Forrás: 24.hu | Mázsár Tamás | 2020.06.24.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója korábban azt mondta, egyetlen jó ötlet sem marad támogatás nélkül, és szigorúan szakmai szempontok alapján döntenek. Úgy fest, vagy főként a fideszes önkormányzatoknak vannak jó ötleteik, vagy az ellenzékiek nem értesültek az ad hoc pénzosztásról. Felcsút viszont másfél milliárd forintot kért a záportározó turisztikai fejlesztésére.

Szakmai szempontok alapján, egy szakmai grémium segítségével, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának döntése alapján ítélik oda az egyedi turizmustámogatásokat – derült ki nemrég az ügynökség lapunknak küldött válaszából. Azt azonban adatigénylésünkre sem árulta el az MTÜ, hogy kik a tagjai a grémiumnak, és azt sem tudni, közelebbről milyen szempontok alapján születnek a döntések. Az viszont biztos, hogy

a 24.hu birtokába jutott adatok alapján egyetlen ellenzéki vezetésű önkormányzat sem pályázott a darabonként akár több száz millió forintos vagy milliárdos összegű egyedi támogatásra. Ez tovább erősíti a gyanút, hogy a nem nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás eredményeként kiosztott pénzek hozzáférhetőségéről közel sem minden lehetséges érdekelt értesült.

(A lapunk birtokába jutott adatsorban a legutolsó beérkezett pályázat 2019. októberi, arról nincs információnk, hogy ezt követően milyen pályázatok érkeztek az MTÜ-höz, és melyeket bírálták el kedvezően.)

Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója korábban azt mondta az egyedi pályázatokról, hogy „egyetlen turisztikai attrakcióként értelmezhető remek ötlet sem eshet el támogatástól, ha van rá forrás”. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ellenzéki vezetésű településeknek egyetlen ilyen ötletük sem volt, vagy – ami valószínűbb – nem tudtak az MTÜ ad hoc pénzosztási gyakorlatáról.

Fideszes önkormányzatokat viszont bőven találni a kedvezményezettek között, a 23 önkormányzati pályázó közül 15 fideszes vezetésű, a többi független. A kormánypárti irányítású Kaposvár, Zalaegerszeg és Makó például szállodatervezésre kért és kapott összesen kis híján félmilliárd forint állami támogatást tavaly.

• Kaposvár a konferencia- és wellnesshotel fejlesztésének terveire gyűjtött be 120 millió forintot. A Szita Károly vezette önkormányzat egy 120 szobás négycsillagos superior szállodát álmodott meg, ami közvetlen összeköttetésben lesz a gyógyfürdővel.
• Zalaegerszegen a városban felépült járműipari tesztpályához kapcsolódóan állami beruházással új négycsillagos üzleti és konferenciahotelt építenek a korábbi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ helyén, ennek előkészítésére ment 200 millió forint.
• Makó „szállodatervezésre” kapott 150 millió forint egyedi támogatást. Könnyen lehet, hogy arra a beruházásra, amiről Lázár János számolt be: a Hagymatikum szomszédságában egy négycsillagos szálloda épül.

Ezek azonban nem a legnagyobb összegek. A nem meglepő módon jól értesült

Felcsút fideszes vezetése például másfél milliárd forintot kért

az árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére.

Mészáros László polgármestert kerestük, hogy megtudjuk, megkapták-e már a támogatást, de a városvezető nem válaszolt levelünkre. Annyi biztos, hogy az előkészítési szakaszra biztosítottak nekik 15 millió forintot, és az is, hogy tavaly tavasszal az önkormányzat lakossági fórumot tartott a záportározó turisztikai hasznosításáról.

Nyíregyháza az Aquarius Élményfürdő fejlesztésére igényelt 3,4 milliárd forintot, egy előterjesztés szerint az önkormányzat a Magyar Turisztikai Ügynökség Egyedi Ügyek Irodájához nyújtotta be a pályázatát 2018 decemberében. Nem tudjuk, létezik-e ilyen irodája az MTÜ-nek, de az előkészítést (ugyancsak 15 millió forinttal) támogatta az ügynökség.

A balatoni önkormányzatok közül is csak fideszesek pályáztak, Füredről és Boglárról már írtunk, Tihany pedig a félsziget hosszútávú fejlesztésére igényelt 3,5 milliárd forintot. A Tihany 2030 program célja, hogy a következő tíz évben 52 fejlesztési programot valósítsanak meg uniós és hazai forrásból. 2018-ban nagyjából 1,9 milliárd forint uniós pénzhez jutott a település egy szórakoztatóközpont megvalósítására és az apátság belső tereinek felújítására, és hárommilliárd forint állami támogatás is jutott az apátság műemléki rekonstrukciójára, egyes épületeinek fejlesztéseire és az apátsági vendégház bővítésére.

Sátoraljaújhely 1,8 milliárdos turisztikai támogatást kért a Bortemplom látogatóközponttá alakítására. Egy 2018-as kormányhatározat szerint egy ugyanekkora összeget már megítéltek az önkormányzatnak erre a célra.

Ráckevén még a tavaly leváltott fideszes városvezetés igényelt 6 milliárd forintot a „Barokk fények Ráckevén – Savoyai kastély, híddal a belvárosban” elnevezésű projektre. Vereckei Zoltán, a város októberben, a KEVE Egyesület színeiben megválasztott polgármestere a 24.hu-nak elmondta, hogy a projekt előkészítése folyamatban van, beadványuk az MTÜ és a kormány beruházás-előkészítő alapjánál van.

A legújabb pozitív fejlemény, hogy a város 8 millió forintot kapott a projekttel kapcsolatos tanulmány elkészítésére,

nyilatkozta Vereckei, hozzátéve, hogy bár a veszélyhelyzet sok tervüket felülírta, bíznak abban, hogy még ebben a ciklusban megkezdődhet a projekt megvalósítása.

Az említett önkormányzatokon kívül

• másfél milliárd forint támogatást kért Sárospatak önkormányzata a Végardó Fürdő fejlesztésére,
• 2 milliárd 650 millió forintot igényelt Mórahalom szintén fideszes önkormányzata „gyógyhely-fejlesztésre”,
• 1,1 milliárd forintot kért Mátraderecske ugyancsak fideszes polgármestere a Kincses fürdő fejlesztésére, ezt a pályázatot azonban elutasították.

A független vezetésű önkormányzatok közül Tokaj egy a Bodrog feletti gyalogos hídra kért egymilliárd forintot. 2017-ben mintegy 40 milliárdos fejlesztést jelentettek be Tokaj-Hegyaljára, azt ígérve, hogy egy gyalogos híd megépítésére is jut belőle. Ha minden igaz, akkor a Rakamazt Tokajjal összekötő híd felújítása augusztusban kezdődik majd.

Telkibányán „aranybányászati turisztikai attrakcióra” igényelt az önkormányzat 2,5 milliárd forintot, de tudtunkkal egyelőre ők is csak az előkészítési szakaszra kaptak 15 millió forintot. A turai önkormányzat pedig egy négycsillagos szállodát szeretne létesíteni a városban, ehhez kért 1,3 milliárd forintot. A Turai Hírlap szerint az önkormányzat már ki is fizetett nyolcmillió forintot a tanulmánytervre. Egy tavalyi előterjesztésből kiderül, hogy az önkormányzatnak 10 százalékos önrészt kellene vállalnia, viszont a januári testületi ülésen már arról volt szó, hogy a város egyelőre nem rendelkezik a szükséges 144,5 millió forinttal. Így abban állapodtak meg, hogy „amennyiben az önerő állami támogatásból, pályázati forrásból, illetve egyéb bevételből nem biztosítható, úgy sikeres pályázat esetén a támogatást vissza kell utasítaniuk.”

Guller Zoltán az egyedi támogatásokkal kapcsolatban arról beszélt korábban, hogy az MTÜ 2030-ig a kezelt források kevesebb mint 2 százalékát fordítja egyedi támogatási döntésekre. Azt nem tudni, hogy ez pontosan mekkora összeg lehet, de az kijelenthető, hogy az ellenzéki városok teljesen kimaradnak a pénzosztásból.

Kiemelt kép: Kummer János /24.hu