Az ISIS egyik napról a másikra foglalja el az iraki keresztény városokat és üldözi el a lakóikat. Mostanra az ötvenezer fős, legnagyobb keresztény község, Karagos is a fennhatóságuk alá került. A lakosok nagy része elhagyta a települést, mikor a terroristacsapatok csütörtök hajnalban elérték a városhatárt.

Az ENSZ-tisztviselők már kétszázezerre becsülik a szélsőséges iszlám csoport elől észak-kurd területekre menekülők számát.

A térség többi keresztény települése, Tel Askof, Tel Keif és Karamles is teljesen kiürült. Akik hátramaradtak, a többi elüldözött kisebbséghez hasonlóan három lehetőség közül választhattak: menekülnek, betérnek az Iszlámba, vagy kínhalált halnak.

Fotó: Europress/AFP/Citizenside/Agoes Rudianto  

Magukra hagyták a keresztényeket is

Június óta folytak harcok az iraki keresztény, dzsazidi vallású és türkmén kisebbség lakta területeken. Amikor azonban az ISIS délen előre nyomult, az iraki csapatok Bagdadra és a síita területekre koncentráltak és a kurd pesmerga harcosokra bízták az észak-nyugati vidék védelmét. Mivel a kurd erők sem tudták sikeresen felvenni a harcot a szélsőséges dzsihádista csoporttal, visszahúzódtak a térségből, teljesen magunkra hagyva a keresztény, ezidi (egy kurd népcsoport, egyedi vallással) és türkmén lakosokat.

A keresztények lakta térségből menekülők biztonságban juthattak el a kurdisztáni Erbilig, az ezidik azonban már nem jártak ilyen szerencsével. Tízezrek ragadtak élelem és víz nélkül az ISIS harcosok által körbevett Szindzsár hegyen.

Helikopterről kapják az élelmet

Az ENSZ sajtóközleményében jelezte: csütörtökön sikerült ellátmányt feljuttatni az a csapdába esetteknek.  A török külügyminiszter is arról számolt be, hogy török helikopterek élelmet es vizet dobtak le a hegycsúcsra. Az iraki helikopterek is vittek segélycsomagokat, ennek ellenére az ezidik szerint továbbra sincs elég tartalékuk a túléléshez.

Kurd kormányzati tisztviselők csütörtökön segítséget kértek a beözönlő menekültek ellátásában. A két hónapja kezdődő ISIS-megszállások óta az észak-kurd területekre vándorlók száma folyamatosan növekszik. Csak az első héten mintegy ötszázezer ember érkezett Erbilbe, a kurd fővárosba, menedéket remélve.

Kirkuk káld érseke, Joseph Thomas katasztrofálisnak írta le az észak-iraki helyzetet:

„A válság minden képzeletet felülmúl. Sürgős beavatkozásra lenne szükség, hogy megmenthessük, ami még megmaradt a térség keresztény örökségéből.”

Egymillióból százötvenezer

Az elmúlt 11 évnyi háború és az amerikai inváziót követő felkelések alatt az iraki keresztények nagy része kivándorolt a térségből. 2003 előtt még egymillióan éltek Irakban, a jelenlegi százötvenezres keresztény közösség most menekülni kényszerül. 

Az ISIS azzal fenyegetőzik, hogy újrarajzolja a térség térképét az Oszmán Birodalom mintájára. Eddig nem ütköztek komolyabb ellenállásba.  Az iraki-szír határvonal már szinte teljesen elhalványult.

Fotó: Europress/Getty Images/Anadolu Agency

A világ legnagyobb és legszervezettebb terrorszervezete

Az ISIS már egész világról tömörít harcosokat, az ENSZ listáján is így szerepel. Harcias propagandájuk, minden képzeletet felülmúló kegyetlenségük és ragaszkodásuk a középkori Iszlám Államhoz, a Kalifátushoz való visszatéréshez, a forradalmakban csalódott fiatal muszlimok ezreit szólítja meg.

Az al-Káida iraki fiókszervezetéből lettek a világ jelenleg legnagyobb és legszervezettebb terrorszervezete. Vezetőjük  Abu Bakr Ál Bágdádi ez év június 29-én kikiáltotta a kalifátust, az ISIS felvette az Iszlám Állam (Khilafa) nevet, míg Ál Bágdádi Ibrahim kalifaként nevezteti magát. A címei között pedig szerepel az Emír el Muminin (A hívők vezére). Ez azért fontos, mert Ál Bágdádi így jogot formál a teljes muszlim világ irányítására.

A szervezet jelentős olajmezőket ellenőriz már, csakúgy, mint a térség vízellátását. A menekülő iraki hadsereg rengeteg felszerelése, többek között jelentős nehéztüzérség került a kezükre, a hírek szerint pedig Szíriából már a libanoni határt is támadják.

Kegyetlenkedéseik nyilvánosak és mindenki előtt ismertek. A rögtönítélő bíróságaik bevett büntetési formái a keresztrefeszítés, a kövezés, a csonkítás vagy a lefejezés – a legenyhébb büntetés a korbácsolás.

A kivégzettek holtestét pedig előszeretettel közszemlére teszik a városok, falvak közterületein, vagy az interneten: milicistáik legutóbb például szíriaiak levágott fejeivel szelfiznek.

Mindezek dacára még mindig nem született olyan nemzetközi együttműködés, ami a dzsihádista szervezet előrenyomulását végre megállítaná.

„Többféleképpen is közbeléphetnénk” - magyarázza Michael Stephens a Royal United Services Institute (RUSI) katari védelmi elemző csoportjának igazgatóhelyettese.

Kurdisztánba is menekülnek az ISIS elől
Fotó: Europress/Getty Images/Spencer Platt

„Mindegyik megoldás sok, nem kívánt következménnyel járna”

A síita többségű iraki kormány támogatásával az Egyesült Államok és Európa rossz színben tűnne fel a szunnita vezetésű Perzsa-öbölbeli szövetségesei előtt. A kurdok mögé állva Irak és Törökország érdekei sérülnének, akik nem néznék jó szemmel, ha a megerősödött kurd területek elszakadnának. 

A szír elnök, Basár Ál-Ászád támogatása az ISIS-szel szembeni harcban pedig elképzelhetetlen, tekintve, hogy három éve törekszenek arra, hogy elmozdítsák őt a pozíciójából a háborús bűncselekmények miatt, melyet a saját lakossága ellen követett el.

Az ENSZ próbál nemzetközi konszenzust kialakítani az ISIS ellen, eddig nem túl sok sikerrel. Múlt héten nyilvánosságra került egy orosz kezdeményezés, ami arra kéri a tagállamokat, hogy ne vásároljanak olajat a szélsőséges iszlám szervezettől, bár azt nem hozta nyilvánosságra, ki is volt az, aki az ISIS-szel üzletelt. Az ellenzéki szíriai koalíció szerint egyébként az Ászád-kormány veszi meg a dzsihadisták olaját.

Kedden az USA indítványában az ENSZ egyesülésre biztatta az iraki közösségeket „az Irak egységét, identitását és jövőjét sértő erőszakos és értelmetlen fenyegetéssel szemben”. Szíria támogatása az oroszoknak való behódolást jelentené, mivel a Kreml egyöntetűen Ászád mellé állna a terroristák elleni harcban. De ez a lehetőség szóba sem került.

Noah Bonsey, Szíria-szakértő szerint ésszerűtlen elvárás, hogy koherens stratégia szülessen az ISIS-szel való küzdelemről és a régió megtisztításáról: „az Egyesült Államoknak ugyan lenne rá embere és kapacitása, hogy olyan együttműködést hozzon létre, amivel visszafordíthatná az ISIS terjeszkedését, de úgy tűnik, híján van a szükséges akaratnak”.

Az amerikaiak úgy vélik, hogy Irak már nem lenne képes visszaszerezni megszállt területeit. Szárazföldi egységek hiányában az iraki miniszterelnök a civileket is sújtó légitámadásokat rendelt el. A júniusban Falludzsa városra kilőtt iraki rakéták 75 civilt öltek meg, több százan megsebesültek. Ennek hatására több száz iraki szunnita csatlakozott az Iszlám államhoz.

Obama elnök egyébként mára engedélyezte a légicsapást Irakra, de leszögezte, az amerikai csapatok nem térnek vissza oda harcolni.

Demonstráció Washingtonban
Fotó: Europress/Getty Images/Anadolu Agency/Basri Sahin

Tovább terjeszkedik az ISIS

Az ISIS azonban nem csak Irakot és Szíriát fenyegeti. Már toboroz Indiában, Kínában, Belgiumban és Nagy-Britanniában is. A rivális dzsihádista csoportok, a Nuszra Front és az al-Káida harcosaiból is többen átálltak az ISIS-hez, mivel annak pénze es fegyvere van, mind bármelyi iszlamista csoportnak valaha is a világtörténelemben.

Katonai elemzők szerint egy olyan terrorszervezet, ami önellátó, több olajmezőt, és az iraki és a szír katonai bázisok fegyverkészletét is birtokolja – magyarul államként funkciónál – kis hadműveletekkel és az eddig megszokott módszerekkel nem lehet felszámolni.

A civilizált világnak a hadseregeit kell küldenie, hogy véget vessen annak a rémálomnak, ami Irakban jelenleg zajlik, mert, ha nem megyünk, ők fognak jönni hozzánk. Ezt már elárulták.