Sérti az uniós jogszabályokat - mondta ki a bíróság.

Összeegyeztethetetlenek az uniós joggal azok a magyar jogszabályok, amelyek a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását szabályozzák - mondta ki az Európai Unió Bírósága kedden a lex CEU-ról.

Az ügyben az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást, a Bíróság pedig arra jutott, hogy a jogszabály több ponton is sérti az uniós jogot.

A Bíróság megállapította,

• hogy amikor a törvény államközi szerződéshez kötötte a külföldi oktatási intézmények magyarországi működését, akkor a jogszabállyal Magyarország nem teljesítette a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit, illetve a rendelkezés sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket is. Azt írták, mivel a szerződés megkötése a kormány feladata, ezért megvalósulhat a versenyfeltételeknek a küföldi intézmények hátrányára és a magyar intézmények javára történő módosulása;
• emellett amikor a törvény elvárta, hogy a Magyarországon működő felsőoktatási intézmények a székhelyük szerinti államban is felsőoktatási képzést nyújtsanak, akkor sem teljesítette a GATS alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit, továbbá a letelepedés szabadságából, a szolgáltatások szabad mozgásából, valamint a Charta fent említett rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.

Az ítéletről szóló közlemény szerint Magyarország több kifogást is benyújtott az eljárásal kapcsolatban, egyrészt a határidők rövidségére hivatkozott és a védelemhez való jogának állítólagos megsértésére, másrészt a Bizottságnak politikai szándékot is tulajdonított, mondván kimondottan a CEU sajátos érdekeit akarja védeni. A Bíróság azonban minden kifogást elutasított, ez utóbbit azzal, hogy az Európai Bizottság jogköre eldönteni, hogy milyen ügyben indít kötelezettségszegési eljárást.

A magyar kormány azt is vitatta, hogy a Bíróság vizsgálhatja a WTO keretében kötött egyezmények betartását, de a Bíróság arra jutott, hogy igenis joga van rá.

A felsőoktatási törvény most kifogásolt módosítását 2017. április 4-én fogadta el a parlament sürgősséggel.