Forrás: [origo] | Jeki Gabriella | 2022.08.30.

Több évtizedes vita végére kerülhet végre pont: modern módszerekkel azonosították több Árpád-házi uralkodó földi maradványait. A Szegedi Tudományegyetem kutatói csontmaradványokat vizsgáltak és a DNS-minták segítségével értek el kézzelfogható eredményeket. Ezzel olyan biztos kiindulópontokat fedeztek fel, amelyeket módszeresen be lehet majd építeni a magyar történeti kutatásokba is. A téma kapcsán nemzetközi publikációkat is jegyző szakemberekből álló csapat többek között Szent László, III. Béla, Mátyás király és András magyar királyi herceg pontos temetkezési helyével és szokásaival, illetve letűnt uralkodóink arcvonásaival kapcsolatban is új információkkal szolgálhat. De mit is rejt a székesfehérvári osszárium? Milyen szerep jut az Y-kromoszómáknak a vizsgálatokban? Miért kell a tudósoknak a horvátországi Lepoglavába és az olaszországi Nápolyba utazniuk? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dr. Neparáczki Endrével, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársával.

A magyar uralkodók földi maradványainak azonosítása új mérföldkövet jelent az Önök kutatásában. Úgy tűnik, egy nagyon összetett vizsgálatról van szó, de ez mitől olyan forradalmi a magyarság kutatását tekintve?

Szent László király hermája, tehát az uralkodó fej ereklyetartója Győrben található, ami a koponya nagyrészét tartalmazza. A herma fejrésze aranyozott, domborított ezüstlemezből készült, de a belsejében egy díszített ezüsttokban helyezték el a koponyaereklyét. Bár 2011-ben a kutatók már vettek mintát belőle, az akkori vizsgálat nem járt kézzelfogható eredménnyel. Amikor azonban 2021-ben megkereste kutatócsoportunkat Kristóf Lilla, mi már ismertünk egy teljesen új mintavételi technikát, aminek alkalmazásával reméltem, hogy sikerül eredményesen elvégezni ezt a kutatásunkat.

A Győri Egyházmegye szükséges engedélyével tavaly nyáron

elvégeztünk a koponyából kivett fogmintán egy roncsolásmentes mintavételt: három teljes napig áztattuk vegyszeres oldatban, így a foggyökérről leoldódott az úgynevezett cementum réteg, amiből kinyertünk DNS-t.

Ez több szempontból is szenzációs eredménynek számít. Szinte hihetetlen, hogy a több mint nyolcszáz éves koponyamaradványból mégis sikerült DNS-t kinyerni, másrészt tettük ezt úgy, hogy a fogmintát vissza lehetett helyezni az ereklyetartóba, roncsolásmentesen.

A további vizsgálatok során pedig még jobban meglepődtünk, mert a koponyaereklyéből az egyik legmagasabb endogén arányú (endogén: az egykor élt egyénre jellemző DNS) DNS-t sikerült kinyernünk. Ez pedig azt jelentette, hogy

ténylegesen, DNS-szinten azonosíthatjuk hazánk valós történelmi alakját.

Így az Árpád-dinasztia családfáját három biztos ponton, minden kétség nélkül sikerül rögzíteni, ami szilárd alapot biztosít a jövőben a magyar királyi maradványok személyazonosításához.

Egyetlen mintavétel is elegendő ehhez?

Önmagában a herma-DNS vizsgálata nem lett volna elég László király személyazonosításához, ehhez szükségünk volt még valamire. A közelmúltban jelent meg III. Béla magyar király teljes genom adatkészlete és az Y-, tehát a hím nemi kromoszómás adata (ami az apák örökítenek fiaikra), így a kapott mintát össze tudtuk hasonlítani ezekkel az adatokkal.

Első lépésben le tudtuk olvasni, hogy az általunk leírt, Árpádokra jellemző (úgynevezett R1a-ARP) markerek megvannak a vizsgált koponyamaradvány Y-kromoszómáján: tehát Árpád-házi férfiról van szó.

Második lépésben pedig teljes genom szinten vizsgálódtunk, mivel a testi kromoszómák vizsgálatával a pontos rokoni távolság is kimutatható. Ezzel azt a fel-felmerülő kérdést genetikai alapon el tudjuk dönteni, hogy vajon Könyves Kálmán vagy III. Béla maradványait találták-e meg Székesfehérváron. Itt szem előtt kell tartanunk, hogy előbbi Szent Lászlóhoz viszonyítva három, III. Bélával pedig öt generációs távolságban van.

Az új generációs szekvenáláson alapuló teljes genomeredmények egyértelműen megmutatták, hogy több mint három, de minden valószínűség szerint ötgenerációs távolság van a két Árpád-házi király között.

Tehát nem lehet Könyves Kálmán, hanem mindenképpen III. Béla, és a hermában valóban László király koponyamaradványát őrzik.

III. Béla király DNS-mintája segítségével mely Árpád-házi rokonokat sikerült feltérképezni, és mit tudtunk meg eddig a dinasztia eredetéről?

Eddig rendelkezünk III. Béla magyar király DNS-ével, ezen felül az első feleségének az 1154-1184 között élt Antiókhiai Annának, valamint a már említett Szent László király, továbbá a jelenlegi elérhető adatok alapján az 1210-1234 élt Halicsi Endrével, vagyis András magyar királyi hercegével.

Korábban az European Journal of Human Genetics szaklapban publikált tanulmányban leírtuk, III. Béla magyar Y-kromoszómás genetikai csoportjának, azaz az Árpád-dinasztiának a filogenetikai eredetét. Ebben a recens mintákkal összevetve azt a következtetést vontuk le, hogy az R1a-ARP csoport ősei

a mai Közép-Ázsiából terjedtek el a Volga–Káma vidékre, ahonnan az Árpádokkal érkeztek be a Kárpát-medencébe.

Azóta egyre több archaikus adat jelent meg Ázsiából. Amik alapján, az úgynevezett BMAC kultúra (ókori baktriai magaskultúra) tagjaiban jelenhetett meg az a férfi csoport, amiről tudjuk, hogy a vaskorig hozzájárult előbb az ázsiai szkíták, majd az ázsiai hunok genetikai összetevőjéhez.

Ez a vonal az európai hunok megjelenésével juthatott a Volga–Káma vidékére,

ahonnan az Árpád-házzal bizonyítottan megjelent a Kárpát-medencében.

Corvin János már szóba került, de Hunyadi Mátyásról még keveset beszéltünk, pedig ezen a téren is fontos fordulóponthoz érkezett a kutatócsoport.

Mátyás király Bécsben hunyt el 1490-ben, de Székesfehérvárott, a Szent István által alapított bazilikában temették el. 2021-ig azonban hiányzott az úgynevezett „biztos igazodópont" azonosítása az ő történetében.

Mi ezt kerestük. Úgy gondoltuk, hogy ehhez a legjobb kiindulást Mátyás király fia, Corvin János és unokája, Kristóf lehet, akik a horvátországi Lepoglava pálos kolostor templomában helyeztek örök nyugalomra.

Tehát itt találhattuk meg azokat a csontmaradványokat, amiket felhasználva a Hunyadi család felmenőit azonosíthatjuk.

Mintát vettem a helyszínen, amiből sikeresen kinyertük a DNS-t, ezért már rendelkezünk azokkal az adatokkal, hogy Mátyás király földi maradványait is beazonosíthassuk.

A kérdés tehát csak az, hogy megtalálhatók-e a székesfehérvári osszáriumban Hunyadi Mátyás földi maradványai.

Ettől függetlenül a Hunyadi családra jellemző Y-kromoszómás és genomadatokból elkészítettük a tanulmányt, amely a szakfolyóiratban való megjelenése után lesz nyilvános.

Hol tart az Anjou-házi uralkodók azonosítása?

Ehhez el kell mennünk Nápolyba, hogy Árpád-házi Mária nápolyi királyné sírjából mintát vegyünk. A koponya vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül

az Anjou királyaink maradványai is, ergo Nagy Lajos vagy Károly Róbert azonosítása is lehetővé válik.

Nem felejtkezünk el más vegyesházi uralkodók azonosításáról sem, ezért sok nemzetközi kutatási tervünk van az asztalon; hiszen Habsburg Albert, Szapolyai János vagy a Jagelló család uralkodóinak is lehet, hogy már rendelkezünk a DNS-adatával, csak ezen felmenőkhöz biztos pontokat kell találni.

A DNS kinyerésének folyamata mindig izgalmas munkának tűnik. Tudna erről, illetve ennek az egyediségéről mesélni?

Archeogenetikai vizsgálatok speciális, steril laborkörülményeket követlenek meg, mert a több száz vagy

több ezer éves csontmaradványokban csak nagyon kis mennyiségű és töredezett DNS molekula őrződik meg.

Ezt ma már általános módszer szerint a sziklacsontból nyerik ki, mert több tanulmány kimutatta, hogy itt az az endogén DNS legmagasabb aránya.

Ez a halánték egyik csontja, a koponyaalap alkotórésze. A DNS emellett a fog gyökerének cementum részében is jól megőrződik, de a vázcsontokban is jó nyomokra bukkanhatunk.

A legbiztosabb azonban az, ha több helyről veszünk mintát, így nagyobb eséllyel kapunk az egyik helyről megfelelő endogén DNS-t és

az utómunkák során egymás kontrolljának is használhatjuk a több csontforrásból kivont DNS-t.

Az új generációs szekvenáláson alapuló teljes genomolvasatok feldolgozásában és kiértékelésében ma már elengedhetetlen eszköz a szuperszámítógép egy archeogenetikai laborban.

Régóta kérdés: valóban az Árpád-házi királyaink nyugszanak a székesfehérvári osszáriumban?

A válasz egyértelműen igen. Befejeztük azoknak a koponyáknak a mintavételét, amelyeket a székesfehérvári Nemzeti Romkertből szállíthattunk el Szegedre, így a több mint 400 csontmaradvány visszakerült a székesfehérvári osszáriumba.

Itt több mint 900 ember csontmaradványa található összekeveredve, ami nem könnyítette meg a vizsgálatokat.

A kutatás második fázisa során DNS-mintát veszünk azokból a vázcsontokból, amelyek az antropológusok vizsgálatai alapján azonosítottak, hogy mely sírokból vagy mely koponyákhoz kapcsoltak. A csontok egy részét genetikai vizsgálatok mellett szénizotópos kormeghatározásnak is alávetettük, amely adatok jelenleg azt mutatták, hogy

a székesfehérvári sírhelyet a 9. századtól a 14. századig használták temetkezésre.

Az elemzés persze itt nem áll meg, még rengeteg a feladat. Célunk, hogy egykori uralkodóink méltó sírhelyet kaphassanak, de azt is szeretnénk, ha az összegyűlt információk feldolgozása alapján jobban megismerhetnénk a királyainkat és azt a középkori népességet, amely ott temetkezett.

Utóbbihoz kapcsolódik a koponyák beszkennelése, hogy egy új módszerrel arcrekonstrukciót készítsenek. Várhatóan mennyire lesz pontos a végeredmény?

Azokban az esetekben tudunk arcrekonstrukciót készíteni, ha megvan hozzá a koponya arccsontozata, amit egy háromdimenziós szkenner segítségével digitalizálunk. Ez a székesfehérvári leletek alapján már meg is történt. Kolléganőm, Kis Luca lesz az első hazai szakember, aki digitális arcrekonstrukciót tud készíteni.

A rekonstrukció a beszkennelt 3D-koponyaadatra épül, amit lehet például öregíteni vagy többfajta hajstílust rátenni.

A DNS-információ emellett a szem- és hajszínt is magában hordozza, tehát ezzel is tudunk dolgozni. A végeredmény egy virtuális valóság szemüvegen át jól látható majd. Ez a különleges eszköz abban is segíthet, hogy később megrajzoljunk egy kiterjesztett valóságot, amelyben el tudjuk helyezni az azonosított történelmi személyeinket egy saját korszakuknak megfelelő térben.

Nagy álmunk, hogy legalább a digitálisan helyreállított visegrádi várban például egy ilyen szemüvegben sétálhassunk, ahol néhány korabeli személy is megjelenhetne.

Hasonlóképp a virtuális térben felépíthető a székesfehérvári koronázási bazilika, ami akár a különböző korszakaiban is bejárhatóvá válik. Reményeim szerint ezen kutatásaink segítik azt a folyamatot, melyben a civil szféra képviselői és a szakemberek egyeztetései alapján megindul a Szűz Mária prépostság templomának felépítése.