A kishantosiaknak és a mezőhegyesieknek hasonló problémáik vannak az állami földpályázatokkal, csak míg Kishantoson egyszerűen nem értik, miért veszi el az állam egy jól működő biogazdaság alól a földet, addig Mezőhegyesen értik, csak nem örülnek neki.

A Békés megye déli részén fekvő városban már az új állami termőföld-stratégia 2012. tavaszi születésekor tudták, hogy a dolgok mindenképp megváltoznak majd. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. ugyanis jelenleg több mint 8000 hektár állami földön gazdálkodik, a 2013-ban elfogadott földtörvény szerint azonban a legkedvezőbb esetben is legfeljebb 1800 hektáros lehet egy egybefüggő birtok.

A mezőhegyesi ménesbirtok viszont nem holmi erőszakkal összerántott téesz, hanem egy Magyarországon egyedülálló, több mint 200 éve egészben kezelt és fejlesztett mezőgazdasági egység, alapítása Mária Terézia és II. József idejére nyúlik vissza. Ekkor még csak a hadsereg lóellátása volt a mezőhegyesi Ménesintézet feladata, az évtizedek során azonban egyre komplexebb gazdálkodás alakult ki a területen, a rendszerváltáskor például még saját cukorgyára is volt a hatalmas mezőhegyesi kombinátnak.

A kétezres évek elején a ménesbirtokot is elérte a privatizációs hullám: 2004-ben, a Medgyessy-kormány idején adták el az óriási terület használati jogát az egyetlen pályázóként induló Határhaszon Rt.-nek 2 milliárd forintért. A Határhaszon Rt. a mezőhegyesi privatizáció előtt néhány hónappal alakult, vezetője pedig ugyanaz a Kun Mihály volt, aki a Ménesbirtok élére is került. A Határhaszon Rt. azóta átadta a birtokot a Haszonhatár Rt.-nek, melynek nagyjából ugyanaz a vezetése. A 2010-es kormányváltás után Budai Gyula még elszámoltatási kormánybiztosként kezdeményezett vizsgálatot a ménesbirtok privatizációjával kapcsolatban, szerinte az adásvételben 900 milliós kár érte az államot, de a nyomozást végül eredmény nélkül megszüntették. A birtokon jelenleg állattenyésztés, növénytermesztés és vetőmag-előállítás folyik. Utóbbiban az egész kontinens egyik legjelentősebb telepe a mezőhegyesi kombinát: a vetőmagüzem dolgozza fel a magyarországi hibridkukorica vetésterületének több mint 10 százalékát, 3000 tonna borsóvetőmagot céltermesztésre, 1000 tonnát pedig belföldi felhasználásra termel.

Mindenki érdeke

A mezőhegyesi önkormányzat szerint éppen a vetőmagüzemnek tesz keresztbe a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) azzal, hogy októberben pályázatot írt ki 53, jelenleg a Ménesbirtok Zrt. kezelésében álló birtoktestre. A földeket csak 2017-ben, a Ménesbirtok Zrt. használati jogának lejárta után osztanák újra, ezzel a birtok összterülete 3000 hektárral csökkenne, de a Földalapkezelő az Origónak megerősítette, hogy további pályázatokat is ki akar írni a területen.

Viszont ha feldarabolják a ménesbirtokot, akkor az önkormányzat szerint megszűnik a vetőmag-előállítás Mezőhegyesen, hiszen a város egyik legfőbb exportcikkének számító hibridkukorica-vetőmag termesztéséhez szükséges izolációs terület egy kisebb birtokon már nem biztosítható. Kovácsné Faltin Erzsébet, Mezőhegyes független polgármestere szerint ezzel az egész üzem bedőlhet, a Ménesbirtok pedig a város legnagyobb munkaadója, így több száz fő megélhetése kerül veszélybe. „Nekünk nem a tulajdonosváltással van bajunk, mi csak azt szeretnénk, hogy egyben maradjon a birtok” – mondta a polgármester.

Erre azonban a jelenleg érvényes jogszabályok szerint nincs lehetőség, csak akkor, ha földeket elnyerő gazdálkodók megegyeznek. Ez több szempontból is megérné, a ménesbirtoknak például rendkívül értékes öntözőrendszere van, amelyet csak egyben lehet hatékonyan üzemeltetni. Simonka György, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint „mindenki érdeke a vetőmagüzem, az öntözőrendszer és a komplex géppark egyben tartása”.

Akkor mi lesz?

Elvben tehát nem kizárt, hogy az új tulajdonosok sem hordják szét a birtokot, erről azonban csak 2017-ben, vagy a földpályázatok eredményhirdetésekor győződhetünk majd meg. Addig viszont a még a területen gazdálkodó Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nek igen nehéz lesz új üzleti partnereket találnia és megtartania a régieket, hiszen az NFA a földpályázatok ilyen korai kiírásával nyilvánvalóvá tette, hogy a cégnek ebben a formában 2017 után semmilyen keresnivalója nincs a magyar és a világpiacon. A mezőhegyesi polgármester szerint a korábbi partnerek épp emiatt már most kezdenek elfordulni a cégtől. Szerinte akkor is nehéz évek várhatnak a vállalatra és a városra, ha 2017-től új formában bár, de egyben marad a birtok.

Hogy a kormánynak és a Fidesznek nem a szíve csücske a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., az már Budai Gyula korábbi, elszámoltatást sürgető nyilatkozataiból is látszott, hiszen ő azt feltételezte, hogy a zrt. tulajdonosai a magyar államot megkárosítva szerezték meg a mezőhegyesi földeket. Simonka György sem beszélt túl pozitívan a cégről: „Az én álláspontom az, hogy a munkahelyeket és az ágazati érdekeket lehet védeni úgy is, hogy a több ezer hektár földből származó több milliárd forintos haszon nem ismeretlen budapesti tulajdonosok és cégek zsebében landol, hanem a helyi gazdák boldogulását segíti” – mondta a fideszes képviselő

Kérdéseinkkel megkerestük Kun Mihályt, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatóját is, ő azonban nem kívánt nyilatkozni.