Forrás: Új világtudat |  2020.05.12.

Azok a finnországi munkanélküliek, akiknek garantált havi jövedelmük volt, több időt töltöttek munkával, mint azok, akik munkanélküliek voltak és munkát kellett keresniük, hogy jólétet teremtsenek, és jobbá vált a mentális egészségük is, állapította meg egy régóta várt tanulmány.

Az univerzális alapjövedelem több évtizedes elhanyagolása után az elmúlt években nyilvános viták kereszttüzébe került. A támogatók és az ellenzők egyaránt siettek előre jelezni annak hatásait, hogy mindenkinek elegendő pénzt adjanak a megélhetéshez, a foglalkoztatástól függetlenül.

A gyakran hangoztatott bizonyosság ellenére ennek nagy része csak találgatás volt, tehát azok, akik inkább a bizonyítékokat részesítik előnyben, lelkesen várták az eredményeket egy közelmúltban a finneknél folytatott kísérlettel kapcsolatban.

A kísérlet eredményeit nemrég a finn Társadalombiztosítási Intézet tette közzé. (1) Eddig csak finn nyelven jelent meg, de mivel nagy az érdeklődés világszerte, a szerzők egy angol összefoglalót és megjegyzéseket is készítettek. Az értelmezésükről valószínűleg hosszú ideig fognak vitatkozni, de úgy tűnik, hogy a szerzők az univerzális alapjövedelem ideiglenes jóváhagyásaként tartják számon. (2)(3)

A finn tanulmány azonban két okból sem valós kísérlet, mivel ahelyett, hogy a pénzt véletlenszerűen kiválasztott embereknek adták volna, vagy esetleg egy reprezentatív régiónak, az összes kedvezményezett munkanélküli volt a vizsgálat megkezdésekor. Másodszor, a résztvevők havonta csak 506 eurót kaptak, ami aligha elegendő összeg azon megélhetéshez, amit az univerzális alapjövedelemről elképzelünk.

Ennek ellenére a tanulmány lehetőséget adott annak kipróbálására, hogy a feltételekhez nem kötött pénz megszerzése hogyan változtatja meg a kedvezményezettek álláskeresési magatartását és miként befolyásolja mentális egészségüket. A korábbi, kisebb léptékű kísérletektől eltérően egy kontrollcsoport is része volt a programnak.

Az univerzális alapjövedelem ellenzői azzal érvelnek, hogy az ingyen pénz miatt az emberek úgy döntenek, hogy nem dolgoznak, és ezzel aláássák a társadalom fizetési képességét. Az összes résztvevőnek és a kontrollcsoportnak elküldött felmérés, valamint egy véletlenszerű mintán elvégzett mélyinterjú sorozat viszont ellentmond ennek.

"Egyesek szerint az alapjövedelemnek nincsen hatása a termelékenységükre, mivel továbbra is rossz az egészségi állapotuk, vagy még mindig nem találtak a képzettségüknek megfelelő munkahelyet," - mondta Helena Blomberg-Kroll, a Helsinki Egyetem professzora. "Mások viszont azt mondták, hogy az alapjövedelem mellett készek voltak alacsony fizetésű munkákat is elvégezni, amelyeket egyébként elkerültek volna, mivel az alapjövedelem és a munkabérek együttesen kiadnak egy normál fizetést."

Ezen állításokat alátámasztotta az a tény, hogy az univerzális alapjövedelemben részesülők átlagosan valamivel több napot dolgoztak, mint a kontrollcsoport tagjai (a tanulmány második évében 78 és 73 nap volt ez az arány). Néhányan leírták, hogy a pénzt vállalkozás indításához használták fel. "Noha az eredmények nem mindig voltak pozitívak, az alapjövedelem lehetőséget biztosított számukra, hogy megpróbálják megvalósítani az álmaikat," - mondta Blomberg-Kroll.

A garantált kifizetésekben részesülők huszonkét százaléka depressziósnak vallotta magát, szemben azon 32 százalékkal, akiknek bizonyítaniuk kellett a jóléti bürokrácia számára az érdemességüket. Az élettel való elégedettség szintén magasabb volt az alapjödelemben részesülők esetében.

A kedvezményezettek arról is beszámoltak, hogy megnőtt a bizalmuk más emberek és a társadalom egésze iránt, amelyek mind a társadalompárti viselkedés fontos előrejelzői lehetnek. Néhányan leírták, hogy az extra biztonságnak köszönhetően képesek voltak segítséget nyújtani a családjuknak és a szomszédoknak.

A Covid-19 világjárvány bebizonyította, hogy az univerzális alapjövedelem milyen hasznos lenne katasztrófa esetén, biztonsági hálót képezve azok számára, akik elveszítik a munkájukat vagy vállalkozásaikat. Ez a tanulmány azonban azt mutatja, hogy nem egy csodaszer. Blomberg-Kroll megjegyezte, hogy a kifizetések nem voltak átalakító hatással azok esetében, akik a kísérlet megkezdése előtt különösen nehéz életkörülményekkel küzdöttek.

A Helsinki Egyetem professzora, Heikki Hiilamo szkeptikusabb álláspontot képviselt, megjegyezve, hogy a mentális egészség kiindulási értékelésének hiánya, valamint a jóléti rendszer változásai a vizsgálat során részben megkérdőjelezték, hogy az univerzális alapjövedelem okozott-e mérhető különbségeket.

(1) - http://julkaisut.valtioneuvosto.fi/handle/10024/162219
(2) - https://www.kela.fi/web/en/news-archive/-/asset_publi
(3) - https://www.helsinki.fi/en/news/nordic-welfare-news/