Forrás: !!444!!! | haszan | 2019.05.08.

Jövő héten végre meglesz az a látogatás és a fotó, amire Orbán Viktor már több, mint kilenc éve vár, 2010-es megválasztása óta ugyanis nem hívták meg Washingtonba. Barack Obama idején ez szóba sem jött, az előző amerikai elnök nyíltan bírálta az Orbán-kormányt. (A diplomáciai finomságok mestere, Szijjártó Péter szerint Obama színtiszta hazugságokat állított.)

De ahhoz képest is sokat kellett várnia Orbánnak, hogy a hivatalban lévő kormányfők közül a világon elsőként állt nyíltan Donald Trump mellé. Még bőven tartott az amerikai elnökválasztási kampány, messze nem tűnt Trump esélyesnek, de Orbán kockáztatott. Volt oka rá, arra ugyanis nem számíthatott, hogy Hillary Clinton megválasztásával javulnának a mélyponton lévő magyar-amerikai kapcsolatok, a demokrata politikus külügyminiszterként többször élesen kritizálta az Orbán-kormányt.

Orbán húzása bejött, a Fideszben ezután nemcsak zseninek, hanem rögtön látnoknak is tartották, de kiderült, hogy a magyar kormány alaposan elszámolta magát, amikor arra számított, hogy Trump nem győz majd hálákodni. Nemhogy meghívó nem jött, de az amerikai elnök mintha elfelejtett volna gratutálni Orbán 2018-as választási győzelméhez. Végül a választás után több, mint két hónappal Trump végre rácsörgött Orbánra, de nem hívta meg Washingtonba, a téma az új amerikai nagykövet érkezése volt, és állítólag - magyar közlés - a déli határkerítés. (Addig is Orbán egy kis Trump-pótlékkal vigasztalódott.) Magyarország washingtoni nagykövete, Szemerkényi Réka bele is bukott abba, hogy Trumpnál nem vágódott be Orbán eléggé, és a CEU üldözéséből is ügy lett. A nagykövet visszahívásánál hangzott el Orbán elhíresült mondata, hogy nőügyekkel nem foglalkozik.

A meghívás elmaradása azért is kínos volt, mert közben járt Washingtonban a szomszédos országokból a román és az ukrán elnök, az osztrák kancellár és a szlovák miniszterelnök is. A visegrádi 4-ek közül is a magyar miniszterelnök lesz az utolsó, aki eljut Trumphoz a Fehér Házba, a lengyel elnök és a cseh és a szlovák miniszterelnök már korábban jattolt Trumppal. Egy Lengyelországban megrendezett tanácskozáson pedig kétoldalú tárgyalásokat folytatott Trump a horvát elnökkel, Kolinda Grabar-Kitaroviccsal is. Ezen az eseményen Trump Lengyelországot nevezte meg Európa védőbástyájának, megfeledkezve a magyar határkerítésről. Vendégül látta már Trump a balti államok elnökeit is. (Egy kézfogós fotó az amerikai elnökkel olyan kincs a közép-európai politikában, hogy az egykori román miniszterelnök-helyettes hamisított is egyet. Igaz, azon még Obama van.)

Az kétségtelen, hogy az Obama-adminisztráció után Trump idején látványosan visszafogottabbak lettek a magyar kormányt ért hivatalos amerikai bírálatok, az emberi jogi dörgedelmeket barátságos nyilatkozatok váltották fel, de az amerikaiak gesztusait az Orbán-kormány nem igazán viszonozta. A CEU-ügyben az új amerikai nagykövet látványosan lepattant Orbánékról, és Ukrajnának a NATO-hoz közeledését is blokkolja a magyar kormány. Az amerikaiak egyre türelmetenebbek lettek, a washingtoni meghívó nem jött.

A helyzetet úgy próbálta menteni a magyar külügy, hogy a meghívás elmaradását Szijjártó Péter nem is olyan régen, még márciusban is azzal indokolta, hogy

„jelenleg nincs olyan ügy, aminek a kezeléséhez a legfelsőbb szintre lenne szükség. Legutóbb az amerikai külügyminiszter járt nálunk. Nem maradt olyan nyitott kérdés, amit ne vitattunk volna meg.”

Miután ehhez képest pár héttel később bejelentették Orbán washingtoni útját, már a szokásos miniszterelnöki rádiósinterjújában is téma lehetett a meghívás.

„Mekkora ennek a jelentősége? Tizennégy éve nem járt magyar miniszterelnök Washingtonban.

Ugyan találkozni találkoztam többször is az amerikai elnökökkel, hiszen Magyarország és az Egyesült Államok tagja a NATO-nak, és a NATO rendszeresen tart megbeszéléseket, csúcsokat pedig legalább kétévente, és ott mindig beszélünk egymással, éppen úgy, mint Brüsszelben a miniszterelnökök csúcstalálkozóin, tehát amerikai–magyar kapcsolatok léteztek a legmagasabb szinten, csak kétoldalú tárgyalások nem voltak.”

Az Orbán által említett NATO-csúcsokon folytatott beszélgetés például így nézett ki:

Orbán meghívása a jelek szerint inkább a Visegrádi Négyeknek szól, és az orosz befolyás visszaszorítását szolgálja a térségben, de Orbán természetesen ezt is úgy fordította le, ahogy minden mást is.

„Most a jelentősége ennek az ügynek az, hogy van egy olyan fölfogás a világban, az ENSZ ezt képviseli, miszerint a migráció emberi jog, és ha valaki valahonnan el akar menni, a saját hazájából el akar menni valahová máshová, akkor azt meg kell neki engedni, sőt támogatni kell pénzügyileg. És vagyunk néhányan a világban, nagyobbak és kisebbek, akik ezt nem nézik jó szemmel. Az Amerikai Egyesült Államok ezt egyértelműen veszélyesnek tartja, mi is ezen az állásponton vagyunk, és az ENSZ-en belül mi egy csoporthoz tartozunk, akik próbálják azokat a nemzetközi törekvéseket megakadályozni, amelyek a migrációt világméretűvé akarják bátorítani és terjeszteni. Ezért a megbeszélésnek az egyik legfontosabb kérdése, hogy ebben a nemzetközi fórumokon való, migráció elleni föllépésben hogyan tudunk együttműködni a jövőben. És persze lesznek gazdasági kérdések, mert az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok kiválóan fejlődnek, az unió után az egyik legfontosabb, vagy talán legfontosabb partnerünk éppen az Egyesült Államok. Tehát pénzről, migrációról és gazdaságról lesz szó.”

Orbánt Trump hivatalában csak Európából már 22 politikus is megelőzte:

Theresa May, brit miniszterelnök. 2017. január 27.

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI/AFP

Enda Kenny, ír miniszterelnök, 2017. március 17. [...]