Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2025 » November » 20 » Egy 4200 éves ezüstcsésze, ami a világ legrégebbi kozmikus térképét rejti

---

08:49:28 Egy 4200 éves ezüstcsésze, ami a világ legrégebbi kozmikus térképét rejti

Forrás: Új világtudat |  2025.11.19. A Júdeai-hegységben előkerült, mindössze nyolc centiméter magas ezüstcsésze több mint öt évtizeden át rejtette valódi jelentését. Bár már 1970-ben megtalálták, a sűrűn egymásba fonódó szimbólumok, kígyók, kimérák, isteni alakok és égi jelek sokáig megfejthetetlenek maradtak. Egy új kutatás azonban arra utal, hogy a 4200 éves tárgy sokkal több egyszerű műalkotásnál: a világmindenség legrégebbi ismert térképét őrizheti, amely több mint ezer évvel előzi meg a babiloni kozmológiai szövegeket. (1) A mostani elemzés Eberhard Zangger, Daniel Sarlo és Fabienne Haas Dantes vezetésével készült, és azt állítja, hogy a csészén látható motívumok nem véletlenszerűen kerültek egymás mellé. A kutatók a központi jelenetet egy égi hajóként azonosítják, amelyet két istenség tart. Az ókori Közel-Keleten ez a szimbólum a nap és a hold égi pályáját biztosító isteni erőt jelképezte. A csésze felszínén megjelenő alakok és jelenetek így nem csatát vagy mitikus küzdelmet ábrázolnak, ahogyan korábban többen feltételezték, hanem egy harmonikus teremtéstörténetet. A felkelő nap a sötétség elűzését, a világ rendjének helyreállítását és folyamatos megújulását fejezi ki. Ha ez a magyarázat helytálló, akkor a csésze ikonográfiája több mint ezer évvel előzi meg a híres babiloni Enuma Elish kozmogonikus eposzát, és a tárgy az emberiség egyik legkorábbi kozmológiai ábrázolása lehet. A tanulmány a csésze eredetére is új fényt vet. A feltételezések szerint az ezüsttárgyat Kr. e. 2300 körül készíthették Észak-Szíriában, abban a régióban, amely az adott korszakban híres volt kiemelkedő fémművességéről. Körülbelül egy évszázaddal később, nagyjából Kr. e. 2200-ban kerülhetett egy sírba a déli Levantéban. A díszítése arról a korszakról tanúskodik, amelyben az ókori Közel-Kelet kultúrái sűrű kapcsolatban álltak egymással: a csillagászati jelek, az isteni lények és hibrid állatok mindenütt hasonló jelentéseket hordozhattak, a rend, a védelem és a teremtés motívumait közvetítették. A kutatók értelmezését tovább erősíti a nemrég azonosított Lidar Höyük-i prizma, amely több, a csészéhez hasonló szimbólumot visel. Ez a párhuzam lehetővé teszi, hogy az Ain Samiya-i csészét ne elszigetelt, hanem egy szélesebb kozmológiai hagyomány részeként szemléljük. Emiatt a szerzők azt is felvetik, hogy a csésze akár a legrégebbi fennmaradt művészi kísérlet lehet az univerzum felépítésének ábrázolására. Daniel Sarlo, a tanulmány társszerzője szerint a csésze ikonográfiája több kultúra motívumait foglalja egységbe. Megjelennek benne mezopotámiai mítoszok elemei, levantei temetkezési szimbólumok és olyan naphoz kötődő gondolatok, amelyek egyértelműen egyiptomi hatásra utalnak. Ez a sokrétűség jól példázza, milyen összetett kapcsolatrendszer formálta a Közel-Kelet középső bronzkori világát. Az évtizedeken át fejtörést okozó ezüstcsésze most úgy tűnik, végre új értelmet nyert. Az apró, finoman díszített tárgy nem csupán művészeti remekmű, hanem talán az emberiség egyik legkorábbi kísérlete arra, hogy megértse és ábrázolja a mindenség rendjét – egy kicsiny, de annál jelentőségteljesebb kozmikus térkép, amely több mint négy évezreden át őrizte titkát. (2) (1) - https://luwianstudies.org/study-on-the (2) - https://greekreporter.com/2025/11/15/

1 2 3 4 5 Kategória: Történelem | Kultúra | Megtekintések száma: 2 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): kozmológia, történelem, új, régészet, videó | Helyezés: 0.0/0