Forrás: fn24-Hír24 | Tamásné Szabó Zsuzsanna | 2015.01.15.

Aki szeretné, ha az év elejétől kezdve megkapja a neki járó adó- és járulékkedvezményt, annak célszerű már januárban nyilatkozni a munkáltatójának. Első házasokra is vonatkozik!

A korábbi évekhez hasonlóan most is célszerű már januárban kitölteni az adóelőleg-nyilatkozatot ahhoz, hogy a munkavállalóknak járó idei kedvezményeket mielőbb figyelembe vegyék a kifizetők. Kedvező változás, hogy ettől az évtől az első házasok is adókedvezményben részesülhetnek.

Első házasok figyelmébe

Adóalap-kedvezmény jár azoknak a pároknak, akiknél legalább az egyik fél az első házasságát köti (kortól függetlenül), ha a házasságkötés már az idei évben történt. A kedvezményt alapesetben két évig lehet igénybe venni. Mértéke jogosultsági hónaponként (legfeljebb 24 hónapig) 31 250 forint, vagyis ennyivel lehet csökkenteni az adóalapot, ami havi 5 ezer forint adókedvezmények felel meg.

Az összeget – hasonlóan a családi kedvezményhez – közösen is igénybe lehet venni, az összeg megosztásával.
A 24 hónapon belül a kedvezmény utoljára arra a hónapra érvényesíthető, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.

Fotó: Thinkstock

Amikor a gyerek nem akadály

Nem árt tudni, hogy nem zárja ki az első házasok kedvezményét ha a házasság megkötésekor a partnerek bármelyike meglévő gyermekre vagy magzatra tekintettel már jogosult családi adókedvezményre. Szintén nem befolyásolja a kedvezmény igénybevételét az sem, ha a pár valamelyike a kedvezmény érvényesíthetőségének időszakában nevelőszülőként, nevelőszülő házastársaként – nevelt gyermekre tekintettel – válik családi kedvezményre jogosulttá.

A gyors válás viszont az adókedvezményt is megszakítja: nem érvényesíthető tovább, ha a házasság a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik.

Családi adó- és járulékkedvezmény - ennyi jár

A családi kedvezmény mértéke idén nem változik: fő szabályként egy vagy két eltartott után (gyermekenként) havonta és gyermekenként 62 500 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. Ez gyermekenként legfeljebb havi 10 ezer forinttal növelheti a nettó bért, amennyiben januárban nyilatkoztak a szülők.

Legalább három eltartottnál pedig gyermekenként 206 250 forinttal csökkenthető az adóalap, ami maximum havi 33 ezer forintnyi pluszfizetést jelenthet.

Amit még tudni kell, hogy a tavalyi évtől nemcsak a fizetendő személyi jövedelemadóból érvényesíthető a kedvezmény. Tehát ha a szülőnek nincs annyi keresete, hogy kimerítse az szja-nál a neki járó összeget, akkor a fizetendő nyugdíj- (10 százalék) és egészségbiztosítási járulékot (7 százalék) is le lehet faragni.

2016-tól abban lesz változás, hogy fokozatosan (évente 2500 forinttal) nő majd a két eltartottat nevelő családoknál a kedvezményezett eltartottanként figyelembe vehető összeg, egészen addig, amíg 2019-re a jelenlegi kedvezmény dupláját el nem éri.

Így kell nyilatkozni

Az adóelőleg-nyilatkozatot a munkavállaló tölti ki és adja át munkáltatónak, így már év közben érvényesíteni tudják az adókedvezményt, vagyis magasabb lehet a nettó bér.

Újdonság, hogy 2015. január 1-jétől az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (például tiszteletdíjat, egyéb juttatást) juttató kifizetőnek is adható nyilatkozat.

Ha már az első hónap bére után érvényesíteni kívánja a munkavállaló a kedvezményeket (például családi kedvezmény, személyi kedvezmény), akkor az első bérszámfejtést megelőzően kell a munkáltatónak átadnia az új évre vonatkozó adatokkal kitöltött adóelőleg-nyilatkozatokat.

Változás esetén a kedvezményt érvényesítő munkavállaló köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni.

Nyilatkozatminta

A NAV honlapján elérhetők a javasolt (megfelelő felépítésű és tartalmú) adóelőleg-nyilatkozatminták, amelyek alapján minden igénylő elkészítheti saját adóelőleg-nyilatkozatát 2015-ben is. Az adóelőleg-nyilatkozatok kitöltési útmutatója részletezi mikor jogosult adózó az adott kedvezményre, hogyan, milyen adatokkal kell kitölteni és mire érdemes odafigyelni.

Aki nem nyilatkozik év közben, az pedig csak a következő év elején, adóbevalláskor juthat hozzá a neki járó adó- és járulékkedvezményhez.