Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2020 » Március » 15 » Egy ősi maja királyságot fedeztek fel egy mexikói marhatenyésztő kertjében

---

09:42:08 Egy ősi maja királyságot fedeztek fel egy mexikói marhatenyésztő kertjében

Forrás: Új világtudat |  2020.03.14. Az ősi maja királyság rég elveszett fővárosát fedezték fel egy Mexikó délkeleti részén található szarvasmarha tenyésztő kertjében. Az ősi várost, amelyet ma Lacanja Tzeltal-nak hívnak, a közeli modern közösségről nevezték el, melyet a mexikói Chiapasban található Sak Tz'i' - "fehér kutya" királyság fővárosának tekintenek. A kutatók több mint 20 éve kerestek bizonyítékokat a 3000 éves városról, miután feliratokat találtak más maja ásatási helyszíneken, amelyek leírják a város létezését. Így volt ez 2014-ig, amikor Whittaker Schroder végzős hallgató egy carnitát (étel) értékesítő férfival találkozott, aki azt mondta neki, hogy barátja, egy szarvasmarhatartó egy nagy táblát talált, amelyről azt gondolja, hogy maja lehetett. A 0,6 x 1,2 méteres táblán felfedezett feliratok történeteket meséltek egy ősi mitikus vízi kígyóról, több idős, névtelen istenről és a dinasztikus uralkodók beszámolóiról - azon történetekről, amelyek összekötötték a mítoszt a valósággal. A tábla alján egy Yopaat eső istennek öltözött táncoló királyi alak volt, aki jobb kezében fejszét, baljában manopla vagy bunkósbot néven ismert harci fegyvert tartott. Öt évnyi tárgyalásba telt a farmon történő ásatások engedélyezése, és 2018 júniusában az USA-ból, Mexikóból és Kanadából kutatók nemzetközi csapata érkezett, hogy ásatásokba kezdjenek a legelő szarvasmarhák mellett. Sak Tz'i'-t időszámításunk előtt 750 körül volt lakott, és több mint egy évezreden át éltek itt emberek. Ez nem volt egy hatalmas királyság, viszonylag szerény más ismert helyekhez, például Chichén Itzához és a közeli Palenque-hez képest. Kis határai Mexikó és Guatemala jelenlegi határai között találhatók. Az ásatások során azonban felfedeztek egy sor maja emlékművet és ősi piramisok maradványait, egy palotát és egy labdapályát, ahol a játékosok egy 9 kilogrammos labdát pattogtattak oda-vissza. Az előzetes becslések szerint Lacanjá Tzeltal-ban mintegy 120 szerkezet és 56 faragott műemlék található, bár valószínűleg sok más is volt a helyszínen, amit fosztogatók vittek el és jelenleg köz- és magángyűjteményekben lelhető fel. A város északkeleti végén egy 13,7 méter magas piramis áll a város felett, számos olyan szerkezettel körülvéve, amelyeket az elit vallási és politikai tevékenységeihez használtak. Az ilyen tevékenységek középpontjában egy 0,6 hektáros udvar található, amely Plaza Muk'ul Ton, vagy a Műemlékek Tere néven ismert. Itt egy lépcső vezet a közterületről egy olyan platformra, ahol a királyi személyeket temethették el. A maya társadalomban az emberek általában vidéken éltek, ahol növényeket termesztettek és betakarítottak, valamint kerámia és kőszerszámokat készítettek. Ezeket az árukat ezután eljuttatták a város piacára, hogy értékesítsék és kereskedjenek velük. "Arra számítunk, hogy a Lacanjá Tzeltal-ban folyó kutatások új dimenziót nyitnak a nyugati maja politika, gazdaság, rituálék és hadviselés tanulmányozásában," - írják a szerzők a Journal of Field Archaeology folyóiratban, és hozzáteszik, hogy "a dinamikus és változatos maja uralkodás jellege rezonál a hasonló politikai intézményekkel, amelyek az egész világon megtalálhatók." (1) A kutatók megjegyzik, hogy felfedezésük elősegíti az ősi maja politika és kultúra modern megértését. Az idén még visszatérnek a helyszínre, hogy fényérzékelő és távolsági LIDAR segítségével feltérképezzék az ősi várost, valamint stabilizálják azokat az épületeket, amelyeket az összeomlás fenyeget, továbbá dokumentálják a szobrokat, és részletesebben feltárják a piacot. (2) (1) - https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/009346 (2) - https://www.iflscience.com/editors-blog/ancient-maya

1 2 3 4 5 Kategória: Történelem | Kultúra | Megtekintések száma: 372 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): Maja leletek, új, ősi civilizációk, építészet, mexikó, Vertical Limit / ვერტიკალური ზღვარი, történelem, régészet | Helyezés: 0.0/0