Forrás: Szabad Európa | 2020.11.26.

Az MTVA-s hangfelvételeken csak „szerkesztői vélemény” hangzik el, és azok „vélt vagy valós eseményeket” bizonyítanak – a fideszes delegáltak szerint ezért nem kell foglalkozni az általunk feltártakkal. Szerintük a Szabad Európa nem hiteles, mert nem azért van, hogy a kormányt támogassa.

Ahogy arról beszámoltunk, a Közszolgálati Kuratórium három ellenzéki tagjának kezdeményezésére a testület csütörtökön tárgyalta a köztévé híradójának szerkesztési gyakorlatát.

A testület három ellenzék párt által jelölt tagja által (Dr. Debreczeni József, DK; Kránitz László, MSZP; Dr. Silhavy Máté, Jobbik) benyújtott előterjesztés szerint a Szabad Európa által publikáltak „közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségének elvesztését” dokumentálják. Ezért azt szerették volna elérni, hogy testület kezdeményezze, hogy a Médiatanács átfogó vizsgálatot és eljárást indítson a cikkeink által feltártakkal kapcsolatban.

Elmondásuk szerint az ellenzék pártok jelöltjeit is meglepte, hogy a testület napirendre vette az ügyet, így bő egy órán át tárgyalták az MTVA ügyét. (A testület kormánypárti többsége eddig rendre leszavazta az ellenzéki kezdeményezéseket, így azokat még tárgyalni sem engedték.)

Debreczeni József szerint „abszurd vita” alakult ki, melynek során a Fidesz delegáltjai jogi és politikai érveket is felhoztak annak alátámasztására, hogy miért nem kell az üggyel foglalkozni.

Két, az ellenzéki pártok által jelölt tag is arról számolt be, hogy a kormánypártiak azt mondták, szerintük a Szabad Európa nem független hírforrás. Mindezt azért gondolják így, mert lapunkat „az amerikai kongresszus fizeti, és megkérdőjelezi a médiaszabadságot Magyarországon, ezért nem is számít mit ír” lapunk. Forrásaink szerint az is elhangzott, hogy a Szabad Európa „nem azért van, hogy a konzervatív kormányt támogassa”.

A Fidesz által jelölt tagok szerint Magyarországon jogállam van, és megvannak a megfelelő fórumok arra „hogy ilyen ügyeket kivizsgáljanak.” Úgy vélik, a közmédia megfelelően működik, amit az is alátámaszt, hogy nem érkeztek beadványok, amik kifogásolták volna a Híradó tartalmát abban az időszakban, melyre cikkeink fókuszáltak.

Ehhez kapcsolódóan:

Mi az a közszolgálat, és nálunk miért ilyen? I. rész: a kiegyensúlyozottság

A beadványt tehát a nyolctagú Kuratórium 5-3 arányban elutasította (a testületbe három tagot az ellenzéki pártok, hármat a kormánypárt jelöl, őket az Országgyűlés választja meg. Két további tagot pedig a Médiatanács delegál. Ez utóbbi testület csak a Fidesz által kiválasztott tagból áll.)

Szerkesztői vélemény

Balogh László, a testület kormánypárti elnöke ugyanakkor beterjesztett egy másik javaslatot, amit el is fogadtak 5-3 arányban. Ebben az áll, hogy „sajtócikkre alapozott, vélt vagy valós események vizsgálata és értékelése nem tartozik a Kuratórium hatáskörébe.” Felhozzák érvként, hogy Bende Balázs nem a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottja, a Kuratórium azonban csak a Duna Msz. működését ellenőrizheti.

„Így erre tekintettel ezen személy vélt vagy valós cselekményei kapcsán a közszolgálati médiaszolgáltató felelősséggel , továbbá a kuratórium hatáskörrel nem rendelkezhet.”

A határozatban az is szerepel, hogy a Kuratórium „csak a médiatörvény által meghatározott céljait (ilyen például a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége – KAÁ.) súlyosan sértő vagy veszélyeztető jellege tekintetében léphet fel, önmagában egy szerkesztői útmutatás, vélemény arra nem ad alapot.” Szerintük a Médiatanács amúgy is csak a már megjelent tartalmat vizsgálhatja, a hangfelvételeken viszont csak „egy szerkesztői vélemény” hangzik el.

A határozatban foglalt „vélt vagy valós” kitétel már csak azért is nehezen értelmezhető, mert a cikkeink által nyilvánosságra hozott bizonyítékokat eddig senki nem cáfolta meg, maga Bende Balázs sem vitatta azok valódiságát.

A médiatörvény értelmében a Közszolgálati Kuratórium valóban csak a Duna Médiaszolgáltató működését ellenőrizheti. A műsorokat a Duna megrendelésére az MTVA gyártja le, és azokat változtatás nélkül veszi át és közli vagy sugározza a Duna. Jogilag tehát valóban két külön intézményről van szó, hiába mosódnak el a gyakorlatban a határok a két tárasaság között.

"El kéne fogadni" vs feljelentések

Cikksorozatunk nyomán több feljelentés is született. A Jobbik kényszerítés miatt jelentette fel Bende Balázst, a Párbeszéd hivatali visszaélés és a közfeladati helyzettel való visszaélés bűntette miatt, Szél Bernadett független képviselő pedig különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.

Mindeközben fideszes politikusok parlamentben az válaszolták az ügyet firtató kérdésekre, hogy a kormány nem szól bele a szerkesztőségek munkájába, és "el kéne fogadni, hogy más hangok is vannak".

Alább bővebben olvashat arról, hogy miért nincs kodifikálva, hogy a tartalom-előállító szervezetben a felelősök milyen következményekkel számolhatnak, ha hírhamisításon kapják őket.

Ehhez kapcsolódóan:

Mi az a közszolgálat, és nálunk miért ilyen? II. rész: felelős nincs

A lapunk által nemrég nyilvánosságra hozott hangfelvételek ráadásul direkt utasításokat tartalmaznak jogsértések elkövetésére.

Pedig a Közszolgálati Kódex szerint:

„A közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőinek feladata annak biztosítása, hogy a pártatlanság, hitelesség, tárgyilagosság, időszerűség, pontosság, sokszínűség, sokoldalúság mind a műsorrendben, mind a műsorfolyamban egyaránt érvényesüljön.”

Itt pedig arról olvashat még, hogy hogy ment a munka például az MTVA külpolitikai rovatánál.

Ehhez kapcsolódóan:

„… a maffiában lehet hasonló, gondolom” – ilyen a köztévé belülről

Keller-Alánt Ákos Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, e mellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek közt Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. KellerAlantA@rferl.org