Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) elnöke a szmolenszki légikatasztrófa áldozatainak emlékére állított, Mementó Szmolenszkért elnevezésű emlékmű felavatásán Budafokon, 2018. április 6-án
Versenyfutás az idővel: ha nem indul meg záros határidőn belül az első jogállamisági eljárás – nagy valószínűséggel Lengyelország és/vagy Magyarország ellen –, akkor az Európai Parlament beperli az Európai Bizottság elnökét. A határidő augusztus vége, az első ügyek viszont csak ősszel indulhatnak. Miközben mindenki arról beszél, hogy milyen remek eszköz a jogállamisági mechanizmus, a gyakorlati alkalmazására még nem volt példa a hatályba lépés óta eltelt öt hónapban.
A vita, amelyet az EP Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottságainak együttes ülésén tartottak az Európai Bizottság illetékes főigazgatójával, nem új keletű. A tagállamok tavaly év végén úgy döntöttek, hogy az uniós források felhasználásának védelme érdekében egy úgynevezett kondicionalitási mechanizmust hívnak életre, amelynek alapján, ahol a jogállamiság sérelme veszélyezteti az uniós forrásokat, ott fel lehet függeszteni, vissza lehet tartani, vagy csökkenteni lehet a kifizetéseket a közös költségvetésből.
A tagállami vezetők azonban abban is megegyeztek, hogy az eljárás módszertanával kapcsolatban ki kell dolgozni egy útmutatót – ez az Európai Bizottság feladata. Azt is rögzítették – ami egyébként természetes –, hogy bármelyik tagállamnak joga van megtámadni ezt a rendeletet az Európai Bíróságon. Az Európai Bizottság pedig azt rögzítette, hogy ennek az esetleges bírósági ítéletnek a megállapításait beépítik az eljárási kézikönyvbe. Vagyis, amíg nincs ítélet, addig nincs kézikönyv, addig nincsenek eljárások. Hogy mikor lesz ítélet, azt egyelőre nem lehet tudni. Magyarország és Lengyelország megtámadta a jogszabályt, az Európai Parlament és az Európai Tanács ellenkeresetet fog beadni, de ennek még nem járt le a beadási határideje. És ebben az ellenkeresetben lehet kérni a gyorsított eljárást, aminek köszönhetően 4-6 hónapon belül ítélet születhet. Ellenkező esetben két év múlva. A döntés joga az Európai Bíróság elnökét illeti.
Örülnek és csalódottak a politikusok
Történelminek nevezte a jogállamisági mechanizmust Petri Saarvama finn néppárti képviselő, aki az Európai Parlament jelentéstevője volt ebben a kérdésben. Saarvama szerint nem véletlenül töltöttek el nappalokat és éjszakákat a jogszabály előkészítésével, mert végre született egy olyan eszköz, amelynek segítségével hatékonyan meg lehet védeni az uniós forrásokat. Ez a téma az utóbbi évek legfeszültebb heteit hozta az Európai Unióban tavaly decemberben: a magyar és a lengyel kormány blokkolta a hétéves uniós költségvetést és a helyreállítási alapot. Már mindenféle vészforgatókönyvek készültek, amikor végül megszületett az alku. Vagyis az, hogy a rendelet alkalmazását el lehet tolni addig, amíg a bíróság meg nem hozza a döntését. Ezt mondja legalábbis a magyar és a lengyel kormány, sokkal árnyaltabban az Európai Bizottság, de egyáltalán nem ezt mondják az EP-képviselők.
Petri Saarvama szerint a helyzet kristálytiszta, létezik január 1-jétől a jogszabály, amiben le van írva, hogyan kell alkalmazni. Ugyanebben a jogszabályban semmiféle utalás sincs az alkalmazási útmutatót illetően, tehát január 1-jétől ennek a törvénynek a szellemében kell eljárni. Hasonlóan fogalmaztak más EP-képviselők is, örültek, hogy van ilyen jogszabály és mélységesen csalódottak, hogy még nem alkalmazzák. A vitában sokszor hivatkoztak a magyar és a lengyel kormány jogsértéseire, de Babis kormányfő cégeinek uniós támogatása miatt Csehország is szóba került, sőt Szlovéniában is látnak eseteket a képviselők, ahol szintén uniós joggal ellentétesen használják az EU-s forrásokat.
Ősszel indulhat az első eljárás előkészítése
Gert-Jan Koopman, az Európai Bizottság költségvetési főigazatóságának vezetője szerint a jogállamisági mechanizmus a legerősebb eszköz, amivel jelenleg rendelkeznek, ha a közösségi forrásokat kell megvédeni. Éppen ezért akkor folyamodnak ehhez, ha a többi lehetőség már kimerült, vagy eredménytelen. Koopman türelmet kért a képviselőktől, felhívta a figyelmet arra, hogy minden egyes eljárást nagyon komolyan meg kell alapozni, mert azt nem vállalhatják, hogy épp egy jogállamisági ügyről derüljön ki, hogy nem jogszerűen vizsgálták ki.
Koopman ódzkodott attól, hogy konkrét időpontot jelöljön meg, amikor megindulhat az első eljárás, aztán végül azt mondta, hogy ősszel már szó lehet arról, hogy bizonyos témák kapcsán felvegyék a kapcsolatot az érintett tagállamokkal. Ez azonban csak egy későbbi eljárás előkészítésének számít, minden bizonnyal azért, hogy megnyugtassák a türelmetleneket, miközben tartják magukat ahhoz, hogy a bírósági ítéletet megvárják.
Azt viszont többször is hangsúlyozta, hogy már most is nézik az ügyeket és egyetlen eset sem fog elveszni, legfeljebb majd később indul meg a tényleges eljárás, aminek szankció lehet a vége. Amiatt sem aggódik a főigazgató, hogy elfogynának az ügyek, szerinte jogállamisági problémák később is elő fognak fordulni az uniós források körül.
Ehhez kapcsolódóan:
Vesztésre áll Lengyelország az EU bíróságon
Gyerektábor helyett influenszerparti
Szót kért a vitában Cseh Katalin is. A momentumos EP-képviselő beszámolt egy előző esti választói találkozójáról. Ezen a mátészalkai polgárok feltették neki a kérdést: hogyan engedheti az EU, hogy a Mátészalkától nem messze lévő Biri településen 35 millió forintos uniós forrásból felújítottak egy kúriát, ahol most a polgármester fia partikat tart Instragram influenszereknek. Holott a pályázati kiírás úgy szólt, hogy “Gyermek- és ifjúsági tábor létrehozása Biri Községben”.
“Hogyan magyarázzam meg a szavazóimnak Mátészakán, hogy nekünk még időre van szükségünk?” – tette fel a kérdést Cseh Katalin. És azt a helyzetet is előrevetítette, hogy a jövő évi választási kampányban Orbán Viktor körbejárja majd a vidéket és a helyreállítási alap forrásait szétosztogatja, mint “ingyen pénzt”. Cseh Katalinnak ez a szemléltetése olyan jól sikerült, hogy Monika Hohlmeier, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság elnöke el is kérte tőle a dokumentációt, merthogy ezt az illetékes uniós testületnek meg kell vizsgálnia.
A témához kapcsolódik, hogy Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke csütörtökön bejelentette, június 1-jétől megkezdi munkáját az Európai Ügyészség, amely széles jogkörökkel rendelkezik az uniós csalások felderítése terén. Igaz, sem Magyarország, sem Lengyelország nem tagja ennek az együttműködésnek. Ettől függetlenül az ügyészség eljárhat majd olyan ügyekben, amelyek határon átnyúló csalásokkal függenek össze és ha van benne magyar szál, akkor azokat az eseteket teljes körűen kivizsgálhatják.
