Még hatályba sem lépett a közigazgatási bíróságokról szóló törvény, de vezető kormánypárti politikusok máris módosítást javasolnak a „függetlenségüket biztosító további garanciákról”. Ez előremenekülésnek is tekinthető, hiszen a nemzetközi szervezetek és az Alkotmánybíróság egyaránt vizsgálni készülnek az új szabályokat. A javaslat szerint a közigazgatási bíróságok elnökei maguk adnák ki a működési és szervezeti szabályzatukat, nem kellene hozzá az igazságügyi miniszter jóváhagyása.
Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács ülésein nem lesz állandó meghívott a miniszter, csak alkalmilag hívhatja meg az elnök, ha szükségesnek tartja. A közigazgatási bírói kinevezésre javaslatot tevő testületben 5:4-ről 7:4-re nő a bíró tagok aránya az országgyűlés, a kormány, az ügyészség és az ügyvédi kamara által delegált 1-1 fővel szemben. Ha a miniszter megváltoztatja ennek a Személyi Tanácsnak a kinevezésre javasolt rangsorát, akkor a köztársasági elnökhöz el kell küldenie az eredeti rangsort is, és meg kell indokolnia az eltérést, ismertetve a mérlegelés és a döntés szempontjait.
A közigazgatási bíróságokon ítélkezhetnek majd nem bírói, hanem hivatalnoki múltú jogászok is – ez az egyik vitatott része az új szabálynak –, de a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke az új javaslat szerint csak a korábban is bíróként dolgozott szakemberek közül kerülhet ki.
Van a törvényjavaslatnak egy olyan eleme, amely nem a közigazgatási bíróságokkal függ össze, hanem azzal, hogy Darák Péternek, a Kúria elnökének 9 éves megbízatása 2021. január 1-én lejár, tehát 2020-ban kell kinevezni az utódját. A jelenlegi törvényt, amely legalább öt éves bírói gyakorlatot ír elő, azzal egészítenék ki, hogy ebbe beleszámít „a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben” eltöltött idő is. Ez azért figyelemre méltó, mert amikor 2011-ben a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria lépett, Baka András LB-elnököt – bár valójában az igazságszolgáltatás átalakítása miatti bírálatait utasították el – formailag azért nem fogadták el kúriai elnöknek, mert az Emberi Jogok Európai Bíróságánál végzett 16 évi munkáját nem ismerték el bírói gyakorlatnak. (2016-ban Baka mellőzése miatt ugyanaz az EJEB elmarasztalta Magyarországot.)
A törvényjavaslatot nem a témában illetékes és a most kiigazítani kívánt jogszabályt tavaly ősszel előterjesztő Igazságügyi Minisztérium nyújtotta be, hanem „egyéni képviselői indítványként” Gulyás Gergely miniszter, a Miniszterelnökség vezetője, Völner Pál igazságügyi államtitkár és Hende Csaba, a törvényalkotási bizottság elnöke.
Korábban a Magyar Helsinki Bizottság bejelentette, pert indít az OBH ellen, hogy adja ki a szervezet korábbi szakvéleményét, ami alapján nem támogatta a közigazgatási bíróságok felállításának ötletét - ezt a véleményét később a szervezet megváltoztatta. A közigazgatási bíróságok függetlensége ezért fontos, mert rengeteg érézkeny témában dönthetnek majd, mint Paks II környezetvédelmi engedélyei, rendőri túlkapások, tüntetések, milliárdos közbeszerzések.
