Geographic Devils Bible by rob4-0

A legenda születése

A történet 1230-ban kezdődött, amikor Csehország Bohémia tartományában egy bencés szerzetes az életéért könyörgött. Mivel megszegte a kolostor rendjét, élve akarták befalazni. A szerzetes megígérte: ha életben hagyják, egyetlen éjszaka alatt megírja a könyvet, amely tartalmazni fogja a Bibliát és az emberek által összegyűjtött összes ismeretet. Munkája pedig a rendház dicsőségét hirdeti majd. Éjféltájban azonban érezte, semmi esélye arra, hogy reggelre megszülessen a mű, ezért a Sátán segítségét kérte. A legenda szerint a Codex Gigas az ördöggel kötött szövetség után készült el.

A hatalmas mű gyorsan híressé vált. Mivel a rendház anyagi nehézségekkel küzdött, a kódexet eladták a cisztercieknek, és átszállították Prága közelébe, Sedlec városának kolostorába. A kódex azonban nem sokáig maradt itt, a helyet ugyanis szerencsétlenség érte. A Sátán Bibliájának őrzőit balsors sújtotta, így a püspök parancsára a szerzetesek visszavitték azt az eredeti helyére.

1565-ben II. Rudolf trónörökös horoszkópot készíttetett Michel de Nostradamusszal, amelyből kiderült, hogy édesapja halálát követően a fiatal Rudolf kerül majd trónra, illetve az is, hogy a Szent Római Birodalom uralkodója lesz. Amikor Rudolf végre kezébe vette a horoszkópot, a jóslatok hatására egy csapásra az okkultizmus megszállottja lett. Nem csoda, hogy minden álma az lett, hogy az övé lehessen a különös kódex. Az uralkodó elérte célját, évekkel később neki ajándékozták a kódexet. A király szakértőket bízott meg a könyv fordításával, és ő maga is hosszasan tanulmányozta azt. Rudolf senkit nem engedett a könyv közelébe, valósággal paranoiássá vált, bezárkózott a kastélyába, birodalma pedig összeomlott. Az uralkodót saját családja taszította le a trónról. 1648-ban a svéd hadsereg kifosztotta a királyi könyvtárat és elkobozták a Sátán Bibliáját is.

A katonák azt tervezték, hogy a kódexet uralkodójuknak, Krisztina királynőnek ajándékozzák. A trónörökös, aki apjának, II. Gusztávnak köszönhetően királyként tett esküt, megparancsolta, hogy a kódexet a kastély könyvtárában helyezzék el. Különös módon, 10 év elteltével Krisztina lemondott a trónról, áttért a katolikus hitre, és Rómában élte le hátralevő éveit. Magával vitte legértékesebb tárgyait, a Codex Gigast azonban otthagyta. 50 évvel később a kódex majdnem egy kastélytűz martaléka lett.

A titok nyomában

Ma Stockholmban, a Királyi Nemzeti Könyvtárban őrzik a Sátán Bibliájaként is emlegetett könyvet. Nemrégiben Christopher de Hamel neves Biblia-szakértő, Michael Gullick paleográfus, Peter Stanford ördögszakértő és Anna Wolodarski, a Svéd Nemzeti Könyvtár munkatársa határozták el, hogy megfejtik a kódex titkát, kiderítik, ki vagy kik írták azt. A szöveg, a képek és a kézírás, valamint a festékanyag és a papír elemzése révén azt remélték, sikerül kideríteni a Sátán Bibliájának igaz történetét. Michael Gullick a régi írások szakértője, először a tintát vizsgálta meg. A középkorban kétfajta tinta létezett: a festékszemcsékből és az összezúzott gubacsokból készült tinta. Ha a kódexet egyetlen ember írta, logikusnak tűnik, hogy egyféle anyagot használt, s természetesen a vizsgálat eredménye is ezt támasztotta alá. Anna Wolodarski és Michael Gullick a kódex Sátánt ábrázoló képét tanulmányozták. Már a kép puszta mérete is elegendő lehetett ahhoz, hogy félelmet keltsen. Ha jobban szemügyre vesszük a rajzot, kiderül, hogy a kódex készítője bezárta az ördögöt. Peter Stanford, az ördögábrázolás szakértője szerint a középkorban az emberek úgy érezték, hogy az életüket folyton veszély fenyegeti: lelküket bármikor elragadhatja az ördög. Az ördögtől való félelem pedig erősebb volt, mint az Istenbe vetett hitük. Aki bezárta az ördögöt, az talán önmagából is szerette volna száműzni azt. Erre utal az is, hogy nincs még egy olyan Biblia, amelyben az ördög képe és szellemidéző szövegek is szerepelnek. A középkorban az ördögűzés szinte mindennapos esemény volt, annak leírása viszont szintén azt az elméletet támasztja alá, hogy a könyv egyetlen ember műve. Egy bűneiért vezeklő szerzetes megírta kora legnagyobb könyvét.

Harminc év munkája?

Még a régi írások szakértője számára sem könnyű felbecsülni, mennyi idő alatt készülhetett el a könyv. Michael Gullick azonban egyszerű módszerrel próbálta kideríteni, hány év munkája fekszik benne. Az üres fehér lapra ugyanolyan 12 pontos latin betűtípussal írt, mint ami a Sátán Bibliájának egyik oldalán található. Ezt követően az egy sor megírásához szükséges időt a sorok számával beszorozva kiszámolta, hogy ha valaki megállás nélkül ír, 20 másodpercbe telik egy sor, 30 percbe egy hasáb, és 1 órába egy oldal elkészítése. Ha éjjel-nappal dolgozik, akkor is legalább 5 évig tartott a kódex megírása, és legalább ugyanennyi időt vett igénybe a vonalazás. És akkor még nem beszéltünk a díszítésről, sőt, arról, hogy a szerzetesek életében a szent könyvek másolása naponta csupán pár órát vehetett igénybe, hiszen emellett számtalan dolguk volt. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor is legkevesebb 25-30 év munkájáról beszélünk. A szakértők figyelmét azonban nemcsak a díszítés és a különös rajzok keltették föl, hanem a könyv tartalma is. A szent szövegektől kezdve a történetírásokon át a gyógyító praktikákig, igen sok minden van leírva. Ráadásul a test és az elme ápolása, valamint a halhatatlan lélek védelme egyaránt hangsúlyt kapnak. Az egyik rész kifejezetten arra utal, hogy a kódex írását a rossz lelkiismeret vezérelte. Ebben a részben találhatók a szellemidéző szövegek, amelyek nagy rokonságot mutatnak az ördögűző szertartások szövegeivel.

A rejtély magyarázata

800 év után a Codex Gigas, a Sátán Bibliája rejtélye megoldódni látszik. Michael Gullick paleográfus sokáig nem hitte el, hogy a tekintélyes kötet egyetlen ember munkája. Ezért a kézírás tudományos elemzéséhez, a grafológiához nyúlt. Alaposan tanulmányozta a Codex Gigas „g” betűit. Ha ez a kéziratban mindenütt előfordul, az megkérdőjelezhetetlenül egyetlen szerzőre utal. A tinta azonos összetétele, az egyedi betűrajzolás, a különleges tartalom mind azt támasztották alá, hogy a Sátán Bibliája egyetlen kódexmásoló munkája. A legnagyobb középkori kézirat, amely évtizedek alatt készült el.

Az évek során a legtöbb fordításban a „bezártságot” egy szörnyű büntetéssel, az élve történő befalazással azonosították. A szó valódi jelentése azonban nem ez, és valójában ez a titok nyitja. A kifejezésen azt kell érteni, hogy egy magányos szerzetes elvonul a világ elől, a cellájába. A kódexírót a dicsőség vezérelte, és nem a gonosz. A végső megváltás az ördöggel szemközti oldalon található, mégpedig a mennyország ábrázolásával. A jó és a gonosz a Codex Gigas lapjain az örökkévalóságig szemben állnak egymással. S hogy ki volt a kódex írója? Igazi nevét talán soha nem fogjuk megtudni, azonban egy bejegyzés sok mindent elárul. Herman Inclusus, vagyis Remete Herman. Egy bencés szerzetes könyörög, hogy engedjék visszavonulni a cellájába, hogy magányában maradandót alkothasson.

ezo.tv