Forrás: Kanadai Magyar Hírlap | 2020.08.21.

Sok ember hosszú és áldozatos munkája eredményeként ismét a síneken áll a magyar vasúttörténet egyik legérdekesebb darabja. Az eredetileg 1938-ban készült vasúti kocsi korhű másolatát augusztus 20-án mutatták be a közönségnek Budapesten, a Vasúttörténeti Parkban.

Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából, az uralkodói ereklyét, a Szent Jobbot a köznyelv által Aranyvonatnak hívott vasúti kocsin vitték országos körútra 1938-ban. A II. világháború végén elpusztult egykori ereklyeszállítót most régi pompájában tekinthetik meg az érdeklődök. Az ereklyeszállító díszkocsi rekonstrukcióját a kárpát-medencei hadisírgondozó tevékenységéről vagy Gyimesbükkön a legkeletibb magyar vasúti őrház felújításáról ismert Budakeszi Kultúra Alapítvány kezdeményezte 2010-ben, közösen a magyar királyi koronaőrség még élő kilenc tagjával, az e történelmi hagyomány ápolására 1991-ben alapított Magyar Koronaőrök Egyesületével. A magyar kormány az ügyet felkarolva, 2015-ben a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg a rekonstrukció elkészítésével. Az újjáépítés koncepcióját a Magyar Nemzeti Múzeum a kezdeményező egyesületekkel egyeztetve alakította ki és a tervezésbe bevonta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot és a Vasúttörténeti Parkot.

A Nemzeti Múzeummal kötött megállapodás értelmében a díszkocsi állandó helye a Vasúttörténeti Parkban lesz – mondta el a bemutató megnyitásakor Schvéd Norbert, a Vasúttörténeti Park vezetője, de, tervezzük a közlekedtetését is. Mivel nem mindenki tud Budapestre látogatni, ezért szeretnénk eljuttatni a vidéki közönséghez is. Terveink szerint a 2021-re halasztott Eucharisztikus Kongresszus idején is szeretnénk az ország több pontjára elvinni a járművet. Ez egy műtárgy, bár nemrég volt egy nyereményjátékunk, melynek nyertese majd fel is szállhat a kocsira – és lesz ilyen játék máskor is – a kocsi nem alkalmas arra, hogy ezrek sétálhassanak a belsejében. Lássuk be, hajlamosak vagyunk arra, hogy megsimogassuk a kárpitot, megtapogassuk a berendezési tárgyakat, azok pedig rongálódnának – figyelmeztetett a Park vezetője.

A rekonstrukció munkafolyamatát a Magyar Nemzeti Múzeum projektmenedzsere, Mészáros Balázs foglalta össze. Az eredeti példány 1935-ben készült úgy, hogy egy ideiglenesnek szánt átalakítást hajtottak végre egy „kalauzkocsin”. Ez egy kísérő kocsi volt az akkori szerelvényeken, poggyászt szállítottak rajta és a kalauznak volt egy pihenőfülkéje benne. Megbontották a kocsiszekrényt, középre bekerült a hármas üvegajtó, amin át oldalról, távolabbról is jól látható lett az ereklye. Az országjárás 1938 júniusában indult, a folytatást őszre tervezték, de az Első Bécsi Döntés (1938. november 2.) miatt ezt elhalasztották, így csak egy évvel később látogathatott el a szerelvény a Felvidékre és Kárpátaljára. Utoljára 1942-ben jutott szerephez, amikor a nagyváradi Szent László ünnepségre vitte el a Szent Jobbot.

Budapest bombázása 1944 tavaszán kezdődött, ekkor Istvántelken állt a kocsi. A vasutasok féltették, ezért az ő javaslatukra, 1944 augusztusában a Dunakeszi Járműjavítóban – ahol eredetileg készült – leszerelték róla a díszeket, eltették azzal a céllal, hogy amikor a Szent Jobb országjárása újra lehetővé válik, ismét helyreállítják. A háború utáni politikai változások okán mindez nem valósulhatott meg, a Szent Jobb országjárása is a feledés homályába veszett. Csak az egyéni emlékezet őrizte, sokak tulajdonában fényképek is voltak róla. Helyreállításának kezdeményezésére csak 2010-ben kerülhetett sor. Sok év telt el, mire az álomból valóság vált, de az érdekessége, hogy a kivitelezést ismét csak a Dunakeszi Járműjavítóban végezhették. Aprólékos, történeti forrásokra épülő szemlélet határozta meg az évekig tartó munka egészét, melyre több részletben 420 millió forintot adott a Kormány. Ám ez csak egy része a teljes költségnek. A másik része pontosan meg sem határozható, mert azt egyesületek, vállalkozók, magánemberek tették bele ingyenes munkával ingyenes szolgáltatással.

Napjainkban, amikor a vasúti kocsik sorozatgyártásban készülnek, rendkívüli kihívást és egyúttal sikert jelentett a minden megoldásában egyedi, a korabeli és modern műszaki megoldásokat egyaránt alkalmazó ereklyeszállító díszkocsi kivitelezése. A mai biztonsági elvárásoknak és szabványoknak is megfelelő, de mégis a korabeli kialakításhoz hű anyagok megtalálása, bizonyos kézműves technikák rekonstruálása, újratanulása. A legfontosabb a díszkocsi központi tere volt, amelyben egykor az ereklyét helyezték el. Terveit Urbányi Vilmos készítette, aki az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus kültéri rendezvényeinek díszítéséért is felelt. A dísztér koncepciótervének kialakítása során ezért nagy figyelmet fordítottak arra, hogy ha azt minden részletében nem is tudjuk pontosan rekonstruálni, szellemisége megfeleljen Urbányi korabeli elképzeléseinek. A fekete-fehér fényképek is érzékeltették ennek a teljes egészében kárpitozott teremnek egykori pompáját, amely azonban éppen egyszerűségéből, a díszítés visszafogottságából, a különböző anyagokkal való játékból eredt. A kárpitozás színeit az egykori sajtóbeszámolók alapján és korabeli miseruhák segítségével sikerült meghatározni. Mivel a park területe mintegy hét hektár, többségében kültér, a járványügyi előírások betartása itt nem okoz gondot, a kocsit csak kívülről lehet megtekinteni.

Az eredeti Aranyvonat egy mozdonyból és öt kocsiból állt, az „aranykocsi” a magyar tervező- és díszítőművészet remeke volt. Egyházi és világi méltóságokat szállító, két-két luxuskocsi fogta közre az ereklyét szállító, bizánci stílusban díszített aranykocsit, melynek gazdagon díszített külső oldalaira a magyar szentek: István, Gellért, Imre, Gizella, Margit, Mór, László és Erzsébet egész alakos képeit festették. A szent király jubileumát mindkét oldalon az 1038 – 1938 évszámok hirdették. A kocsi tetején négy imádkozó angyal közé a Szent Korona mását helyezték el, melyet esténként kivilágítottak. A kocsi közepén, a kétoldalt üvegfalú, a padlóján és oldalain bíborszínű, a mennyezetén hófehér selyemmel bevont díszteremben, rezgéscsillapító állványon nyugodott a koronaőrök által őrzött megvilágított ereklye. A Szent Jobbot most, a rekonstruált kocsi bemutatóján a korona másolata pótolta és ez a tervek szerint – a továbbiakban is így marad.

---

Author: Révay András Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) Biológia – kémia szakos tanár, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Jelenleg nyugdíjas.