Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2013 » Július » 29 » Feltárják a két Budapest méretű romvárost

---

17:10:54 Feltárják a két Budapest méretű romvárost

Forrás: [origo] | Keisz Ágoston |  2013.07.27. A kambodzsai Angkor kutatását sokáig lehetetlenné tették az országban zajló háborúk és a lelőhelyet benövő hatalmas őserdő. Az ország politikai viszonyai valamennyire rendeződtek, a modern technika pedig már az őserdőn is átlát, így egyre többet tudunk Angkorról. Angkor Kambodzsa, sőt sokak szerint egész Délkelet-Ázsia leghíresebb műemléke. A világörökség részévé nyilvánított területet évente több millió turista keresi fel, a részben buja növényzettel borított templomok ma is lenyűgöző látványt nyújtanak. A Kr. u. 9. és 15. század között a mai Kambodzsa, Thaiföld, Laosz és Vietnam egy része fölött uralkodó Khmer Birodalom székhelyéül szolgáló Angkor feltehetően korának legösszetettebb és talán legjelentősebb városi jellegű településkörzete volt. A szanszkrit „város” jelentésű szóból eredeztetett Angkor elnevezés nem egy könnyen meghatározható településre utal, hanem azon szentélykörzetek és polgári lakónegyedek változó sűrűségben lakott komplex rendszerére, amely a Khmer Birodalom központját alkotta. Ebből a komplex rendszerből egészen a legutóbbi időkig a szentélykörzetek voltak a leginkább ismertek. A legismertebb és a legépebben fennmaradt, Visnu hindu istennek szentelt templomkörzet az 1,95 négyzetkilométer területű Angkorvat, amit II. Szurjavarman király a 12. században építetett. Hasonlóan ismert a három kilométer hosszú oldalakkal határolt szabályos négyzetet formáló Angkorthom, amit a birodalom új fővárosaként VII. Dzsajavarman király kezdett kiépíteni a 12. század végétől Angkorvattól északra. Angkorthom fénykorában akár 80-100 ezer embernek adhatott otthont. Forrás: AFP A leghíresebb szentélyeken kívül számos további szentélyt ismerünk, és minden jel arra utal, hogy ezeken kívül is voltak jelentős lakosságú körzetek, települések Angkorban, ezek azonban nem maradandó anyagból épültek, így a birodalom szétesése után elpusztultak. Kambodzsa vérzivataros 20. századi története pedig nem tette lehetővé Angkor ezen hatalmas, szentélyeken kívüli területének komplex föltárását és megértését, hiszen a régészeti kutatások főként Angkorvat és Angkorthom föltárására és megőrzésére irányultak. A kutatók érdeklődése az utóbbi évtizedben a konkrét tárgyi és építészeti emlékek föltárása mellett arra irányult, hogy megértsék azt, hogyan működött és fejlődött Angkor mint óriási méretű településkomplexum. Ehhez ideális esetben arra volna szükség, hogy a modern régészet eszközeivel tárják föl a szentélykörzeteken kívüli területeket is. A legújabb kutatások szerint akár 1000 négyzetkilométernyi, vagyis két Budapest nagyságú területről lehet szó; ekkora ásatásra pedig egyszerűen nincs sem pénz, sem kapacitás, s nincs is rá példa a régészet történetében. [...] Teljes cikk: [origo]

1 2 3 4 5 Kategória: Történelem | Kultúra | Megtekintések száma: 777 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): Angko, Kambodzsa, régészet | Helyezés: 0.0/0