Ritka természeti eseményt sikerült megfigyelniük a Kaliforniai Egyetem tudósainak. A jelző ebben az esetben egész biztosan nem túlzás, az általuk regisztrált evolúciós változás ugyanis a számítások szerint nagyjából egymilliárd évente zajlik le. A Cell és a Science folyóiratokban publikált tanulmányban a kutatók azt írják, két életforma egyesülését sikerült nyomon követniük, és ilyesmi legutóbb a növények megjelenésekor történt – írja a New Atlas.
A jelenséget a tudomány elsődleges endoszimbiózisnak nevezi. A folyamat során egy sejt egy másikat kebelez be, majd azt saját szervként kezdi el használni. Cserébe a gazdaszervezet tápanyagot, energiát és védelmet biztosít a számára, ami végül oda vezet, hogy a bekebelezett sejt már nem képes az önálló életre, és a gazdaszervezet szervévé válik.
Valentina Loconte / Berkeley Lab
A földi élet 4 milliárd éves történetében az elsődleges endoszimbiózis a feltételezések szerint csak kétszer fordult elő, és mindegyik alkalom hatalmas áttörést jelentett az evolúció számára. Az első esemény körülbelül 2,2 milliárd évvel ezelőtt következett be, amikor egy ősbakérium (archaea) lenyelt egy baktériumot, amelyből mitokondrium lett. Ez a speciális energiatermelő sejtszervecske alapjaiban tette lehetővé, hogy az élet minden összetett formája kialakulhasson.
A második alkalomra körülbelül 1,6 milliárd évvel ezelőtt került sor, amikor a fejlettebb sejtek némelyike elnyelte a cianobaktériumokat, amelyek energiát tudtak gyűjteni a napfényből. Ebből lettek a kloroplasztiszok, vagyis a fotoszintézist végző növényi és eukarióta algasejtekben található sejtszervecskék.
A kutatók most egy ilyen eseményt figyelhettek meg. A Braarudosphaera bigelowii nevű algafaj bekebelezett egy cianobaktériumot, amely lehetővé teszi számukra, hogy olyasmit tegyenek, amire az algák és általában a növények általában nem képesek: közvetlenül a levegőből kötik meg a nitrogént, és más elemekkel kombinálva hasznosabb vegyületeket hoznak létre.
Tyler Coale
A nitrogén kulcsfontosságú tápanyag, és általában a növények és az algák a különálló baktériumokkal való szimbiotikus kapcsolatokon keresztül jutnak hozzá. A kutatók röntgen segítségével világították át az algát, és azt találták, hogy a növekedése összhangban van a benne lévő atelocyanobacterium thalassa (Ucyn-A) nevű baktérium növekedésével. Ez közvetlen bizonyítékot jelent az elsődleges endoszimbiózis működésére.
A kutatók egy külön Ucyn-A baktériumot is vizsgáltak, majd összehasonlították azt az algában lévővel. Azt találták, hogy utóbbi csak a működéshez szükséges fehérjék felét tudja előállítani, a többit a gazdaszervezettől kapja.
A kutatók tovább vizsgálják majd az új élőlényt, hogy még többet tudjanak meg az evolúció működéséről.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
