Forrás: Napi.hu | 2015.10.07.

A finn kormány hamarosan beterjeszti a parlament elé az állampolgári alapjövedelem bevezetéséről szóló törvényjavaslatát. A szakértők körében vitatott juttatás - amely kiváltja az összes többi szociális támogatást - a tervek szerint havi 800 euró lehet.

Finnország lehet a világon az első olyan ország, amely bevezeti a minden finn lakosnak járó állampolgári alapjuttatást - jelentette a Bloomberg. Az előkészítéssel a társadalombiztosítási hivatalt (KELA) bízták meg, amely a múlt héten jelezte, hogy havonta átlag 800 eurós (251 ezer forint) jövedelemre fog javaslatot tenni. Az adómentes összeg ki fogja váltani az összes szociális támogatást.

A bevezetés első szakaszában csak 550 euró (173 ezer forint) járna a finneknek és megmaradna néhány szociális juttatás. A KELA a jövő év novemberére állhat elő végleges javaslatával - a nagy kérdés az, hogy mit engedhet meg magának Finnország, amely a stabilitás látszata ellenére Európa ingatag gazdaságai közé tartozik. A GDP 2012 közepe óta majdnem folyamatosan zsugorodik, és nem látni, mi hozhatná vissza a növekedést.

A tradicionális papírgyártás hanyatlóban van, a technológiai szektor nem tudta teljesíteni azokat az elvárásokat, amelyeket a Nokia megroggyant mobilüzletágának értékesítése után támasztottak vele szemben. A 800 eurós alapjövedelem az évente 52,2 milliárd euró állami kiadással járna az 5,4 milliós országban, miközben a kormány 49,1 milliárd euró bevétellel számol 2016-ra.

Nem példa nélküli

Svájcban jövőre tartanak népszavazást az állampolgári alapjövedelem bevezetéséről. A szakértők jelenleg úgy látják, hogy még a Finnországnál jóval gazdagabb alpesi országban is elbukhat az elképzelés. Az előterjesztők havi 2500 dollárral (720 ezer forint) számolnak, ami 210 milliárdos éves kiadást okozna. Ez a svájci GDP 30 százaléka.

A kormány és a parlament arra biztatja a szavazókat, hogy utasítsák el az alapjövedelmet, és a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint csak 49 százalékuk támogatja a bevezetését. Ahhoz, hogy a kisebbségből többség legyen, csökkenteni kellene a juttatás összegét - vélik szakértők.

Hollandiában Utrecht városágban és esetleg néhány további településen indítanak kísérleti alapjövedelem-programot jövőre. A holland megközelítés mellett szól, hogy kutatások szerint a modern demokráciákban jóval nagyobb eséllyel fogadnak el az emberek olyan új tb-rendszereket, amelyeket valahol már teszteltek.

Konszenzus

Odaadni az adófizetők pénzét az embereknek függetlenül attól, hogy van-e állásuk vagy nincs, ez enyhén szólva nem az az ötlet, amit a nagyközönség gondolkodás nélkül hajlandó támogatni. A finneknél azonban más a helyzet. A KELA rendelésére készült közvélemény-kutatás szerint a lakosság 69 százaléka egyetért az alapjövedelem bevezetésével. Nagyjából 1000 eurót (314 ezer forint) látnának megfelelő havi fixnek.

A politikai pártok szintén egyetértenek a szociális rendszer ilyen átszabásával. Juha Sipila miniszterelnök a társadalombiztosítási rendszer leegyszerűsítésének nagy lehetőségét látja benne.

Negatív szja

A felmérés szerint különösen nagy támogatottsága lenne a negatív személyi jövedelemadó bevezetésének. Ezt a megoldást a szabadpiac egyik atyja, Milton Friedman és mások is ajánlották. Eszerint az emberek jövedelmük nagyságával fordított arányban kapnák meg az alanyi jogon járó állami támogatást. Az USA-ban az 1960-as években folytatott kísérletek szerint a negatív szja nem működik, ha a jövedelmek medián átlaga (a sorba rendezett adatok középső tagja) jóval a szegénységi küszöb felett van.

Finnországban ugyan a medián jövedelem havi 3000 euró (944 ezer forint), ami jóval magasabb a tervezett 800 eurós alapjuttatásnál, ám az évi 70 ezer euró feletti keresetek esetén - a több kulcs hatásának eredőjeként - előfordul az 50 százalékos szja-kulcs is.

A lakosság hajlandó elfogadni a nagyobb jövedelem-újraelosztást, ha az a létbiztonság javulásával jár. Idén 11 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta (az őszre visszaesett 8,4 százalékra), ami kisebb sokkot okozott az országban. Ez növelheti az alapjövedelem népszerűségét, miután az a munkanélkülieknek is járna.

Lehet benne valami

Sok kísérlet bizonyította, hogy azok az emberek, akik alanyi jogon havi alapjövedelmet kaptak, nem válnak passzívakká. Egy ugandai tanulmány szerint az ilyen helyzetbe kerülők elkezdtek saját maguk "fejlesztésével" foglalkozni, és végül magasabb képzettséget igénylő állást szereztek és több időt töltöttek munkával, mint azok a társaik, akik nem rendelkeztek az alapjuttatás kínálta biztonsági hálóval.

A gazdagabb országokban az állampolgári alapjövedelemben részesülők kissé csökkentették a munkával töltött idejüket. A felszabaduló időt gyakran a gyerekeikre fordították, vagy a tudásukat, műveltségüket bővítették, vagy az egészséges tevékenységekbe kezdtek. Ennek alapján kicsi a valószínűsége annak, hogy a finnek feladnák a munkát, ha alapjuttatást kapnának. A nagyobb kockázat az, hogy a kormány kellő bevétel hiányában nem lesz képes átutalni a havi fixet.