Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2018 » Július » 12 » Először írtak le új baktériumfajt a Szent Anna-tóból

---

08:25:24 Először írtak le új baktériumfajt a Szent Anna-tóból

Forrás: [origo] | 2018.07.11. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertó baktérium-közösségének vizsgálata során a tudományra nézve új baktériumfajt izoláltak és írtak le Rhizobium aquaticum néven. Magyar kutatók 326 baktériumtörzset izoláltak a tó vizében A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének és az ELTE budapesti Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai 2011 óta végeznek vízkémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat a Szent Anna-tó esetében. A mikrobiológusok tüzetesen megvizsgálták a Szent Anna-tó vizét Forrás: Wikimedia Commons A kutatásokba bevont sapientiás ökológiai mérnök szakos hallgatók – dr. Máthé István oktató vezetésével – eddig összesen 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, amelyek 26 nemzetség több mint 51 különböző baktériumfajához tartoztak. Dr. Máthé István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója Forrás: www.siposszabolcs.ro/Sipos Szabolcs Ezek közül több baktériumtörzs a tudomány számára eddig ismeretlen „új faj” képviselője. Az új baktériumfaj leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE - Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig rangos tudományos folyóiratban közölték. Dr. Felföldi Tamás, az ELTE Természettudományi Kar Mikrobiológiai Tanszékének kutatója Forrás: ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék A Rhizobium nemzetségbe tartozó baktérium a Rhizobium aquaticum latin nevet kapta. A több tíz fajt magába foglaló Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek (főként a növények gyökérzónájában), csak néhány faj került elő vizes környezetből (például folyóból, tengerből, laboratóriumi bioreaktorból). A Rhizobium baktériumtörzshöz tartozó nemzetségek igen elterjedtek, és alakjaik jellemzője, hogy képesek megkötni a nitrogént Forrás: Animales.website Az "aquaticum" azaz "vízi eredetű" fajnév arra utal, hogy és ez az első eset, hogy egy tó vizéből izolálták a nemzetség egy új tagját. Fajtársaitól eltérően nem képes megkötni a nitrogént A Rhizobium fajok jó része növényekkel (főképpen hüvelyesekkel: pl. bab, szója, lucerna, lóhere stb.) alakítanak ki szoros, ún. szimbiotikus kapcsolatot és képesek megkötni és ammóniává alakítani a gáz-halmazállapotú légköri nitrogént, ezáltal segítve a növények nitrogénnel való ellátását. A Rhizobium fajok jó része növényekkel alakítanak ki szoros, ún. szimbiotikus kapcsolatot Forrás: NSW Department of Education Hasonlóképpen a marosvásárhelyi Azomureș vegyiüzemben ipari folyamatok révén kötik meg/alakítják át a légköri nitrogént ammóniává, amelyből műtrágyát állítanak elő. A most felfedezett új baktériumfaj, a Rhizobium aquaticum fénymikroszkópos képe Forrás: Ftamás A legtöbb fajtársától eltérően a most leírt új baktérium nem képes megkötni a légköri nitrogént, viszont jó cukor- és fehérje-bontó képességgel rendelkezik, így minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában). Ötszáz baktériumfaj él a Szent Anna-tó vizében A tenyésztésen alapuló illetve főként a tenyésztéstől független DNS vizsgálatok alapján a Szent Anna-tó először vizsgált baktérium közösségéről elmondhatjuk, hogy nagyon változatos, fajgazdag. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem mikrobiológiai laboratóriuma Forrás: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője ("faja") van jelen a tó vizében, amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új „baktériumfajhoz” tartozik. A Szent Anna-tó vizében eddig összesen 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján Forrás: Wikimedia Commons Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a Szent Anna-tóban élő szintén mikroszkopikus méretű kovamoszatok (Diatoma) közössége is meglehetősen diverz. A Rhizobium aquaticum tenyészete petricsészében Forrás: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Buczkó Krisztina (Magyar Természettudományi Múzeum) és munkatársai a tó üledékmintáiból 73 kovamoszat fajt azonosítottak, amelyek közül kettő új fajnak bizonyult a tudomány számára (Kobayasiella elongata, Kobayasiella tintinnus), további 25 fajt pedig először jeleztek Románia flórájára nézve. Forrás: dr. Máthé István (Sapientia EMTE), dr. Felföldi Tamás (ELTE)

1 2 3 4 5 Kategória: Tudomány | Technika | Megtekintések száma: 516 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): Csíkszereda, felfedezés, mikrobiológia, leírás, mineralizáció, baktérium, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományeg, baktériumtörzsek, Szent Anna-tó | Helyezés: 0.0/0