Gigantikus tanteremmutyira gyanakodnak - 20 Június 2014

Hadházynak az lett gyanús, hogy a szekszárdi gimnázium két tantermének összenyitása 155 millió forintba került. A beruházás a 14 milliárdos Öveges-programban valósult meg, aminek keretében természettudományos tantermeket alakítanak ki 44 vidéki és 8 fővárosi iskolában.

Az Index úgy tudja, hogy a pénz nagy része nem az iskolákhoz, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz és különböző cégekhez került. A tantermek felújítására és eszközök beszerzésére sok helyen az elnyert összeg tizedét költhették az iskolák.

Miután Hadházy tovább kutakodott, kiderült, hogy a szekszárdi gimnáziumban csak 45 milliót szántak új tanterem kialakítására, de a teljes anyagi keret 314 millió forint volt. A KLIK elismerte, hogy ebből 200 millió hozzájuk került. Azt mondták, hogy a pénzt az új laboratórium működtetésére, tananyagok fejlesztésére fordítják. Ezt azonban a pályázaton elnyert összeg többi, az önkormányzat által kezelt részéből már megpályáztatták és ki is fizették.

Hadházy szerint elképesztő címeken költötték el a maradék pénzt, tanulmányokra 11, projektmenedzsmentre 14 millió, a nyilvánosság biztosítására 15 millió forintot költöttek – egyetlen tanteremről beszélünk. Sőt, 16 millió forintot fizettek ki egy olyan szoftverért, ami a 30 fős terem foglaltságát tartja nyilván. Ezek pályázatainál Hadházy több olyan beérkezett ajánlatot talált, amit fel sem bontottak, tehát csak azért adták be, hogy formailag szabályos legyen az eljárás.

A volt fideszes képviselő szerint ráadásul nem helyi vállalkozók kaptak megbízást a jelentősen túlárazott feladatokra, hanem egy cégháló vitte el a pénzt. Az ország egymástól távol eső helyein érdekes módon mindig ők jutottak az önkormányzatok eszébe.

Az Öveges-laborokhoz minden egyes városban külön húsz darab 10-15 oldalas munkafüzetet gyártattak, csak a szövegszerkesztésért 22-szer húszmillió forintot fizettek ki, majd az elkészült munkafüzetekről tanulmányt írattak 22-szer tízmillióért. Hadházy úgy kalkulált, hogy ha ugyanazok voltak az arányok mindenütt, mint Szekszárdon, akkor a 14 milliárdból legfeljebb kettő mehetett ténylegesen tanteremre.

A nagy magyar mutyihelyzet

Évente 2010-12 között úgy 1300-1400 milliárd forintot költ az ország közbeszerzésre, és ez 5-5500 cég között oszlik el. Választási években mindig több közbeszerzési tendert írnak ki, mint egyéb években. Jellemzően a kormányváltások után az előzőleg befutó cégek a töredékét nyerik csak, mint addig, azaz megvannak a politikai hátszelek. Illetve a győztesek többet nyernek, mint amit közgazdasági logika diktálna, mint amennyit gazdasági teljesítőképességük indokolna. Ez amúgy 1997-től 2012-ig megfigyelhető trend – ezen a téren nem sikerült az Orbán-féle rendszerváltás. Mennyire tiszták, átláthatóak a pályázatok? Ezen a téren az Orbán-kormány áttörést ért el: míg 2009 márciusától fokozatosan csökken s végül 10-15%-ra állt be a ajánlati felhívás nélküli pályázatok száma, addig a kormányváltás után ez az arány megint 40-50%-ra (!) ugrott. Az ilyen közbeszerzéseket nem kötelező bejelenteni a Közbeszerzési Értesítőben, még a döntéseket sem – s kormányunk transzparenciára irányuló erőfeszítéseit jól jelzi, hogy az ilyen nyomtalan, elhallgatott közbeszerzések aránya egyre nő a 2010-es kormányváltás után. A kormány azonban ura a helyzetnek. Pokorni Zoltán szerint aki lop, az be lesz csukva, aki a közösből vesz el, „annak levágjuk a kezét”. De ilyen nincs. Amit az sem bizonyít jobban, hogy Európában Svédország, Norvégia, Belgium, a balti államok és Szlovákia mellett Magyarországon nem csuktak még le minisztert, köztársasági elnököt, miniszterelnököt a rendszerváltás óta.

A megoldás kulcsa, mint annyi mindenben, a nép kezében van: kikürtölni, nyilvánosságra hozni a tudomásra jutott korrupciót.

Kategória: Belföld | Megtekintések száma: 710 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): Klik, oktatás, korrupció, Hadházy Ákos, tanterem | Helyezés: 0.0/0