Forrás: [origo] | Waffler Dániel | 2017.10.28.

A kutatók egyre inkább egyetértenek abban, hogy hosszú távon nem lesz elég a szén-dioxid-kibocsátásunk csökkentése, hanem valahogy ki kell vonnunk azt a légkörből. Erre már léteznek módszerek, amelyek ráadásul a gyakorlatban is hasznosak, most pedig Izlandon már működik a negatív kibocsátású erőmű.

A klímaváltozással foglalkozó tudósok egy része sokáig úgy gondolta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével vissza lehet fordítani a globális felmelegedést, és el lehet kerülni a bolygóra váró katasztrófát.

Egyre többen vélekednek azonban úgy, hogy ez többé nem lehetséges

: az emberiség még mindig 40 milliárd tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe évente, és a párizsi klímaegyezményben kitűzött 2 Celsius-fokos emelkedés komoly veszélyben van.

Éppen ezért fontosak az olyan kutatások, amelyek nemcsak a kibocsátás csökkentésére koncentrálnak,

hanem egyenesen arra, hogy valamilyen módon kivegyük a levegőből a szén-dioxidot,

ezzel aktívan csökkentve annak jelenlétét a légkörben - vagy legalábbis komolyabban ellensúlyozva az emberiség kibocsátását.

Egyelőre nincs szó arról, hogy helyettesíteni tudnánk a növényeket, vagyis hogy a szén-dioxidból valamilyen módon oxigént tudnánk alkotni, de már az is elég lenne, ha el tudnánk nyelni az előbbit, és utána lehetőleg valamit kezdeni vele, hogy soha ne is kerüljön vissza a légkörbe. Az ötlet persze jó, csak éppen a megvalósítása nem egyszerű, több okból sem.

Egy szén-dioxid-elfogó rendszer.
Forrás: Climeworks

Az első ok éppen arra vezethető vissza, hogy sokáig nem is foglalkoztak vele, hiszen a legtöbb szakértő szinte biztos volt benne, hogy az emberiség időben észhez fog térni, és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus visszavágása elég lesz a problémák elkerülésére. Éppen ezért az ezzel foglalkozó vállalatoknak is nehéz dolguk volt, de szerencsére olyan milliárdosok, mint például Bill Gates azért folyamatosan csepegtették a pénzeket az ilyen startupokba.

A másik ok, hogy habár rettegünk a rengeteg szén-dioxidtól,

valójában összességében még így is nagyon nehéz a kis rosszaságokat megtalálni a levegőben.

Ha szimplán a levegőt vizsgáljuk egy átlagos helyen, akkor körülbelül 0,04%-os koncentrációban található meg, vagyis minden 2500 gázmolekulából csak 1 szén-dioxid. Ha innen próbálnánk meg kiszűrni és befogni, az körülbelül 600 és 1000 dollár közé eső költséggel járna egy tonna szén-dioxidra levetítve.

Éppen ezért logikusabbnak tűnik oda menni, ahol eleve nagyobb koncentrációban van jelen,

például egy szénerőmű kimenetéhez, ahol ez körülbelül 10%, vagyis itt már 10 gázmolekulából 1 szén-dioxid. Az ilyen forrásoknál a fenti költség akár a tizedére is csökkenthető, ami már jóval barátságosabb.

Oké, de hogy lesz ebből negatív kibocsátású erőmű, és hova kerül a befogott szén-dioxid? Lapozzon egyet, és kiderül!

A folytatás az origo-n olvasható >>>