Forrás: Index | Nagy Attila Károly | 2017.10.08.

Manapság (kösz, internet) egyre kevesebb névre szóló levelet hoz a posta, így igazi öröm, ha kapunk mondjuk egy szép képeslapot egy távoli országból vagy levelet a nagymamától. Amennyire lehet örülni az effajta meglepetésnek, ugyanannyira bosszantó érzés, ha a nevünkre szóló borítékban mondjuk egy olyan kérdőívet találunk, aminek se füle, se farka, és csak arra jó, hogy fölidegesítsék vele az embert.

Mint arra a glossza.blog.hu szerzője is rávilágít, az ilyen kérdőívek nemcsak bosszantóak, de alapvetően pazarlóak is, így sok-sok fa és agysejt életét hosszabbíthatjuk meg, ha kivonjuk magunkat a hasonló kéretlen küldemények címzettjei közül. Joggal kérdezhetik, miképp tehetjük ezt meg?

A válasz: van rá lehetőség, hogy a lakcímnyilvántartónál letiltsuk adataink marketing célú kiadását, és elvileg ezzel elejét vehetjük az ilyesmi megkereséseknek.

A Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság (BM NYHÁT) így ír a díj- és illetékmentes adatletiltásról:

az adatletiltással megakadályozhatja, hogy név- és lakcímadatai kiadásra kerüljenek harmadik fél számára közvetlen üzletszerzés (direkt marketing), piackutatás, tudományos kutatás, közvélemény kutatás céljából.

Az adatletiltásra több lehetőség is nyílik, a szükséges iratok (adatszolgáltatást korlátozó nyilatkozat valamint személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmány és lakcímkártya) birtokában:

a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalaiban személyesen, meghatalmazott útján vagy ajánlott levélben,

• Budapest Főváros kormányhivatalánál személyesen, meghatalmazott útján vagy ajánlott levélben illetve elektronikus úton
• a legközelebbi jegyzőnél "a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 89. §-ában (2) bekezdésében meghatározott választási szervek választópolgárról nyilvántartott adatainak átadását tiltó nyilatkozattal"
• külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél (vagy ha épp itthon tartózkodik, akkor a Budapest Főváros Kormányhivatalánál vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál)
• "elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján"

Ez utóbbival kapcsolatban igazi bürokratanyelven fogalmaz a BM:

Ha a polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, akkor az eljárás automatikus döntéshozatal útján kerül lefolytatásra. Az automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatásához a polgárnak a kérelemben meg kell adnia a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott személyes adatokat.

Ez azonban ne ijesszen el senkit, mert csupán arról van szó, hogyha van elektronikus ügyintézést lehetővé tevő ügyfélkapu felhasználói profilunk, akkor pár kattintásal megvédhetjük magánszféránkat a betolakodóktól.

Aki tehát rendelkezik ügyfélkapuval a következő lépéseket tegye meg:

1. A nyilvantarto.hu/ugyseged/ oldalon az SZL-adatletiltás ikonra kell kattintani (2. sor 4. ikon, lásd fentebb)
2. Be kell jelentkezni az ügyfélkapus felhasználói név és jelszó megadásával (ahogy a BM fogalmaz: “a Központi Azonosítási Ügynök segítségével”)
3. A személyi azonosító (azaz a régi személyi szám, amely a lakcímkártyán található) megadása után kell kiválasztani az “Adatok letiltása” lehetőséget. (Azok a perverzek, akik már korábban letiltották, választhatják itt az “Adatletiltás visszavonása” opciót is.)
4. A tovább gombra kilikkelve betöltődnek a személyes adataink, a lap alján a benyújtás lehetőségre kattintva kérelmünket azonnal feldolgozza a rendszer, erről a lap tetején kapunk tájékoztatást, ami így néz ki:

A bennünk élő paranoid NER-polgár persze azt súgja, hogy mindezzel nem lehet csak úgy kijátszani például egy migrációról szóló közvéleménykutatás megrendelőit, úgyhogy ha a közeljövőben a letiltó eljárás ellenére mégis kapunk levelet mondjuk magától a miniszterelnöktől, visszatérünk a témára.