Joe Biden amerikai elnök lehagyja Magyarországot es Törökországot a meghívottak listájáról a március végi demokrácia-csúcstalálkozón. A Biden-adminisztráció mintegy 120 országot hív meg a nagyszabású eseményre, amelynek célja a demokráciák megerősítése és az autokráciák erősödésének megfékezése – írja a Foreign Policy.
A találkozót az egyik legfontosabb külpolitikai kezdeményezésként tartják számon az Egyesült Államokban. Három amerikai tisztviselő azt nyilatkozta a lapnak, hogy a két NATO-szövetséges elutasítása is azt mutatja, hogy Magyarországon és Törökországban egyre aggasztóbb a demokratikus visszalépés mértéke – ám továbbra is fontos NATO-szövetségesnek tekintik a két említett országot. Mindkét ország jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy Finnország és Svédország teljes jogú szövetségesként csatlakozhasson a NATO-hoz, és ahhoz, hogy az ukrajnai háborúban a Nyugat stratégiáját támogassák Oroszországgal szemben.
Magyarország kormánya aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem kapott meghívást a csúcstalálkozóra. Szakértők az Egyesült Államok és Magyarország közötti egyre feszültebb viszony jelét látják az elmaradt meghívásban. Kaló Máté külpolitikai elemző, európai parlamenti tanácsadó szerint nem meglepő, hogy Magyarország nem szerepel a meghívottak listáján, hiszen „egyfelől már az első demokráciacsúcsra sem hívták meg Orbánékat, a kormány megítélése pedig azóta nemhogy javult volna Washingtonban, de még romlott is, valamint a NATO és tagállamai jelenleg egy olyan küzdelmet támogatnak Ukrajnában, ami a demokráciáért folyik az autokráciával szemben”. A finn és svéd NATO-csatlakozás késleltetése pedig ezáltal „a demokrácia védelme ellen is irányul”.
Az elemző szerint a most kialakult helyzet egy új kapcsolati forma, hiszen „korábban nem volt példa ellenséges magatartást tanúsító szövetségesekre”. Magyarország NATO-tag, erős gazdasági szálak kötik az USA-hoz, de „bizonyos politikai okok – putyinizálódás, antidemokratikus tendenciák, a nyugati szövetségi rendszerek alapköveivel való szembemenés – megrontják a viszonyt” – mondta Kaló. Az a tény, hogy Magyarország blokkolta, hogy Ukrajnát meghívják bizonyos NATO-tárgyalásokra, csak még jobban elmérgesítette a kapcsolatot a Biden-adminisztrációval, amely a Covid után szinte azonnal háborús helyzetben találta magát.
Kérdésünkre az amerikai külügyminisztérium azt mondta, hogy a Demokrácia Csúcson arra törekednek, hogy regionális és szocioökonómiai szempontból sokféle ország jelen legyen. "Nem kívánjuk meghatározni, hogy mely országok demokráciák és melyek nem. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy tovább erősítsük kapcsolatainkat Magyarországgal, NATO-szövetségesünkkel, és együttműködjünk vele közös érdekeinkben, különösen a biztonság, a bűnüldözés, a gazdaság és az energetika területén."
Lesújtó jelentés
Az Egyesült Államok és a magyar kormány közötti egyre hűvösödő viszonyt a magyar kormány kommunikációja is mutatja. Legutóbb Szijjártó Péter külügyminiszter élesen bírálta az amerikai külügyminisztérium 2022-es emberi jogi országjelentését, amely komor képet fest Magyarországról. A jelentésben többek között szerepel, hogy rendszeresen érik támadások az igazságszolgáltatás függetlenségét, a civil szervezeteket megfélemlítik, a média szabadságát súlyosan korlátozza a kormány, illetve hogy a korrupció mértéke is aggasztó.
Szijjártó bosznia-hercegovinai útján felháborítónak nevezte, hogy az amerikai külügyminisztérium „más országok belügyeivel foglalkozik, és mindenfajta egyoldalú értesülésekre hivatkozva jelentést ír külföldi államok emberi jogi és egyéb helyzetéről”. A budapesti amerikai nagykövet, David Pressman Twitteren reagált a külügyminiszter szavaira a következő poszttal: „Ismerősen hangzik. A Kreml éveken át szidta az Egyesült Államokat és az európai kormányokat, amiért az emberi jogok megsértése miatt kaptak kritikát. Moszkva elutasít minden olyan kísérletet, amely a belügyeibe avatkozna.”
Pressman két hete Washingtonba utazott, ahol Antony Blinken külügyminiszterrel, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának magas rangú tisztviselőivel és a szenátus kétpárti vezetésével is tárgyalt a két ország kapcsolatának helyzetéről és a magas rangú magyar tisztviselők „egyedülállóan Amerika-ellenes retorikájáról”.
A találkozók után a nagykövet azt nyilatkozta, hogy „Magyarország fontos pillanathoz érkezett a jövőjét illetően. Miközben Oroszország indokolatlan háborúja dúl a szomszédban, eljött az ideje annak, hogy Magyarország és transzatlanti szövetségesei és partnerei között szorosabb kapcsolat alakuljon ki.”
Az Amerika-ellenes retorika a magyar kormányközeli médiában is egyre erősödni látszik, Gladden Pappin szerkesztő, az MCC vendégoktatója múlt héten a Hír TV-n Jurij Andropovhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárához és Edmund Veesenmayerhez, az SS magas rangú tagjához, a Harmadik Birodalom magyarországi megbízottjához hasonlította Pressmant. A 2022-es CPAC Hungaryn is felszólaló Bayer Zsolt publicista, a Fidesz alapító tagja pedig még érkezése előtt azt írta Pressmanról: „Kár a fáradtságért. Mielőtt idejönne, már előtte takarodjon haza.”
Kaló szerint Pressman szókimondó tweetjei nem meglepők, hiszen a nagykövetet már érkezésekor sem fogadták barátságos kommunikációval. Orbán Viktor miniszterelnök még az évértékelője során is a diplomata nevén gúnyolódott: „Biden elnök egy jó barát helyett egy présembert, Pressmant küldött nagykövetnek.”
A 2010-es Orbán-kormány felállása óta több nagykövet és ügyvivő is megfordult Budapesten – legtöbbjükkel Pressmanhoz hasonlóan nem volt felhőtlen a viszony. Az Obama-adminisztráció alatt hivatalt betöltő M. André Goodfriend volt budapesti ügyvivő neve szintén felmerült az évértékelő beszéd során. Goodfriendet a 2014-es kitiltási botrány idején szinte közellenségként kezelte a kormány. Őt követte Colleen Bell, érkezésével enyhülni látszott az amerikai–magyar viszony, annak ellenére, hogy a nagykövet kritikusan beszélt a Magyarországon burjánzó korrupcióról, a paksi bővítésről és a magyar menekültpolitikáról.
A várt fordulatot a kormány számára Donald Trump elnök embere, David B. Cornstein hozta el, akivel a magyar miniszterelnök kifejezetten személyes kapcsolatot ápolt, olyannyira, hogy a 2019-es Fehér házi találkozó után a miniszterelnök különgépén alsóneműre vetkőzve beszélgettek. Cornstein olyannyira nem volt kritikus a magyar kormánnyal, hogy 2019 szeptemberében több amerikai szenátor és képviselő levelet írt neki, hogy képviselje az amerikai értékeket és érdekeket, amikor Orbán Viktor „autokrata” kormányával tárgyal. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, William J. Burns szintén kritikával illette Cornsteint két éve, amikor azt írta, a volt nagykövet nem az amerikai érdekeket képviselte, amikor „tökéletes partnernek nevezte Magyarország tekintélyelvű, polgári szabadságjogokat csorbító vezetőjét”.
2024-es remények
Magyarország mostani kommunikációjával és stratégiai lépéseivel egyre csak távolodik a jelenleg hivatalban lévő demokratáktól, ám a 2024-es választásokra készülő republikánusokkal továbbra is intenzíven ápolja a kapcsolatot. Március elején Novák Katalin köztársasági elnök a floridai kormányzóval, Ron DeSantisszal találkozott évértékelő beszéde után Tallahasseeban. DeSantist az egyik esélyesként emlegetik a GOP-elnökjelöltek között, bár a mezőnyt továbbra is a volt elnök, Donald Trump vezeti a közvélemény-kutatások szerint. Orbán kifejezetten jó viszonyt ápolt elnöksége alatt Trumppal. „A republikánus választói bázis egy jelentős része és néhány politikus is imádja Orbánt, nem valószínű, hogy elkezdik kritizálni pusztán az Ukrajnával kapcsolatos lépései miatt – mondta Kaló a Szabad Európának. – Amit Orbán Magyarországon megvalósított, az nekik kifejezetten tetszik, részben Tucker Carlsonnak köszönhetően »idolstátuszba« emelkedett több republikánus számára.”
