Forrás: Új Világtudat | 2019.08.15.

Egy fatörzsbe eltemetett kelta nő már egy ideje izgalomban tartja a régészeket. Sok száz évvel ezelőtt az embereket különféle módon temették el, némelyeket hétköznapi, másokat pedig egyenesen pazar körülmények között.

Az ókorban az egyiptomiak a fontos emberek testét először mumifikálták, majd bronz vagy arany szarkofágokban temették el őket. Ez a korszerűen fejlett technika biztosította, hogy a testek sok évszázadon keresztül fennmaradjanak.

Az ősi inkák szintén alkalmazták a mumifikációt, és a maradványokat számos "élő" rituálé során használták, beleértve a házassági szertartásokat. A múmiák egyfajta csatornaként szolgáltak az istenekhez, amelyek tanácsokkal és irányítással segítették az élőket.

De vajon hogyan kerül egy elhunyt egy fatörzsbe? Ez furcsának és egyedülállónak számít sok más kultúra évszázadokon át folytatott temetkezési rítusai szerint is. Részben ez az oka annak, hogy a svájci Zürich közelében 2017-ben történt felfedezés oly jelentős a régészek és történészek számára.

Két évvel ezelőtt egy csoport munkás véletlenül találta meg, amiről először azt hitték, hogy csak egy öreg, eltemetett fa. Amikor azonban szakértőket hívtak a helyszínre, egy jó állapotban fennmaradt, körülbelül 40 éves nőt fedeztek fel a belsejében sok értékes ékszerrel díszítve, köztük karkötőkkel és számos színes nyaklánccal. (1)

A svájci szakértők azt mondják, hogy körülbelül 2200 éves, és a vaskorban temethették el, és ez az oka annak, hogy a maradványok annyira fontosak a történészek és a régészek számára.

Voltak árulkodó jelek, amelyek szerint valószínűleg a nő kevés fizikai munkát végzett és kényelmes életet él. A kezén gyakorlatilag nem látszódtak annak nyomai, hogy munkát végzett volna, a maradványok pedig azt mutatják, hogy szénhidrát tartalmú és sok édes ételt fogyasztott - ez egy másik jele annak, hogy valószínűleg egy magasabb társadalmi osztály tagja volt, aki ritkán hagyott ki egy étkezést. Figyelemre méltó, hogy a fatörzsön még 2000 évvel azt követően is megvolt a kéreg, hogy eltemették.

A munkások egy projekt során végeztek földmunkát a Zürich Aussersihl körzetében található Kern iskolakomplexum közelében. A korábbi leletek a 6. századból származnak, de egyikük sem volt olyan régi, mint a két évvel ezelőtt talált nő. Ez a másik ok, amiért annyira létfontosságú a történészek és kutatók számára.

A szakértők elmondták, hogy egy birkabőr kabátba és egy jól kialakított, gyapjú kendőbe öltöztetve találták, ami további bizonyítéka annak, hogy könnyű élete lehetett. Karkötői bronzból készültek, a nyakláncai élénk színű üveg kövekkel voltak díszítve, továbbá egy bronz láncot is viselt, amelyet több medál díszített.

Az asszonyhoz közel 1903-ban egy kelta férfi sírhelyét fedezték fel, a szakértők szerint ő is fontos és magas státuszú személy volt. A kutatók szerint a helyszínek közelsége miatt talán ismerhették egymást.

A férfit karddal, pajzzsal és harci öltözetben temették el, melyek mind annak jelei, hogy ő maga is magas státuszt élvezett.

Az elmúlt két évben, mióta megtalálták, a régészek átfogó képet készítettek a fatörzsbe eltemetett kelta nőről és a közösségről, amelyben élt. Fizikai vizsgálatokat végeztek, tanulmányozták azokat a tárgyakat, amelyekkel eltemették, és elvégezték a csontok izotópvizsgálatát.

A szakértők elmondták, hogy meggyőző eredményeik "meglehetősen pontos képet adnak az elhunytról" és a társadalomról, amelyben élt. Arra a következtetésre jutottak, hogy Zürich térségében a Limmat-völgy néven ismert területen született és nevelkedett, és úgy vélik, hogy a sírja közelében egy teljesen ismeretlen kelta közösség létezett, ami csak arra vár, hogy napvilágra kerüljön.

Noha a kelta embereket leginkább az Egyesült Királyság történelmével azonosítják, ők Európából származnak és Európa sok részére eljutottak.

Sőt, a szakértők szerint időszámításunk előtt 450-től időszámításunk szerint 58-ig a kelta népek Svájc és Ausztria sok részén telepedtek le, ahol családok és egész közösségek virágoztak. De aztán Julius Caesar megszállta ezeket a területeket, és az élet nem csak a kelták, hanem mindenki más számára is visszavonhatatlanul megváltozott. (2)

(1) - https://www.stadt-zuerich.ch/hbd/de/index/ueber
(2) - https://www.smithsonianmag.com/smart-news/ir