Nagy többséggel megszavazták a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodás érvénytelenítését az Országos Bírói Tanács tagjai szerdán. Az igenek arányban győztek – tudta meg a HVG. Információink szerint a napirendi pontot a mai ülésen 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el. Varga Zs. András, a Kúria elnöke – aki hivatalból tagja a testületnek – nem szavazott.
Az, hogy a reggel 9-kor kezdődő OBT-ülés milyen fontos volt a kormánynak, jól mutatja, hogy információink szerint részt vett rajta Tuzson Bence igazságügyi miniszter is, aki utoljára egy éve, az alakuló ülésen tette tiszteletét. Nem ment el viszont Szabó Péter volt elnök – aki azután mondott le elnöki posztjáról, hogy aláírta a megállapodást –, és más hiányzó is volt.
A bírói fizetéseket a szervezeti reformhoz kötő, titokban készülő alkut még novemberben szavazta meg a testület, akkor még 8-7 arányban győztek az igenek. Az aláírás azonban hatalmas botrányt kavart a bírói karon belül. Részben a tiltakozás miatt mondott le Szabó Péter, mostanra pedig kétezer bíró és igazságügyi alkalmazott hozta nyilvánosságra kritikáját, és nyilvános demonstrációt is tartottak.
Pénzhez kapcsolt reform – megtudtuk, mi áll az Igazságügyi Minisztérium bíráknak kínált alkujában
Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal.
powered by embedly
Érdekesség, hogy a mostani napirend előterjesztői között hárman is voltak (Félegyházy Megyesy Fatime, Kovács Gergely és Surányi József), akik novemberben még megszavazták a megállapodást.
Az OBT új elnöke, Pecsenye Csaba megválasztása után egy közleményben még határozottan visszautasította, hogy a megállapodás aláírásával bárkinek a becsülete sérült volna. Amikor azonban az OBT véleményezése nélkül tárgyalták és fogadták el azt a jogszabály-javaslatot, amely módosít a bírói korhatáron, az elnök nem sokkal később levélben írt megdöbbenéséről az Igazságügyi Minisztériumnak. A testület végül egy közleményt is kiadott, amelyben azt hangsúlyozzák, hogy a történteket a hatáskörük teljes és szándékos kiürítéseként értékelik, az eljárás pedig súlyosan sérti a jogállamiság alapelveit és a demokratikus jogalkotási folyamat alapvető szabályait.
Kérdés, hogy mi történik akkor, ha a megszavazzák a megállapodás felülvizsgálatát. Hilbert Edit, az OBT volt elnöke a HVG-nek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a megállapodás aláírásával a testület eleve túlterjeszkedett a hatáskörén, azt pedig már nehezen vonhatják vissza, hiszen az OBT felhatalmazta az elnököt annak aláírására, aki ezt megtette.
Hilbert Edit volt OBT-elnök: Nem egy lehajtott fejű, hanem egy megtört gerincű OBT-t látok
Azzal, hogy az Országos Bírói Tanács részt vett a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodás megalkotásában, túlterjeszkedett a hatáskörén – véli a Budapest Környéki Törvényszék egykori elnöke, aki 2018-ban, a Handó Tünde-érában vezette a testületet. Hilbert Edit szerint az OBT így egy olyan csapdába került bele, amiből most kereshetik a kiutat.
Elolvasom a cikket itt: hvg.hu >
powered by embedly
„Nagyon fontos lenne helyreállítani az OBT megbecsültségét és visszaszerezni a bírói kar bizalmát, de személyi konzekvenciák levonása nélkül erre nincs lehetőség” – mondta.
Az OBT-ről a Kúria elnöke sem fogalmazott megértően. Varga Zs. András felelőtlenségnek tartja azt is, hogy a tagok talán engedve „a külső, egyre inkább politikai töltetű nyomásnak” és tárgyalni fognak a megállapodás érvénytelenítése tárgyában, amit nem fog támogatni. Ő úgy vélte, ha az utólagos érvénytelenítés megtörténik, az legfeljebb arra alkalmas, hogy nevetségessé tegye az OBT-t
