Ukrajnában eddig egy orosz katonát állítottak bíróság elé, az eddigi ismeretek szerint azonban hatszáz és ezernégyszáz között mozog a beazonosított háborús bűnösök száma, ami nyilvánvalóan exponenciálisan fog növekedni. Gyilkosságok, fosztogatások, kínzások száradnak a lelkükön, de nemcsak a hadszíntéren fellépőket, hanem a Kremlben ülő parancsosztókat is terheli a felelősség, élükön Vlagyimir Putyinnal. „Új Nürnbergre van szükség!” – jelentette ki az Európai Parlamentben egy képviselő, amikor arról volt szó, hogyan lehet elkerülni, hogy a felelősök megússzák a felelősségre vonást. A gépezet már beindult, gyűlnek a bizonyítékok és módosulnak a jogszabályok. Az Európai Parlament is elfogadott egy állásfoglalást és egy jogszabály-változtatást, amelyektől valószínűleg nem fognak rosszabbul aludni a Kremlben, viszont ezekből és az ezekhez kapcsolódó magyarázatokból kiderül, hogy az Európai Unió hogyan próbál részt venni az igazságszolgáltatásban.
Beindult a bizonyítékgyűjtés
Nem sokkal a háború kitörése után, amikor az EU megkezdte a szankciók kivetését, létrehoztak Brüsszelben egy munkacsoportot. Ebben a tagállamok képviselői, az uniós ügyészi, illetve rendőri szervezet, tehát az Eurojust és az Europol vezetői vesznek részt annak érdekében, hogy nyomon tudják követni a büntetőintézkedéseket. Erről Didier Reynders igazságügyért felelős biztos beszélt az Európai Parlament plenáris ülésén. Itt követték például nyomon azt, hogy a szankció alá helyezett oligarchák vagyontárgyait hol és milyen értékben foglalták le, de később ehhez a csoporthoz futottak be az adatok az azonosított kegyetlenkedőkről is. Reynders adatai szerint már hatszáz konkrét személyről van tudomásuk, ugyanakkor az ukrán hatóságok ezernégyszáz emberről beszélnek.
Bármelyik is a valós adat, fel kell készülni arra, hogy tonnaszámra érkeznek majd a bizonyítékok, feljegyzések, dokumentumok, és mindez újabb vizsgálatokat jelent majd, hogy teljes körű és megkérdőjelezhetetlen legyen valamennyi bizonyíték, amelyek alapján ítéleteket szabnak ki. Nem csak Brüsszelben folyik ez a munka: Litvánia, Lettország, Észtország, Ukrajna, Lengyelország, Csehország és Szlovákia ugyancsak felállított egy közös testületet. Az EU álláspontja az, hogy valamennyi bizonyítékot Ukrajnán kívül kell gyűjteni és tárolni. Erre azonban jelenleg kevés a kapacitás, ezt a feladatot az Eurojusthoz lehetne delegálni, ehhez viszont az ügyészi együttműködésre vonatkozó szabályokat kell módosítani.
Ezek ugyanazok…
Az EP-képviselők nem kímélték az orosz agresszorokat. Volt olyan, aki a második világháború szovjet katonáival vont párhuzamot, mondván, „öröklődik a magatartás”, a szovjet korszakban elkövetett bűnöket is elhallgatták, „felszabadítónak nevezték magukat, miközben rettenetes bűnöket követtek el”. Az észt Jaak Madison azt mondta, hogy „Oroszország nem változott, ez ugyanaz az ország, mint amelyik 1945-ben lemészárolta az embereket, és azokért a bűnökért sem kellett megfizetniük”. Maria Arena szociáldemokrata képviselő tömeges háborús bűnökről, népirtásról, emberiség elleni bűncselekményekről beszélt, Dragoș Tudorache román képviselő pedig részletezte is a barbár tetteket: kenyérért sorban álló, buszra várakozó embereket gyilkoltak meg, idős nőket és férfiakat, gyermekeket erőszakoltak meg, amelyekért Putyinnak és követőinek felelniük kell.
Magyar részről Cseh Katalin, a Momentum képviselője arról beszélt, hogy nap mint nap halnak meg civilek, ezrekkel szemben követnek el háborús bűnöket az oroszok. A politikus szerint itt az ideje, hogy az EP kimondja: Putyin és Oroszország háborús bűnös, Ukrajna helyreállítását pedig Oroszország elkobzott külföldi vagyonából kell fedezni. Cseh Katalin úgy véli, hogy tovább kell szigorítani a szankciókat, mert bár „nem mi harcolunk, de az orosz agressziótól csak Ukrajna véd meg minket”.
Különleges nemzetközi törvényszék
Az Európai Parlament végül elfogadott egy határozatot. Ebben – egyebek mellett – a képviselők különleges nemzetközi törvényszék felállítását sürgetik, amely az Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűncselekményét vizsgálná ki, és megbüntetné a bűncselekmények elkövetőit, többek között Oroszország és szövetségesei politikai vezetőit és katonai parancsnokait. Az ilyen ügyek elbírálására a Nemzetközi Büntetőbíróságnak ugyanis nincs hatásköre.
A képviselők azt kérik az uniótól, hogy a lehető leghamarabb biztosítson minden szükséges emberi és költségvetési erőforrást, és adjon meg minden adminisztratív, vizsgálati és logisztikai támogatást a törvényszék létrehozásához.
A parlament szerint a beszámolókból megismert atrocitások, többek között a városok és települések válogatás nélküli bombázása, az erőszakos kitelepítések, a tiltott lőszerek használata, a konfliktusövezetekből az előzetesen elfogadott humanitárius folyosókon keresztül menekülni próbáló polgári lakosság elleni támadások, a civilek kivégzése, a szexuális erőszak és az emberek lakóhelyük elhagyására kényszerítése súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot. E tettek mindegyike háborús bűncselekménynek minősülhet, ám mostanáig nem indult büntetőeljárás.
Egy másik döntésben a képviselők zöld utat adtak azoknak a szabályoknak, amelyek lehetővé teszik az Eurojustnak, hogy biztonságosan tárolja és elemezze a háborús bűnökkel, a népirtással és az emberiség elleni bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékokat.
Ezek a bizonyítékok DNS-profilokból, ujjlenyomatokból, fényképekből, videókból és hangfelvételekből állhatnak.
Az új szabályok értelmében az Eurojust ilyen típusú bűncselekményekkel kapcsolatos adatokat is feldolgozhat, és az adatokat megoszthatja a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) és más nemzetközi szervezetekkel, valamint az uniós tagállamok hatóságaival.
Fideszes nézőpont
A Szabad Európához eljuttatott közlemény szerint Bocskor Andrea és Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselői a jelentés kapcsán azt hangsúlyozták, hogy a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül, teljes körű kivizsgálás és felelősségre vonás szükséges.
Bocskor Andrea kiemelte: „Ukrajnában a háború miatt milliók váltak hontalanná, kényszerültek elhagyni otthonukat, több ezren vesztették életüket, sebesültek meg, váltak erőszak áldozatává, köztük gyermekek, nők, idősek. Bucsa, Irpiny és sok más település szörnyű emberi tragédiákat rejt, melyekre mielőbb fényt kell deríteni. Az elkövetett háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül, azok azonnali független vizsgálatát sürgetjük, a bizonyított háborús bűnöket meg kell büntetni. Elítélem az Ukrajna ellen indított orosz katonai agressziót és minden olyan, ebből adódó cselekedetet, amely emberi szenvedést okozott.”
A téma kapcsán Gál Kinga szóba hozta a Magyarország által blokkolt olajembargót is. „Eddig minden szankciós csomagot támogattunk. Az olajembargót tartalmazó hatodik szankciós csomagot viszont nem tudjuk elfogadni, mert az tönkretenné a magyar gazdaságot. Nekünk a magyar emberek érdekeit kell szem előtt tartanunk: Magyarország energiaellátása biztonságban van, ezt nem kockáztathatjuk” – jelentette ki Gál Kinga.
