Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2022 » December » 21 » Egyre többen élnek olyan szegénységben, ahonnan képtelenség kitörni

---

05:22:05 Egyre többen élnek olyan szegénységben, ahonnan képtelenség kitörni

Forrás: 444.hu | Szurovecz Illés | 2022.12.20. A 2013 után kezdődő gazdasági fellendülés javította a magyar szegénységi mutatókat. Nőtt a mediánjövedelem, reálértéken is, és jelentősen csökkent azok aránya, akik alapvető dolgokat nem engedhetnek meg maguknak (például húst, telefont vagy mosógépet). A legalul lévők viszont egyre jobban leszakadnak, különösen azok, akik kimaradtak a nagy munkahelybővülésből, figyelmeztet Gábos András és Tátrai Annamária tanulmánya a TÁRKI Társadalmi Riportjában. Egyre többen szakadnak le A szegénységet sokféleképpen lehet mérni. Kézenfekvő módja, ha megnézzük, hol van a Magyarországon hazavitt jövedelmek közepe (mediánja), ennek vesszük valahány százalékát, kinevezzük szegénységi küszöbnek, és aki ez alatt van, azt szegénynek tekintjük. Akinek pont annyi a jövedelme, mint a medián, az szó szerint közepesen keres: az ország egyik fele alatta van, a másik fele felette. Ez 2020-ban bruttó 180 ezer forintot jelentett, vagyis középen lenni sem volt kényelmes. A statisztikai számításokban ennek a 40-50-60-70 százalékánál szokták meghúzni a szegénységi küszöböt, így a tanulmány is ezek alapján vizsgálja a jövedelmi szegénység alakulását. Az ábrából is kiderül: nem mindegy, melyik küszöböt használjuk. Ha 70 százalék alatt mindenkit szegénynek tekintünk, úgy tűnik, mintha 2011 és 2020 közt alig változott volna az arányuk a társadalomban (legfelső vonal). Ebben az évtizedben végig nagyjából minden ötödik ember ebbe a kategóriába tartozott. A legalsó, 40 százalékos vonalnál viszont folyamatos emelkedést látunk, 2 százalékról majdnem 7-re. Vagyis egyre többen vannak, akiknek extrém alacsony a jövedelmük, 2020-ban például bruttó 72 ezer forintnál kevesebb. Ez már mélyszegénységnek számít, ami különösen a stabil munkával nem rendelkező, iskolázatlan, falvakban élő háztartásokat érinti. (A munkanélküliek leszakadásáról és a „munka alapú társadalom” működéséről itt írtunk hosszabban.) Az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult a 70 százalék alatti népesség jövedelemeloszlása. A tanulmány arra jut, hogy a jövedelmek egyre inkább feltorlódtak a 60-70 százalék közti sávban, vagyis sokan keresnek kicsit rosszabbul a közepesnél. A szegények egy csoportja viszont egyre távolabb kerül a küszöbtől. Az adatok alapján az elmúlt évtizedben nőtt az idős háztartások szegénységi kockázata is, a nyugdíjak értékének emelkedése nem követte a bérekét. Ezért lehetséges, hogy a jövedelmi szegények közt egyre több nyugdíjast is találunk. Van, ahol az emberek fele alapvető dolgokat sem tud kifizetni Tátrai Annamára egy másik tanulmányában a szegénység területi különbségeit vizsgálja. Statisztikai becslései alapján a legjobb helyzetű járások mind Pest megyében vagy Nyugat-Magyarországon találhatók: ide tartozik Budapest, Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Szombathely, Sopron, Győr és Mosonmagyaróvár térsége. A keleti országrészből csak a szegedi járásban alacsonyak viszonylag a szegénységi mutatók. A 30 legrosszabb helyzetű járásból kettő dél-dunántúli (Hegyhát, Sellye), a többi az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon található. A legsúlyosabb gondok a fehérgyarmati, a gönci, a kunhegyesi, a nyírbátori, a kemecsei, a csengeri, a mátészalkai, az encsi, a baktalórántházai és az edelényi járásban vannak. Itt a lakosság 35-44 százaléka él jövedelmi szegénységben (a 40-50-60-70 százalékos küszöbök alatt), és a népesség fele alapvető dolgokat sem tud kifizetni. A Társadalmi Riport 2022-es kötetéről szóló cikkeink itt olvashatók.

1 2 3 4 5 Kategória: Belföld | Megtekintések száma: 142 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): szegénység, jövedelem, relatív szegénységi rés, társadalmi riport 2022, gábos andrás, tátrai annamária, TÁRKI | Helyezés: 0.0/0