Vadonélő mosómedvéket filmeztek le a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői vadbiológus kutatói egy Budapesttől 30 kilométerre fekvő erdőben.
Többször is rögzítette a vadkamera a fészekrabló mosómedvéket
Az egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének munkatársai vizsgálják, milyen hatása lehet az inváziós emlősöknek a hazai őshonos állatfajokra. Talajra és bokrokra épített műfészkeket és fára szerelt odúkat helyeztek ki fácántojásokkal, és vadkamerákkal vizsgálták a fészekrablókat. A képeken gyakran jelentek meg mosómedvék - közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
A vadonba került mosómedvék gyorsan elszaporodhatnak Forrás: Flickr / Josh Tidsbury
A mosómedvék leginkább tojásokkal, hüllőkkel, békákkal, rovarokkal, gyümölcsökkel táplálkoznak. A közlemény idézte Katona Krisztiánt, a MATE egyetemi docensét, a kutatás szakmai vezetőjét, aki azt emelte ki, hogy a mosómedvék viszonylag gyorsan szaporodnak, egy nősténynek évente öt-hat utóda is lehet.
Ha elszaporodnak a hazai erdőkben, az komoly ökológiai problémát okozhat
Európa számos országában megtelepedett már ez a faj, és növekvő állományuk számtalan nehezen kezelhető problémát okoz. Azt feltételezik, hogy Magyarországon
valószínűleg fogságból szökött egyedek telepedtek meg a főváros szomszédságában
és kezdtek el szaporodni. Amennyiben az állomány intenzív növekedésnek indul, azzal a hazai fajokra is veszélyt jelenthet.
A mosómedve (Procyon lotor) invazív fajnak számít, és az elszporodása komoly kockázatot jelnthet a helyi ökoszisztémákra Forrás: AFP/Mirva Helenius
A kutatók szerint még csak néhány tucat egyed élhet jelenleg Magyarországon
és mivel jellemzően éjjel aktívabbak, ezért nem valószínű, hogy bárki találkozik velük. Ha ez mégis megtörténne, akkor azt ajánlják a szakemberek: ne közelítsék meg őket, mert haraphatnak és fertőzéseket terjeszthetnek.
A teljes projektről részletes információk elérhetők a https://invaziobiologia.hu/ címen.
