„A tulajdonszerzési képesség ugyan az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem minősül alapjognak, korlátozása alkotmányossága mégis vizsgálható. A személyek közötti hátrányos megkülönböztetés vagy más korlátozás alaptörvény-ellenessége megállapítható ugyanis adott esetben. A tulajdonszerzési képességet pedig korlátozza a földtulajdon maximálása. A törvény azért, hogy a termőföldet használók rendelkezzenek a föld tulajdonjogával, a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyek és tagállami állampolgárok földszerzési jogosultságát úgy korlátozza, hogy ők csak legfeljebb egy hektár földet szerezhetnek. A földtulajdon-koncentráció megelőzése érdekében pedig a földműves legfeljebb 300 hektár földet szerezhet. A földműves földművesnek nem minősülő közeli hozzátartozója részére azonban a földművesekre vonatkozó tulajdonszerzési maximumig ruházhat át földtulajdont.
Ezzel egyrészről áttöri azt az elvet, hogy a földek – legfeljebb háromszáz hektárig – a földművesek tulajdonában állhatnak, valamint azt is, hogy nem jöhetnek létre ennél nagyobb személyes földtulajdonok. A földműves közeli hozzátartozójára vonatkozó kivételszabály következtében egy-egy gazdasági egységet képező család tulajdonába a földszerzési maximum többszöröse is kerülhet. A hozzátartozók száma szerint érvényesülő korlátozás pedig ésszerűtlen, az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata szerint alkotmányellenes.”