Fokozódó szélviharokat, és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége. A klímamodell-szimulációk és a mérési adatok alapján térségünkben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Az átlagos szélsebesség csökkenése azonban nem befolyásolja az ország szélenergia potenciálját.
Növekvő tendenciát mutatnak az extrém szélviharok
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által egységesített, így összehasonlítható, 10 méteres magasságban végzett felszínközeli szélmérések adatai alapján csökkenő átlagos szélsebesség figyelhető meg a melegedő klímában a Föld több pontján. A szélsebesség csökkenés mindkét féltekén, a trópusokon és a közepes földrajzi szélességeken is kimutatható a vizsgált időszakokban (jellemzően a 20. század közepe óta), ugyanakkor a 70. foknál magasabb földrajzi szélességeken a kutatók növekvő trendeket mértek.
A globális felmelegedés miatt gyakoribbakká és erősebbekké válnak a viharok Forrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Yoshiko Moriya
148 darab tanulmány figyelembevételével, melyek több mint 30 állomás legalább 30 éves idősorait elemezték, a megfigyelt változások trendje –0,014 m/s/év nagyságú,
ami ötven év alatt már 0,7 m/s-os csökkenést jelent,
feltételezve a lineáris változás folytatódását. Például az egyik vizsgálat szerint az északi félteke 822 állomásának szélmérései alapján 1979 és 2008 között a szélsebesség 5–15%-ot csökkent a közepes szélességek kontinentális területein.
Annak ellenére, hogy globálisan csökken az átlagos szélsebesség, mégis egyre több extrém szélviharra kell számítani Forrás: SchisCom
A változás iránya összhangban van a globális éghajlati modellek eredményeivel, melyek ugyancsak a felszínközeli szélsebesség csökkenését mutatják a közepes szélességeken, a magasabb szélességek szélsebesség növekedésével párhuzamosan.
Trópusi vihar utáni életkép a texasi Houstonból Forrás: AFP/2019 Getty Images/Thomas B. Shea
A szélsebesség csökkenésnek szerteágazó okai lehetnek, melyek részletes feltárása folyamatban van.
A teljesség igénye nélkül az alábbiak mind hatással vannak rá: a földhasználat-változás és erdőirtás miatt változó felszíni érdesség, az El Niño-jelenség,a pólusok irányába tolódó ciklonpályák, az energiaszállításért felelős légköri áramlásokban bekövetkezett változások, vagy a sarkvidékek gyorsabb ütemű melegedése, mely csökkenti a pólusok és az egyenlítői területek közti hőmérséklet-különbséget.
A gyengülő szél ellenére erősebb szélviharok jönnek
A Kárpát-régió hegyvidéki területeinek az átlagos szélsebességre vonatkozó trendvizsgálatai minden hónapban csökkenést mutatnak, mely összhangban van a közepes szélességek megfigyeléseivel. Bár a modellek alapján a csökkenés a század végére is jellemző marad, ugyanakkor a viharok intenzitásnövekedése is várható.
Egy szupercella képe. A jövőben a Kárpát-medence területén is megnövekedhetnek a szélsőséges időjárási események Forrás: John Finney Photography/Moment
A Közép-Európára vonatkozó mérési adatok és modelleredmények alapján a térségünkben megfigyelt, ciklontevékenységhez köthető viharok számának növekedését mutatták ki az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedésével, mely a közép-európai nyomási gradiens emelkedésével van kapcsolatban.
Emiatt a jövőben erősebb szélviharok kialakulására számíthatunk Magyarországon.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) tanulmánya szerint az extrém szélsebességek Európa északi részén növekedtek, délen csökkentek.
Egy kifejlett szupercella. A tornádók a szupercellákban alakulnak ki a leggyakrabbanForrás: Header
Közép-Európa átmenetet képez a térség között, ezért az itt tapasztalható változások sok esetben kicsik, és irányuk régiónként változó lehet. Hazai szélklimatológiai vizsgálatok (a CARPATCLIM adataira építve) ugyancsak kimutatták az átlagos szélsebesség szignifikáns csökkenését.
A szélsőértékek változása azonban nem feltétlenül arányos az átlagok megváltozásával.
A szélmaximumok vizsgálata során gyakran szélindexeket definiálunk, például meghatározhatjuk az adott küszöbértéknél nagyobb szélsebességek előfordulásának (havi, évszakos, éves) számát, időbeli változását.
A pápai hivatásos tűzoltók a gannai elágazóban a 83-as útról lehajtva egy 20 méteres, a szélviharban az útra dőlt fát darabolnak fel Forrás: Facebook/ OKF
Az órás szélmaximumok (széllökés) esetében a vizsgált mérési idősorokban általában csökkenés tapasztalható, azonban néhány esetben megjelenik növekvő tendencia is, mely változások utalhatnak a melegedés hatására bekövetkező regionális áramlási viszonyok megváltozására.
Erősödő viharok, növekvő károk
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentései szerint a viharkárok okozta vonulások, mentesítések száma országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. Egy-egy viharos napon gyakran kell műszaki mentést végezniük autókra, háztetőkre, utakra kidőlt fák, leszakadó elektromos vezetékek, megbontott tetőszerkezetek miatt.
A földfelszínt el nem érő légörvényt hívják ormánynak vagy tubának, ami ha eléri a felszínt, kialakul a tornádó. A képen egy Magyarországon, Ipolytarnóc közelében 2008 nyarán kialakult tuba látható Forrás: Wikimedia Commons/Moja
Nem elhanyagolható problémát okoz a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, mely elönti az alacsonyabban fekvő területeket, pincéket, aluljárókat.
A jelentős anyagi károkat okozó viharokat kísérő jelenség a jégeső is,
mely megrongálhat tetőket, autókat, vagy megsemmisítheti a gyümölcsfák, szőlőültetvények termését. Az idei első jelentős jégesőt egy átvonuló hidegfront okozta 2021. 04. 22-én, melynek hatására Szlovákiában tornádó is kialakult. De a szélviharok egész évben okozhatnak veszteségeket.
Pótkocsis kisteherautót borított fel az orkán erejű szél február 4-én délben Csákvár és Zámoly között. A jármű pótkocsija leszakadt, és a szántóföldön az oldalára dőlt Forrás: Facebook/ OKF
Például 2020. február 4-én hazánkat elérte egy gyors mozgású hidegfront, mely Nyugat-Európától a Balkánon át Törökországig jelentős pusztítást okozott. Magyarországon a számottevő károk mellett sajnos halálos áldozatot is követelt. A legerősebb széllökéseket sík vidéken Sopronban (111 km/h) és a Balaton térségében, illetve a hegyi állomásokon mérték (János-hegyen 124 km/h, Kab-hegyen 120 km/h).
A gyengülő szélnek is megvannak a veszélyei
A melegedés mértéke a Kárpát-medencében kissé nagyobb a globális átlagnál. Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, míg a hőhullámok gyakoribb előfordulása várható.
A melegebb légkörben a pólusok és az Egyenlítő közt kisebb lesz a hőmérséklet különbség.
Ezért a télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökken, miközben ezek intenzívebbek lehetnek.
A szupercella belsejében kialakuló nyomáskülönbség hozza létre a tornádót Forrás: Texas Hill County
Ugyanakkor a szélcsend és a kis szélsebességek hosszabb idejű fennállása esetén sem lélegezhetünk fel. A Kárpát-medencében jellemző, hogy a környezetéhez képest sűrűbb hideg levegő megül a magas hegyekkel körülvett medencében és a napokig tartósan fennálló gyenge légmozgás elősegíti a közlekedésből, ipari tevékenységből vagy fűtésből származó légszennyező anyagok felhalmozódását az alsóbb légrétegekben. A rossz levegőminőség miatt évente nagyjából 13 000 ember hal meg korábban Magyarországon, és mindannyian 4-6 hónappal kevesebb ideig élünk.
