Forrás: Portfolio.hu | Árgyelán Ágnes | 2021.07.09.

Nemcsak szektorszinten nő egyre látványosabban a kezelt vagyon, hanem ügyfélszámlákra bontva is. Míg 2013-ban még csak alig több mint 62 millió forint volt egy számlán, addig júniussal bezárólag az egy számlára eső átlagvagyon már meghaladta a 150 millió forintot, ami új rekord. Ez azt jelenti, hogy fél év alatt 4,5%-kal nőtt az egy ügyfélszámlára eső átlagvagyon, egy év alatt pedig közel 12%-kal.

Az egyik szolgáltatónál már egymilliárdos az átlagvagyon

Egyre több az olyan privátbanki szolgáltató a magyar piacon, amely folyamatosan emeli a belépési limitet, mindez összefügg a kezelt vagyon és az ügyfélszámlánkénti vagyon növekedésével. Tavaly az OTP és a Budapest Bank növelte a küszöböt, idén pedig az Equilor csatlakozott a limitemelők táborába: a szolgáltatónál a korábbi 50 milliós küszöböt emelték most 75 millióra.

A legmagasabb belépési limittel rendelkező szolgáltatók sorrendje nem változott, de egyre többeknél emelkedik 100 millióra a küszöb:

• a Bank Gutmanné a legnagyobb belépési küszöb 360 millióval, ezt követi
• az Erste, ahol már 120 millió forint kell ahhoz, hogy valaki privátbanki ügyfél lehessen, a harmadik helyen pedig
• az UniCredit, az MKB, a K&H, a Raiffeisen és a Concorde Értékpapír holtversenyben van 100 milliós limittel, illetve az OTP kiemelt privátbanki szegmense is.

A legalacsonyabb belépési összeghatárok a Generalihoz és a Takarékbankhoz kötődnek 30 milliós limittel.

Az egy ügyfélszámlára eső vagyonban a Bank Gutmann büszkélkedhet a legmagasabb, egymilliárd forintot meghaladó átlagvagyonnal, mögötte az MKB Private Banking lehet a második 379 millióval (a szolgáltató nem közölt friss adatot, így saját becslést alkalmazunk az ügyfélszámla-szám nagyságára), de 200 millió forintos átlagvagyon felett vannak a Hold, a Concorde, a Raiffeisen és az Erste ügyfelei is.

Alacsony, de stabil az ügyfélszámla növekedés

Az ügyfélszámla növekedési üteme az elmúlt fél- egy évben gyakorlatilag stabilan 2,6% körül alakult, jóval elmarad tehát a vagyonnövekedés mértékétől.

Június végén 46,7 ezer ügyfélszámla volt a hazai privátbanki szolgáltatóknál, ami 2,6%-os féléves növekedést jelent, és éves összevetésben is 2,6%-os növekedésről beszélhetünk.

A vagyon- és ügyfélszámlaadatok bővülési üteme alapján tehát elmondható, hogy egyre zsugorodik a piac az új ügyfelek bevonását tekintve, miután az ügyfélszámlák már nem tudnak olyan ütemben bővülni a szolgáltatóknál, mint a kezelt vagyon, ergo egyre kevesebb ügyfélszámlán koncentrálódik egyre több vagyon (ezt bizonyítja az átlagvagyon növekedése is), és ez a trend minden bizonnyal a jövőben is kitart. A tavalyi képet persze árnyalja a koronavírus, hiszen a személyes kapcsolatok jelentős csökkenésével a sok esetben home office-ból dolgozni kényszerülő privátbanki tanácsadók ügyfélszerzési lehetőségei meglehetősen korlátozottak voltak, mindez az idei első félévre is rányomta a bélyegét. A féléves számok alapján

• a legkiugróbb növekedést az Equilor mutatta fel, a 2020 év végi 530 ügyfélszámla június végére 746-ra duzzadt, ami közel 41%-os bővülés. Az Equilor után
• a K&H Private Banking mutatta fel fél év alatt a legnagyobb növekedést az ügyfélszámlában több mint 15%-os bővüléssel,
• ezt követően a Generali került a harmadik helyre több mint 4%-kal.

Akadt olyan szolgáltató azonban, ahol csökkent az első félévben az ügyfélszámlaszám, legnagyobb mértékben a Bank Gutmannál, ugyanakkor ez esetben az előző féléves számok becsléseken alapultak, mivel a szolgáltató hosszú idő után most közölt először ügyfélszámlaadatot. Kisebb visszaesést könyvelt el emellett a Budapest Bank, az SPB, a Takarékbank és a Hold Alapkezelő is.

Fél év alatt 7%-kal nőtt a vagyon

A növekedést tekintve tehát messze lehagyta az ügyfélszámadatokat a vagyon alakulása:

2020 végéhez képest több mint 7%-kal nőtt a privátbanki vagyon, ez éves összevetésben pedig közel 15%-os bővülés.

A szolgáltatók közül csak a Budapest Banknál csökkent kis mértékben a kezelt vagyon fél év alatt.

• A legnagyobb arányú vagyonbővülést is az Equilor produkálta, ahol a 2020 év végi 44 milliárdnyi kezelt vagyont sikerült 79 milliárdra növelni, ami közel 80%-os bővülés (alacsony bázisról beszélünk tehát). Az Equilor mögött
• a második legnagyobb bővülést ugyancsak alacsony bázisról a Generali mutatta fel közel 22%-kal,
• a harmadik helyen pedig a K&H ment nagyot több mint 19%-kal.

A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP privátbankja kezeli 2475 milliárd forinttal, és itt érdemes külön kiemelni, hogy ilyen nagy vagyon mellett is sikerült több mint 6%-kal növelnie kezelt vagyonát fél, több mint 13%-kal pedig egy év alatt. A második helyen az MKB végezhetett becsléseink alapján 731 milliárddal, de szorosan követi a sorban az Erste privátbankja 730 milliárddal.

Az adatok szerint átlagosan mintegy 116 ügyfélszámla jut egy privátbanki tanácsadóra, a legtöbb ügyfélszámlával már nem az OTP-s, hanem az equiloros privátbankároknak kell megküzdeniük, fejenként közel 150-nel (nem sokkal maradnak le egyébként a CIB-es és Budapest bankos privátbankárok sem leterheltségben), a legkevésbé terhelt privátbankárok pedig a számok alapján a Bank Gutmannál lehetnek, ahol átlagosan 48 ügyfélszámla jut egy tanácsadóra. Mindez jól mutatja, milyen nagy teher van a bankárokon, gyakorlatilag az iparágban lévő több mint 7000 milliárd forintos vagyonért 400 privátbankár felel szektorszinten.

A bankárok számát tekintve az első fél évben nem voltak nagy mozgások, egyedül az Equilornál nőtt a tanácsadók létszáma. Volt ugyanakkor több szolgáltató is, ahol csökkent a privátbankárok száma tavaly év végéhez képest, ilyen volt a CIB, az SPB és a Budapest Bank is.  

Összességében 6 fővel csökkent a tanácsadók száma hat hónap alatt a szektorban.

Egyre többeknek van 50 millió feletti vagyona

Egyre nő azoknak az ügyfeleknek az aránya, akiknek a szolgáltatók adatközlése szerint 50 millió forintnál is nagyobb vagyonuk van. Június végén arányuk már 78%-ot tett ki, bár ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a szolgáltatók többségénél eleve nem is lehet privátbanki ügyfél az, akinek nincs ekkora vagyona (ez az arány valószínűleg magasabb a valóságban, ugyanis van olyan szolgáltató, amely erre vonatkozóan nem közöl adatot).

Jelenleg a piacon öt olyan szolgáltató van, amelynél 50 millió forintos vagyon alatt is privátbanki ügyfél lehet valaki. Ettől persze még igaz, hogy az egyes ügyfelek kezében egyre nagyobb vagyon halmozódik fel (ezt bizonyítja az egy ügyfélre eső vagyon nagysága is, amiről korábban már szó esett). Ehhez képest érdekesség, hogy az ügyfélszámlák csupán 51%-án van 50 milliónál nagyobb vagyon, ami azzal is magyarázható, hogy az ügyfelek több számla között osztják meg a szolgáltatónál tartott pénzt. De egyébként ez az arány is folyamatosan nő.

A legnagyobb szolgáltatók kezében lévő vagyon stagnálást mutatott az első félévben, amennyiben azt a teljes piaci vagyonra vetítjük.

A legnagyobb öt privátbanki szolgáltató piaci koncentrációja június végén 73%-ot tett ki, a teljes piaci vagyonnak 35%-át az OTP, 10-10-10%-át az MKB, a Raiffeisen és az Erste, 7%-át pedig a CIB teszi ki.

Ahogy korábban már utaltunk rá, nem feltétlenül csak a részvénybefektetéseknek köszönhették a hazai gazdagok vagyonuk növekedését. A friss adatok szerint egy átlagos privátbanki portfólió nagyjából 12%-ban tart részvényt és 29%-ban befektetési alapot, mindkét kategória részesedése gyakorlatilag stagnált. Szinten maradt tavaly év végéhez képest a kötvények aránya is 39%-kal, a likvidebb befektetéseké, mint a bankbetét és a készpénz, pedig egy százalékponttal nőtt.

Ha egyéves időtávot nézünk, eléggé megosztott a piac azzal kapcsolatban, hogy milyen vagyonnövekedési kilátások vannak a saját és a piaci vagyonra nézve. Összességében elmondható, hogy a szolgáltatók megosztottabbak a saját vagyonuk növekedési kilátásaival kapcsolatban, mint a piac egészének növekedésével (nagyobb ugyanis a szórás). A válaszadók többsége saját vagyonától 8-12%-os, míg a piac egészétől inkább 4-12%-os vagyonbővülést vár a következő egy évben.

Hároméves időtávon is nagy szórást láthatunk a becslések között, ami a saját vagyon növekedését illeti, a piaci vagyont tekintve viszont két tábor alakult ki: az egyik inkább 4-8% közötti, a másik 8.12% közötti bővülést vár.

A tőkepiacok okozzák a legnagyobb fejtörést

Egyértelműen a koronavírus okozta gazdasági, társadalmi és jövedelmi változások aggasztják továbbra is a hazai privátbanki szolgáltatókat. A Portfolio Privátbanki Felmérésében

• a pénz- és tőkepiaci környezet kockázatait ítélték a legnagyobbnak a szolgáltatók, ezt
• a hazai gazdaságpolitika, majd
• a szabályozói/piaci környezet, majd
• fej-fej mellett a forint árfolyama, a magyar gazdaság általános helyzete és a szabályozói/piaci környezet változása követte.

A koronavírussal kapcsolatban a privátbanki szereplők kiemelték, hogy a gazdaságra és az elkölthető jövedelemre vonatkozó negatív hatásai mellett jó befektetési lehetőségeket is teremtett a privátbanki ügyfelek számára (ezt a kezelt vagyon növekedése is bizonyítja a szolgáltatóknál), de nem lehet elmenni amellett, hogy a hektikus piaci mozgások nagyobb felelősséget is követelnek a privátbanki szolgáltatóktól az ügyfélvagyon megőrzése érdekében. Mindemellett a szolgáltatók kiemelik, hogy

• A szabályozói környezet, az ennek való megfelelés még mindig az egyik legtöbb belső erőforrást felemésztő folyamat a szolgáltatók életében.
• A forintárfolyam volatilitása jelentősen megnőtt, ami alapvetően tudja megváltoztatni a kezelt vagyon nagyságát.
• A jövő évi választások és ennek köszönhető gazdaságpolitikai változások esetlegesen negatív hatással lehetnek a hazai befektetési eszközökre és az ügyfelek pénzügyi helyzetére.

• További kérdéseket vet fel a poszt pandémiás időszak, egy esetleges negyedik hullám és a delta variáns egyre gyorsabb terjedése. Mindemellett érezhetően megnőtt a volatilitás a világ tőkepiacain.
• Sokan kiemelték az elsősorban a fintech világból érkező új szolgáltatókat, akik alacsony díjakkal csábítják az ügyfeleket, így a hagyományos szolgáltatóknak a hozzáadott értékek nyújtásával és a személyre szabottsággal kell tudniuk kitűnni.

Címlapkép: Getty Images