Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2014 » Március » 26 » Egy hatalom panaszai

---

09:19:12 Egy hatalom panaszai

Forrás: GALAMUS-CSOPORT | 2014.03.26. Zágon Ernő     Mit akarnak ezek a zsidók? Ahelyett, hogy örülnének az emlékhelynek (Sorsok Háza), amelyet építünk számukra, hogy legyen hol emlékezniük; ahelyett hogy megköszönnék a megszállási emlékmű felállítását, amely nem hagyja majd feledtetni a német fasiszta megszállás rémtetteit; ahelyett hogy elfogadnák a tényt, miszerint: 1941-ben 21 ezer zsidót egyszerű idegenrendészeti eljárás keretében küldtek vágóhídra, ők, a hálátlanok visszautasítják a hatalom nemes gesztusát, és nem hajlandók tudomásul venni, hogy a hatalom jót akar nekik, nem hajlandók eltűrni a simogatást, amelyet az irántuk érzett szeretet diktál. Azt kívánják ezek, hogy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga területén a magyar–zsidó együttélésnek legyen emlékhelye, a Sorsok Házára szánt 5-6 milliárd forintot fordítsuk inkább az éhező magyar gyermekekre. Olyasmibe avatkoznak bele, ami az állam feladata (pedig az egyre jobban teljesít). Nem értjük, mitől húzódoznak annyira. Hiszen köztudott, hogy mi jót akarunk, nulla toleranciát hirdetünk az antiszemitizmus ellen, miniszterelnökünk többször is garantálta, hogy megvédi a zsidókat. Mégsem akarják hagyni, hogy megsimogassuk őket. Mint Karinthy zseniális karcolatában a kis nyulacska, amit a gazdája szeretne az ölébe venni: „Nem akarok semmit tőled, te fehér, ijedt kis nyúl, csak meg akarom simogatni a fehér bundádat… hogy jólessék neked… és a kis fejedet simogatnám, hogy megnyugodj, és jól érezd magad, biztonságban, és elhidd, hogy nincs okod félni, nem kell tartanod semmitől, én vigyázok rád és megvédelek.” A végkifejlet ismert. (K. F.: Szeretem az állatot.) Hát igen. A zsidók – úgy tűnik – nem akarnak cirógatásban részesülni, de ígéretekben sem. Csupán félelem nélkül élni a hazájukban, egyenrangú állampolgárként, és emlékezni félmillió sorstársukra és saját halottaikra. Ott és akkor, ahol és amikor annak ideje van. És nem emlékezetpolitikailag! A súlyos, egy életen át viselt trauma nem emlékezetpolitikai kategória. Emlékezni politikailag nem lehet. Érzelmeket, gyászt nem lehetséges politikára váltani. Az a politika, amit most hirdetnek, az egész tragikus múltat hazug mázzal vonja be. És ez ellen tiltakozni kell!

1 2 3 4 5 Kategória: Kommentár | Reakció | Vélemény | Megtekintések száma: 755 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): sorsok háza, vélemény, tilzakozás, Egy hatalom panaszai, Zágon Ernő, holokauszt | Helyezés: 0.0/0