Miután az európai országok egyre-másra kezdték el kitiltani a többek között kémkedéssel gyanúsított helyi orosz diplomatákat, Magyarországon érdemben növekedni kezdett a budapesti orosz nagykövetség létszáma. De csak rövid időre kellhetett nekik a jócskán megnövelt diplomáciai jelenlét: mostanra a tavalyelőtti szint alá csökkent az itt állomásozó nagykövetségi diplomaták száma. Még így is csak az itt lévő orosz diplomaták kisebb részét tehetik ki, a kémbankként elhíresült Nemzetközi Berházási Bank (NBB) száznál is több, diplomáciai mentességet élvező oroszt foglalkoztathat budapesti központjában.
Norvégia április közepén kiutasított tizenöt orosz állampolgárt az oslói orosz diplomáciai képviseletekről. Ezzel az országban tartózkodó mintegy negyven orosz diplomata több mint harmadát küldték haza.
Inger Haugland, a norvég titkosszolgálat, a PST kémelhárítási vezetője szerint teljesen biztosak benne, hogy az érintettek valójában nem diplomaták voltak, hanem az orosz állami hírszerzésnek dolgoztak. Haugland annyit árult még el, hogy az érintettek mind férfiak és „specialisták”.
Egyesek telefonos és egyéb típusú lehallgatásokkal, mások a kémek, ügynökök kezelésével foglalkoztak.
Az eset egyáltalán nem egyedülálló, Európa-szerte nagyjából négyszáz, diplomáciai mentességet élvező orosz személyt utasítottak ki a tavaly februárban induló, Ukrajna elleni orosz inváziós kísérlet óta, ami azt jelenti, hogy hozzávetőleg a felére csökkent az itt tevékenykedő orosz diplomáciai képviseletek létszáma.
Magyarország más úton járt
Nem minden országra igaz ez, Szerbiában például az inváziós kísérlet után kifejezetten megugrott a hozzájuk küldött orosz diplomaták száma.
Részben azért is, mert az uniós országokból kémkedés miatt kiutasított diplomaták egy részét egyszerűen átküldték hozzájuk. Közülük néhányat a Szabad Európa be is azonosított, az ő tevékenységükről alább olvashat bővebben.
Magyarország is hasonló úton járt abban az értelemben, hogy tavaly itt is jelentősen megnőtt az eleve nagy létszámú budapesti orosz nagykövetség.
A 2021. novemberi 46 főről tavaly júliusra ötvenfősre duzzadt a hivatal nyilvántartott diplomatáinak száma, majd 59 főre emelkedett október végére, ami azt jelenti, hogy
harmadával nőtt a budapesti orosz nagykövetség létszáma
a háború előrehaladtával.
Ebben nincs benne az adminisztratív személyzet, illetve házastársként, rokonként nyilvántartott személyek száma. Ahogy a háromfős debreceni orosz konzulátus sem, amelynek létszáma nem változott az időszak alatt.
Azonban csak viszonylag rövid időre kellhetett a megnövelt diplomáciai létszám Putyinéknak Magyarországon, idén tavaszra ugyanis jelentősen csökkent, a háború előtti időszak alá.
A diplomáciai feladatokhoz kapcsolódó munkák jellegükből fakadóan inkább néhány évesek, mint néhány hónaposak szoktak lenni. Magyarországon például a diplomaták másfél hónapnál rövidebb idejű külföldi munkavégzése nem is számít tartós külszolgálatnak.
A magyar külügy protokollfőosztálya feladatából fakadóan nyilvántartja és név szerint meg is osztja a Magyarországra akkreditált diplomaták aktuális névsorát. Bár egy ideje már csak angol nyelven teszi utóbbit, és csak a külügy régi honlapján. Ezért közérdekű adatigényléssel próbáltuk volna hitelesíteni a létszámadatokat, de a magyar külügy megtagadta ezt az információt is, többek között arra hivatkozva, hogy a létszámból szerintük „az érintettek azonosíthatóvá” válnának. Miután egy akár évekig is elhúzódó pereskedés egy egyébként is nyilvános lista ügyében kevéssé célravezető, így a cikkben csak a netes archívumok által dokumentált létszámváltozások szerepelnek.
Két éve derült fény arra, hogy korábban diplomáciai fedésben Magyarországot is felhasználhatták orosz ügynökök.
A 2014-es csehországi, vrběticei robbantáshoz a GRU 29155-ös egységének hat tagja jöhetett át az EU-ba, közülük Alekszej Kapinosz és Jevgenyij Kalinyin ügynök hivatalosan diplomáciai postát szállított a Bajza utcai orosz nagykövetségre.
Budapestről autóval mehettek át Vrbětice környékére, ahol 2014. október 16-án először ötven tonna, majd két hónappal később 13 tonna lőszer robbant fel egy raktárban. A robbanásokban két ember vesztette életét.
Az ügyben érintett voltak még a salisburyi merényletek kapcsán világszerte ismertté vált Alekszander Miskin és Anatolij Csepiga GRU-ügynök is. További részleteket az alábbi cikkben talál.
Csehország az ügy kapcsán két éve ki is utasított 18 orosz diplomatát, Orbán Viktor viszont akkoriban meg tudta akadályozni a V4-ek keményebb közös fellépését az orosz kormány ellen.
Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egykori katonai hírszerző tavaly arról beszélt az RTL-nek, hogy az orosz diplomáciai testületeknél különösen magas az állami hírszerzésnek dolgozó ügynökök aránya, hatvan-hetven százalék körül lehet.
Az inváziós kísérlet előtti években Daniel Stenling svéd hírszerzési vezető vagy Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter az orosz követségeken dolgozó diplomaták nagyjából harmadát becsülte az orosz titkosszolgálatoknak dolgozó ügynöknek.
Ha nem is diplomáciai mentességgel, de 2021 végén arra is volt példa, hogy a magyar állam segítségével tudott bejutni olyan az EU-ba, akit három más EU-s ország már korábban kiutasított. Vladimir Bazanov, Alekszandr Lukasenka bizalmi embere magyar vízummal jutott be a schengeni zónába, de Csehországban hamar azonosították, elfogták és hazaküldték.
A magyar külügy később elismerte, hogy ők adták ki a schengeni vízumot, ők is bírálták el, de arra hivatkoztak, hogy a minszki képviselettel nem rendelkező Svájc nevében jártak el.
Többször ennyien lehetnek valójában
Magyarország abból a szempontból is speciális, hogy itt a nagykövetségeken dolgozóknál lényegesen több orosz állampolgár kap diplomáciai mentességet jelentő papírokat.
Orbán Viktor javaslatára ugyanis 2019-ban Budapestre helyezte központját a kémbanknak csúfolt orosz Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) is, az itt dolgozó oroszokról pedig egy külön törvény miatt lényegében semmit nem tudni, csak azt, hogy teljes diplomáciai mentességet élveznek.
A bankot a magyar felügyeletek vagy az adóhivatal sem ellenőrizheti, ráadásul az NBB külföldi alkalmazottai bárkit behívhatnak az EU-ba, akár egy e-mail is elég lehet ehhez.
Az NBB létszámáról sem lehet tudni semmit azon túl, hogy az eredetileg harminc-negyven fősre ígért létszám hamar a duplájára nőtt,
2019-ben már 110 fős tervezett létszámot emlegetett Georgij Potapov elnökhelyettes.
Nem világos, hogy mit akarnak vele ezután
A szervezet bankként már jó ideje nem különösebben tud működni, miután az orosz inváziós kísérlet kezdete után Magyarország és Oroszország kivételével minden érintett állam hamar kilépett belőle. Emellett egyre több európai pénzügyi szervezet zárolta a bank pénzügyi forrásait, hiába lobbizott ezek feloldásáért például Nagy Márton gazdasági miniszter is.
Idén áprilisban az USA külön szankciók alá helyezte az intézményt és vezetőit, kifejezetten nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Ezt követően a magyar kormány is bejelentette kilépését a szervezetből.
Európai intézményként valószínűleg meg van pecsételve a szervezet sorsa, mivel ötven százalék feletti orosz állami részesedés esetén valószínűleg uniós pénzügyi szankciók alá is tartozna.
Az továbbra sem világos, hogy meddig marad fenn a különleges jogokkal bíró budapesti központ, vagy hogy valaha visszakapja-e Magyarország a részesedésként befizetett pénzét.
Az viszont biztos, hogy jelenleg is kifejezetten magasnak számít a Magyarországon diplomáciai mentességgel dolgozó orosz állampolgárok száma, még akkor is, ha 150-200 körüli helyett csak feleannyi ilyen személyt becslünk minden intézményt egybevéve, a rokonok nélkül.
Összehasonlításképp: a lényegesen nagyobb gazdasági és diplomáciai súlyú Egyesült Királyságban 33 orosz diplomata teljesít jelenleg szolgálatot, Szlovákiában 15, Csehországban pedig nyolc.
