Forrás: Napi.hu | Szabó Zsuzsanna | 2017.06.01.

Csütörtökön a Brüsszeli Gazdasági Fórumon felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök nagy mumusa, Soros György magyar származású amerikai filantróp is, aki az esemény hallgatóságának Európa jövője mellett Magyarországról is beszélt. Beszédében tisztázta, hogy ő mennyire felel meg annak a karakternek, akiről az orbáni propaganda beszél, illetve, hogy mit is ért maffiaállamon.

Soros a gazdasági fórumon elhangzott felszólalásában most először szólalt meg az Orbán-kormány által ellene indított hadjáratról, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy "határozottan ellenállt Orbán azon kísérleteinek, amellyel az ideológiai különbözőségüket személyes ellenségeskedéssé akarta alakítani" és szerinte ezeket sikeresen el is hárította.

Ebben a propaganda-hadjáratban Orbán magát Magyarország szuverenitásának védelmezőjeként, őt pedig egy sötét devizaspekulánsként állította be, aki arra használja a pénzét, hogy "Európát - de különösen szülőhazáját, Magyarországot - illegális menekültekkel árassza el", valami homályos, különös terv részeként - írta le Soros a történteket a hallgatóközönségnek, majd hozzátette, hogy ezeknek pont az ellenkezője jellemző rá.

A Brüsszeli Gazdasági Fórumon elhangzott

beszéde azon a véleménycikken alapult, amit a Project Syndicate engedélyével a hvg.hu is leközölt a beszéd elhangzása előtt, és amelyben egyebek mellett beszélt az Orbán Viktor megtévesztő és korrupt maffiaállamáról is.

Mi az a maffiaállam?

Soros beszédéből bővebben is kiderült, hogy milyen is a maffiaállam, amelynek egyik példájaként pont a magyart említette. A filantróp a beszédében némi hátteret adott hallgatóságának a múltjáról. Többek között elmondta, hogy ő egy 86 éves magyar zsidó, aki a második világháború után lett amerikai állampolgár, miután 1947-ben a kommunista Magyarországról Angliába szökött. Továbbá megjegyezte, hogy már fiatalkorában fel kellett ismernie annak fontosságát, hogy egy országban milyen politikai rezsimek kerülnek hatalomra.

A London School of Economicson folytatott tanulmányai kapcsán - ahol nagy hatással volt rá az osztrák filozófus Karl Popper - megemlítette az általa kidolgozott reflexivitás elméletét. Mint mondta, két fajta politikai rendszert különböztet meg:

• egyrészt azt, ahol az emberek választják meg azokat a vezetőiket, akik az állampolgárok érdekeit szolgálják és nem a sajátjukat,
• másrészt azt, ahol a hatalmon lévők manipulálják az embereket annak érdekében, hogy azok szolgálják a hatalmon lévők érdekeit.

"Popper hatására az elsőt nyílt társadalomnak neveztem el, a másodikat zártnak" - magyarázta Soros.

A filantróp szerint George Orwell idejében a zárt társadalmakat leginkább a diktatórikus állammal lehetett leírni, ma viszont a "maffiaállam" felel meg leginkább ezen jellemzőknek, azaz amelyik ugyan megtartja a demokrácia látszatát, de a hatalmon lévők a kontrolljuk alatt tarják a médiát, az igazságszolgáltatást és más befolyásolásra alkalmas ágakat, annak érdekében, hogy gazdagodjanak és hatalomban tartsák magukat.

Ez a besorolás nagyon leegyszerűsített - ismerte el Soros -, mégis, a kétfajta rezsim közötti megkülönböztetést szembeötlőnek találja. Ezzel magyarázta azt is, amiért ő a nyílt társadalmak támogatójává vált és a "totalitárius és maffia államok" ellenzőjévé.

Mindebből mi a tanulság?

Mint ahogy azt a beszéd előtt megjelent a Project Syndicate által lehozott cikkben is írta, az egyik tanulság számára, hogy a nyílt társadalmak megvédésében nem elég a jogállamiságra támaszkodni, hanem ki is kell állni azért, amiben hiszünk. Szerinte az általa alapított egyetem és az alapítványa által támogatott szervezetek pontosan ezt csinálják. Bár a sorsuk az egyensúlyon múlik, de - mint mondta - biztos abban, hogy mind a tanszabadság, mind az egyesülési szabadság elszánt védelmezése az igazságszolgáltatás lassan őrlő malmait mozgásba fogják hozni.

Másik tanulság, amit levont, hogy a demokráciát nem lehet kívülről szállítani, azt az embereknek kell érvényesíteniük és megvédeniük. Ennek kapcsán mondta, hogy csodálja a magyarok bátorságát, amellyel szembeszálltak Orbán maffiaállamának szemfényvesztésével és korrupciójával, de emellett elismeréssel szólt az európai intézmények "energikus" fellépéséről is, ahogy a Magyarország és Lengyelország által támasztott kihívásokra reagáltak.

Soros emellett megjegyezte: ígéretesnek tartja Németországnak azt a javaslatát, melyben a kohéziós források felhasználását a jogállamiság alapelveinek betartásához kötnék.

Tegyünk az EU-ért!

A filantróp egyébként optimista az EU újjászületésével kapcsolatban, de arra is figyelmeztetett, hogy ez nem fog magától megtörténni. Azoknak, akiket érdekel Európa sorsa aktívan részt kell ebben venniük - hangsúlyozta.

Soros a beszédét végül azzal zárta, hogy az EU egy nehézkes, lassan mozgó gépezet, amelyben a szabályok betartatásához gyakran egyhangú döntések szükségesek, ezt pedig nehéz elérni, különösen akkor, amikor két ország - Lengyelország és Magyarország - is összeesküszik ellene.

A milliárdos befektető szerint az EU-nak új szabályokra van szüksége ahhoz, hogy az általa képviselt értékeket fenntartsa. Ez nem lehetetlen, de ehhez a tagállamok elszánt fellépésére és a civil társadalmak aktív részvételére van szükség.