Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2020 » Szeptember » 18 » Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához

---

10:43:30 Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához

Forrás: [origo] | 2020.09.17.  2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet  szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak.  Az Attila nyomában: a hunok királya a hun-magyar rokonságot, és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi életet elemzi, amelyekre az újonnan megtalált tárgyi eszközök engednek következtetni. Római történetírók szerint a harcedzett hun törzs és hírhedt vezérük, Attila a semmiből tűnt fel, majd megtámadta és térdre kényszerítette a legyőzhetetlennek tűnő Római Birodalmat. Attila életét és harcfilozófiáját sok kérdés övezi, de leginkább halálának körülményei, temetési helye és rokonsági szálai foglalkoztatják a régészeket. Forrás: SchisCom 2014-ben Rómától 5.000 kilométerre, Kazahsztánban egy kincsvadász felfedezésének köszönhetően szenzációs leletekre és hun kincsekre bukkantak. A területet régészek vették birtokba, akik további tárgyakat ástak ki a mélyből. Ezek alapján kiderült például, hogy a hunok között volt egy elit réteg, akik a rómaiaktól zsákmányolt aranyból készített cipőcsatot hordtak. A szakértők kitérnek Attila nevének eredetére, a nép összetételének elemzésére, az akkor használatos eszközökre, de számos történetet felidéznek arról is, hogy a hunok királyát sokan elvetemült barbárként, Isten ostoraként tartják számon. Ugyanakkor a magyar nép királyának tekinti. Hogyan alakulhatott ki ez a paradoxon helyzet? Forrás: SchisCom – Középkori krónikáink a hunokat a magyarok rokonaiként, elődeiként említik, de a modern történetírás ezt elveti. Az erről szóló vita kapcsán azonban már több szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a középkori Európában kifejezetten hátrányos volt a barbár hunokat a magyarok, Attilát pedig a magyar királyok elődeiként emlegetni. Hogy krónikásaink mégis így tettek, arra nyomós okuk lehetett. A legfrissebb régészeti-genetikai vizsgálatok a krónikák igazát bizonyítják: az ázsiai hun előkelők Y kromoszómái a legnagyobb hasonlóságot az ázsiai szkítákéhoz, III. Béláéhoz, a mellé temetett II/54 jelzésű előkelőéhez, valamint a honfoglaló vezető rétegből vizsgált férfiakéhoz mutatták. Forrás: SchisCom A genetikai adatok tehát egyre inkább arra utalnak, hogy a honfoglalóknak is volt közük a hunokhoz, méghozzá a szkíták vonalán. A vezető réteg és a királyi ház között szinte bizonyos a kapcsolat, egyelőre a köznép rokoni szála kérdéses, de erre majd a következő kutatások fognak fényt deríteni – mondja dr. Török Tibor genetikus, aki a DNS-vizsgálati módszerekről árul el továbbiakat az említett dokumentumsorozatban. (Forrás: SchisCom)

1 2 3 4 5 Kategória: Történelem | Kultúra | Megtekintések száma: 243 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): III. Béla, r király, Hun, nagyfejedelem, honfoglalás, Attila, tudomány, hunok, régészet, szkíták, szent istván, István a kiráy, magya | Helyezés: 0.0/0