Forrás: Hír.ma | Ancsy | 2019.05.10.

Tíz ebfajta, amely a legkevésbé illik kisgyerekes családokhoz.

Ahogy az emberek, úgy a kutyák is különböznek, éppen ezért nem való minden kutyafajta minden gazdihoz, mert nem biztos, hogy meg tudják adni azt a fajta nevelést, amit a kutya igényelne. Ez elsősorban azért fontos, mert egyes fajtáknak több törődésre van szükségük ahhoz, hogy ne legyenek agresszív megnyilvánulásai.
 

Ha pedig egy családban kisgyerek is van, akkor annak is utána kell járni, hogy melyik kutyafajtákat nem ajánlják kisgyerekek mellé.
 

Dalmata: A 101 kiskutya című mese miatt népszerű kutyafajta kifejezetten veszélyes lehet a kisgyerekekre nézve. A dalmaták ideges természetű ebek, a gyerekek pedig negatív hatást gyakorolnak a viselkedésükre, ami így könnyen agresszív lehet.
 

A dalmaták megfelelő neveléséhez nyugalomra van szükség, ez pedig egy kisgyerek mellett nem valósulhat meg.
 

Rat terrier: Kifejezettem makacs kutyáról van szó, aki a többi terrierhez hasonlóan, jó vadászkutya és kotorékeb.

A rágcsáló irtására alkalmazható Rat terrier gazdájának muszáj jelentős fizikai és mentális ingeret adnia, hogy hatni tudjon rá. Fiatalok és felnőttek mellé megfelelő választás, de a gyerekek nem fognak örülni a társaságának.
 

Boxer: Habár az elnevezésből arra lehetne következtetni, hogy agresszív fajtáról van szó, mégis valójában energikus és játékos természetűek. A boxerek negatív tulajdonsága a makacsságuk, ami miatt nehéz az idomításuk, és nehezen érhető el, hogy hallgasson a gazdájára.
 

Pozitív megerősítési technikákkal jól kezelhető, viszont csak olyan felnőtteknek ajánlják, akik biztos, hogy tudnak vele bánni.
 

Akita: Nagy, erős akaratú, jó vadász, független és agresszív kutyafajta, ezért abban az esetben, ha az Akitákat felelőtlenül nevelik, nem megfelelően szocializálódnak, akkor agresszív felnőtté válnak. A kisgyerekek könnyen provokálhatják, amire az Akiták agresszív választ adhatnak.
 

Pitbull: Tipikusan agresszív kutyafajta, amire jellemző, hogy amikor harap, akkor addig nem engedi el az áldozatát, amíg az teljesen el nem gyengül. Habár a pitbulloknak magas a tolerancia határuk, mégis veszélyesek és türelmetlenek a gyerekekkel. Felnőttek számára megfelelő választás, mert hozzájuk hűséges, szerető kutyák, akik bármit megtennének a gazdájukért.
 

Rottweiler: Jobb nem feldühíteni, mert ennek a kutyafajtának a harapása könnyen végzetes lehet. A rottweiler az egyik pillanatban még a család legjobb barátja, de már a következő percben rátámadhat valakire. Habár sok múlik a kutya nevelésén, mégis az agresszió a rottweilerek vérében van, ezért semmiképpen sem szabad gyerek mellett tartani.
 

Yorkshire terrier: Könnyű lenne azt hinni, hogy az aranyos, kisméretű kutyák gyerekbarát ebek, ám a yorkshire terrier rácáfol erre, ugyanis erre a kutyafajtára jellemző, hogy túlságosan védi a területét, aminek megsértésére agresszíven válaszol.
 

A yorkshire kutyák izgatott viselkedése a gyerekeket ijeszti meg. Mivel kölcsönösen fenyegetve érzik egymástól magukat, ezért jobb, ha nem erőltetik ezt a kapcsolatot.
 

Chihuahua: A kisméretű kutyafajta esetében elmondható, hogy kölcsönösen rossz hatást gyakorolnak egymásra a gyerekekkel. Mivel kicsi, ezért a gyerekek könnyen felkaphatják, és kényelmetlen helyzetekre kényszeríthetik.
 

Azért is jobb kerülni ezt a kutya-gyerek kapcsolatot, mert a chihuahua kutyák ideges természetűek, nehéz a kedvükre tenni, erősen ragaszkodnak a területükhöz, ezért támadhatnak, ha fenyegetve érzik magukat.
 

Chow Chow: A bolyhos mackóra hasonlító kutyafajta egyáltalán nem nyugodt természet, ugyanis néha olyan vad, mint egy grizzly, érzékenyen védi a területét és agresszív az idegenekkel szemben. A Chow Chow kutyák csak nyugodt, fegyelmezett embereknek számára ajánlott, az olyanoknak, akik nem irritálják, nem okoznak számukra stresszt.
 

A mélyen ülő szemek miatt nem jó a perifériás látásuk, ezért könnyen megijedhetnek és harapóssá válhatnak a láthatatlan veszélytől.
 

Dobermann: Ahogy a rottweiler, úgy a dobermann is őrző-védő kutyafajta, ezért a vérében van az agresszió, tehát erős és határozott gazdára van szüksége. A dobermannokat kölyökkoruktól kezdve megfelelő szocializációra és engedelmességre kell tanítani, hogy nyugodt és szelíd felnőtt váljon belőlük. Ugyanakkor ezek a kutyák agresszióval felelnek az agresszióra. Gyerekek mellé egyáltalán nem valók.
 

(Forrás: bien.hu)