A Szabad Európa is beszámolt arról, hogy az Alkotmánybíróság január 6-án elutasította a kormány népszavazási kezdeményezésének megsemmisítését kérő beadványokat és helybenhagyta a referendumot kiíró országgyűlési határozatot. Áder János köztársasági elnök az országgyűlési választásokkal egy napra, április 3-ra tűzte ki a referendum napját.
A népszavazást az úgynevezett gyermekvédelmi törvény elfogadása után indítványozta a kormány. Varga Judit igazságügyi miniszter a kormány nevében 2021. július 21-én nyújtott be öt népszavazásra javasolt kérdést a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Végül négy kérdés szerepel a népszavazási íven. Az a kérdés, hogy „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek a nemátalakító kezelések?” ,nem került bele a referendumba.
A népszavazáson az alábbi kérdésekkel találkozhatnak majd a szavazók:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben, a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Orbán Viktor miniszterelnök több nyilatkozatban is beszélt arról, hogy szerinte Nyugat-Európában LMBTQ-aktivisták végzik a gyermekek szexuális felvilágosítását, és Brüsszel azt akarja, hogy a kormány engedje be ezeket az aktivistákat az óvodákba és az iskolákba.
A civil szervezetek szerint manipulatív és gyűlöletkeltő
Tizenegy civil szervezet közös nyilatkozatban kéri a választókat, hogy a népszavazáson voksoljanak érvénytelenül. Nyilatkozatuk szerint a kormány népszavazási kérdéseinek szóhasználata szándékosan manipulatív, mert a szülők gyermekük iránti természetes aggodalmát és védelmező szándékát akarja saját politikai céljaira használni.
A referendum kiközösítő, alkalmas egy sérülékeny csoport elleni gyűlöletkeltésre, a kérdések megfogalmazása azt sugallja, hogy a fiatalok sérülnek attól, hogy hallanak a szexuális és nemi kisebbségekről, másrészt sérti az LMBTQI emberek méltóságát.
„Érvénytelen kérdésekre érvénytelen választ kell adni”
A közös közleményt jegyző civil szervezetek ezért azt kérik a választóktól, hogy a népszavazáson szavazzanak érvénytelenül. Ennek az a legegyszerűbb módja, ha a választási lapon minden kérdésnél mindkét választ beikszeli a szavazó.
Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatójának érvelése szerint minden érvénytelen szavazat segít abban, hogy a kormány kiközösítő népszavazása ne érje el az érvényességi küszöböt.
A közleményben idézik Dudits Lucát, a Háttér Társaság ügyvivőjét, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy mindenkinek van szexuális vagy nemi kisebbséghez tartozó ismerőse, rokona, barátja. Fontos, hogy olyan társadalomban éljünk, ahol emiatt nem érheti atrocitás szeretteinket.
A közlemény idézi azt az ezer fő megkérdezésével végzett reprezentatív közvélemény-kutatást, amelyet a Háttér Társaság és az Amnesty International Magyarország megbízásából tavaly augusztusban végzett a Medián, és amelyben hangsúlyosan szerepelt az iskolai nevelés témaköre.
A válaszokból egyebek között kiderült, hogy a megkérdezettek 46 százaléka ismer személyesen az LMBTQI-közösséghez tartozó embert, és 73 százalék elutasítja azt a kormányzati narratívát, hogy a meleg és a leszbikus emberek megrontanák a gyermekeket.
