Tasmania a globális energiapiac éllovasa, mivel a sziget 100 százalékban megújuló energiaforrásokból tartja fenn magát. Ráadásul azt is elérte, hogy nettó nulla legyen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az Ausztráliához tartozó kis állam jövője az egész világnak irányt mutathat.
Tasmania energiapolitikája nem túl ismert a világban, pedig az Ausztráliához tartozó szövetségi szigetállam lenyűgöző eredményeket ért el. Már 2015-ben eljutott oda, hogy nettó nulla legyen az üvegházhatású gázok kibocsátása az államban.
2020 novemberében pedig elérte, hogy csak megújuló forrásokat használjon fel az energiatermeléséhez, ami jelentős részben a sziget szél- és vízenergiaprojektjeinek köszönhető.
A Világgazdasági Fórum (WEF) elemzése pedig feltette a kérdést, hogy egyrészt milyen jövő várhat Tasmania energiapolitikájára, másrészt, hogy a világ mit tanulhat a sziget sikeréből.
A tasmaniai tapasztalatok
Az egyik fontos tapasztalat, hogy a nagyjából kétharmad magyarországnyi, 68 ezer négyzetkilométeren elterülő, mintegy félmillió lakosú Tasmaniában területileg nagyon eltérők az eredmények, vagyis a természeti adottságokat más országokban is figyelembe kell venni. Tasmania ugyanis igencsak bővelkedik csapadékos időszakokban, ami kedvező a vízenergia felhasználásához. Közben pedig a szeles északi területek támogatják a szélenergia felhasználását.
Tasmania globális éllovas a megújulók felhasználása terén, de a szigetnek további nagyszabású tervei vannakForrás: AFP/Francois Nascimbeni
Emellett az államban hatalmas kiterjedésű erdős területek találhatók, melyek alapvetően járulnak hozzá a nettó karbonsemleges gazdasághoz. Egyszerűen azért, mert az erdők óriási mennyiségben képesek szén-dioxidot elnyelni a légkörből.
Mindazonáltal az állam vezetése az elért célok mellett sem tervez leállni. A terv az, hogy 2040-re 200 százalékos legyen a megújuló energiaforrások felhasználása.
Ez azt jelenti, hogy a sziget kétszer annyi villamos energiát termelne, mint amennyi a jelenlegi szükséglete, a többletet pedig külföldre értékesítené.
Az export jelentős része a közeli Victoria államba irányulna, és ennek érdekében már el is készültek a 3,5 milliárd ausztrál dolláros, Marinus Link nevű összekötő tervei, melyeken keresztül 1500 megawatt energia juthatna el Tasmaniából Victoriába. Ez a kapacitás többszöröse lenne a jelenleg működő 500 megawattos Basslink kábelnek.
Van még mozgástér a fejlődésre
Az elemzés azonban kiemeli, hogy bőven van még hova fejlődnie a tasmaniai modellnek. Egyfelől bár az összesített teljesítmény kitűnő, a dekarbonizációs folyamatot minél több iparágra ki kellene terjeszteni a jövőben.
Emellett hozzáteszik, hogy a szigetállamnak nincs hivatalos, jogszabályba foglalt dekarbonizációs célja.
Ez azért volna fontos, mert ezzel rögzíteni lehetne a jelenlegi kedvező folyamat visszafordíthatatlanságát.
Sőt, a jelenlegi hivatalos előírás arra vonatkozik, hogy a területnek 2050-re az 1990-es kibocsátási szintre kellene eljutnia. Ez pedig most azt jelenti, hogy Tasmania akár még növelhetné is a károsanyag-kibocsátását, és még akkor is megfelelne a saját hivatalos előírásainak.
Tasmania példát mutathat a globális energetikai átállás számára isForrás: 4CS/pixabay.com
Az elemzés kiemeli továbbá, hogy
bár a nettó nullás szén-dioxid-kibocsátás látványos eredmény, Tasmania még így is évi több mint 8,36 millió tonna kibocsátásért felelős.
Mi több, az iparágak 2005 óta 4,5 százalékkal növelték a szén-dioxid-kibocsátásaikat. Vagyis bár Tasmania rendkívül szerencsés helyzetben van a hatalmas erdőségek miatt (melyek megőrzése szintén kritikusan fontos), a WEF szerint bőven lehetne még dolgozni a gazdasági szektorok károsanyag-kibocsátásának visszafogásán.
Ez pedig már csak azért is fontos volna, mert nemrég kiderült, hogy egy, a tasmaniai kormányzatnak készült elemzés szerint
az állam kibocsátása nőhet a következő években, és akár tartósan is pozitív tartományba fordulhat.
Részben épp ezért volna fontos, hogy a kormánynak legyen világos, törvénybe foglalt stratégiája, amelyben rögzíti a nettó nullás kibocsátás tartósságát – teszi hozzá az elemzés.
Tasmania tehát globális összevetésben is élen jár az energiapiaci átállásban, azonban a példája jól mutatja, hogy érdemes odafigyelni az egyes országok és térségek sajátosságaira, mivel sokat lehet tanulni a kiváló számok mögött álló részletekből is.
