Fokozottan kell figyelni a folyadékpótlásra a hőségben, érdemes naponta többször zuhanyozni, és éjjelente átszellőztetni a lakást. Kisgyerekeket, idős embereket nem szabad a tűző napra vinni, és több odafigyelést igényelnek a kánikulában az állatok is. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján a hőség elleni védekezés fontosságára hívják fel a figyelmet. Szerdától másodfokú hőségriasztást rendel el az országos tiszti főorvos a meleg idő miatt.
Az ÁNTSZ honlapján azt ajánlják, hogy a hőség idején ajánlatos a lakást, a szobát, a tartózkodási helyet hűteni. Ennek a klasszikus jól bevált módszere az éjszakai szellőztetés, napközbeni besötétítéssel. A légkondicionáló is jó megoldás, arra azonban figyelni kell, hogy a légkondicionáló legyen kitakarítva, karbantartva. A hőfok beállításánál pedig az az ideális, ha a kintinél 5-6 fokkal kevesebb a belső tér hőmérséklete.
Arra is érdemes figyelni, hogy a légmozgás ne legyen túl gyors, ne fújjon nagyon a szél, ne legyen huzat, mert ez az ízületekre lehet káros hatással, vagy nátha alakulhat ki.
A ventilátorok használata addig jó, amíg a belső tér levegője 35 fok alatt van, mert a ventillátor keveri a benti meleg levegőt, és így a légmozgás vonja el a meleg levegőt a szervezetünktől, ám ilyenkor is gondoskodni kell a folyadékpótlásról.
A folyadékpótlásra ezekben a napokban fokozottan kell figyelni, inni akkor is kell, amikor az ember nem érzi magát szomjasnak. A szokásos napi 2-2,5 liter folyadékbevitel mellett még ugyanennyit vagy akár többet el kell fogyasztani attól függetlenül, hogy milyen munkát végeznek.
Fontos, hogy a kisgyerekeket ne tegyék ki soha a tűző napra, lehetőleg árnyékban, félárnyékban levegőztessék őket.
Még rövid időre sem szabad gépkocsiba bezárva hagyni a gyermeket, idős embert, állatot, mert a autó belső tere nagyon hamar 80 fokra is felmelegedhet. A kocsiban ülők könnyen hőgutát kaphatnak – figyelmeztet az ÁNTSZ.
Hőség az, amikor a napi átlaghőmérséklet 25 fok fölé emelkedik. Ez gyakorlatilag 30-32 fok közötti maximumhőmérsékletnél kezdődik, és ezeken a napokon a minimumhőmérséklet csak 20-21 fokra csökken.
A forró nyári napok különösen megterhelik a szervezetet, ilyenkor nőnek a szívpanaszok is. A napi átlaghőmérséklet 5 fokos emelkedése 10 százalékkal növeli átlagosan a halálozás kockázatát, 12 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozásét, illetve 15 százalékkal a szívpanaszok és "általános rosszullét" miatti sürgősségi mentőhívások számát.
A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja, ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz – hangsúlyozta egy korábbi közleményében az ÁNTSZ.
Azt javasolják, hogy langyos vagy hideg vízzel zuhanyozzanak naponta akár többször is, érdemes naponta pár órát légkondicionált helyiségben tölteni, sok folyadékot (vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, de jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek) inni, kerülni kell a kávét, az alkoholos italokat, a cukros, szénsavas üdítőket.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület is felhívja a figyelmet, hogy hőgutát állatok is kaphatnak. Az állatvédők azt ajánlják, hogy a nagy nyári kánikulában a játékot és a sétát a kora délelőtti és késő délutáni időszakra tegyék a tulajdonosok. Az állat számára mindig legyen hűvös hely, ahova a napsugárzás elől szabadon el tud bújni, és az élelem mellé naponta többször friss ivóvizet kell biztosítani. Ha mód van rá, nedvesítsük be az állat bundáját, úsztassuk.
A kánikulában a kedvencek mellett a gazdasági célú háziállatokra is fokozottabban oda kell figyelni.
