Az erőszakos demonstrációk a többi között Tuzlában, Brckóban, Bihacban, Zenicában és Mostarban folytatódnak. Számos további városban szimpátiatüntetések zajlanak - közölte a KüM.

A konzuli szolgálat azt javasolja, hogy a magyarok Bosznia-Hercegovinába történő utazásuk előtt tájékozódjanak az aktuális helyzetről a magyar nagykövetségen, és kerüljék el a demonstrációk által érintett településrészeket.

Erősödő elégedetlenség

A Bosznia-Hercegovinában három napja tartó tüntetések tovább erősödtek pénteken, amikor a munkanélküliség és a szegénység magas aránya miatt csalódott emberek több kormányzati épületet, közöttük az államelnökséget is megtámadták és részben felgyújtották - jelentette az MTI. A zavargások összesen mintegy 30 várost érintenek az ország főleg bosnyákok és horvátok lakta entitásában, a Bosznia-hercegovinai Föderációban. A rendőrség sok helyen könnygázt, gumilövedéket és vízágyút is bevetett a tömeg megfékezésére. Országszerte mintegy kétszázan sérültek meg, rendőrök és civilek is.

A tüntetéseket Fahrudin Radoncic boszniai belügyminiszter "cunamiszerűnek" nevezte. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Bosznia-Hercegovinában mintegy 600 ezer munkanélküli van, a kantonok vezetése pedig "a szociális érzékenység legkisebb jelét sem mutatja". A hivatalos adatok szerint egyébként az országban a munkanélküliségi ráta eléri a 45 százalékot.

"Mi vagyunk a felelősek ezért a helyzetért"

Zeljko Komsic, Bosznia-Hercegovina kollektív államelnökségének horvát tagja szerint a probléma nem három napja, hanem több éve kezdődött, csak most érte el a kitörés szintjét. Kijelentette azt is, hogy semmiképpen sem vezénylik ki a hadsereget a tüntetők megfékezésére, mert - mint fogalmazott - "hogyan lehetne a katonaságot a saját népe ellen bevetni". Hozzátette: a tüntetők nem a politikai irányultságuk miatt vonultak utcára, hanem a szegénység és az őket ért igazságtalanságok miatt, ezért nem lehet erőszakot alkalmazni ellenük. Szerinte, ha a politikusok már az első napon leültek volna beszélni az elégedetlen emberekkel, akkor nem lennének zavargások az egész országban.

Azt is bejelentette, hogy összehívja az elnökség rendkívüli ülését, mert - mint mondta - "mi vagyunk a felelősek ezért a helyzetért". Az ülésre azonban egyelőre nem került sor, a bejelentés óta pedig már a boszniai államelnökség épületének egy részét is felgyújtották. A szarajevói kanton kormányépülete pedig szinte teljesen kiégett.

Tuzlából indult

A tiltakozások kedden Tuzlában kezdődtek, ahol az emberek a helyi gyárak és üzemek bezárása ellen tiltakoztak és a helyi vezetőség lemondását követelték. Szerintük a vezetés szemet hunyt a privatizált vállalatok csődbe jutása és a mintegy 10 ezer munka nélkül maradt ember ügye felett, akik már 54 hónapja nem kaptak fizetést.

A szóban forgó négy, korábban állami tulajdonban lévő nagyvállalat volt a fő munkaadó az utóbbi években Tuzlában. A privatizációs szerződések arra kötelezték az új tulajdonosokat, hogy befektetésekkel tegyék a vállalatokat nyereségessé, miután azonban az üzemek magánkézbe kerültek, a tulajdonosok eladták a vagyontárgyakat, nem fizettek többet a dolgozóknak és csődeljárást kezdeményeztek maguk ellen. A tuzlai események hatására a kanton vezetője, Sead Causevic péntek délután lemondott.

A tiltakozások egyelőre csak Bosznia-Hercegovina egyik entitását, a Bosznia-hercegovinai Föderációt érintik. Az országrész kantonokból áll, mindegyik egységnek saját kormánya és miniszterelnöke van. A tüntetők főleg ezeknek a kormányoknak az épületeit támadták meg.

Megfigyelők szerint az 1991-1995-ös délszláv háború óta ezek voltak a legsúlyosabb összecsapások az országban, a történtek rávilágítottak a nehéz gazdasági helyzet következtében kialakult társadalmi feszültségekre, valamint a politika tehetetlenségére. A délszláv háborút lezáró daytoni szerződés nem oldotta meg az egymással szemben álló népcsoportok közötti feszültséget, az egyet nem értés pedig megbénítja az ország gazdasági fejlődését és lassítja az európai integrációt.