Forrás: ZOOM | Papp Zsolt | 2018.12.09.

A következő tíz napban dől el, hogy az Európai Unió átutal-e több száz milliárd forintot a magyar kormánynak a már kifizetett uniós támogatásokért cserébe, ha ez nem történik meg, akkor könnyen összejöhet a 2000 milliárd forint feletti pénzforgalmi hiány – ami

minden idők legmagasabb államháztartási hiánya lenne Magyarország történetében.

GDP-arányosan így a folyó hiány megközelítheti az 5 százalékot is – ami a komoly egyensúlytalansággal küzdő költségvetések jellemzője. A novemberi adatok nem túl biztatóak: a Pénzügyminisztérium számai szerint január és november között 1842 milliárd forint volt a deficit, ami 135 százaléka a költségvetési törvény által engedélyezett mértéknek – igaz, a költségvetési törvények be nem tartásának semmilyen szankciója nincs.

Decemberben komoly adóbevételek folynak be a költségvetésbe, ekkor fizetik be a cégek a társasági adó jelentős részét, és az év végi jutalmak előszele is megjelenik már a novemberi szja- és áfabevételekben – ezek együttes hatásaként akár több száz milliárd forinttal is javulhatna utolsó hónapban a költségvetés egyenlege. Ám ilyenre utoljára 2010-ben volt példa, akkor 434 milliárd forinttal csökkent a hiány. 2011 és 2017 között előfordult, hogy a kormány egyetlen hónap alatt 907 milliárd forintos hiányt hozott össze, de az is megesett már, hogy 84 milliárdos többlet halmozódott fel – ám az elmúlt hat év alapján nagyobb a valószínűsége annak, hogy decemberben emelkedni fog az államháztartás hiánya.

Ezek alapján nem lehet megmondani 20 nappal az év vége előtt, hogy mekkora lesz a hiány, ugyanis az kizárólag a kormány egyedi döntéseitől függ.

Ráadásul sem a kormány, sem a Pénzügyminisztérium nem ad előrejelzést erről, ugyanis kapóra jön nekik, hogy a pénzforgalmi hiánnyal szemben a piacok most az úgynevezett eredményszemléletű hiányt figyelik – ez a mutatószám fontos Brüsszel számára is.

Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart a 2019. évi központi költségvetés általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 27-én. Mögötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Van másik!

Ha az eredményszemléletű hiány a GDP 3 százaléka alatt marad, akkor az adott ország teljesíti a vele szemben számított követelményeket. A kormány ezt a hiánycélt a GDP 2,4 százalékában szabta meg, ami ezer milliárd forintra tehető – ígérte a pénzügyi tárca a novemberi költségvetési folyamatokról kiadott sajtóközleményében. Ezt pedig várhatóan teljesíteni is fogják.

A kormány óriási szerencséje, hogy az eredményszemléletű deficitbe nem kell elszámolniuk az uniós támogatások megelőlegezését, ami az államháztartási hiány tetemes részét okozza idén. A PM adatai szerint az első 11 hónapban az Európai Bizottság 574 milliárd forintot utalt át Budapestnek – a magyar kormány ezzel szemben 1737 milliárd forintot fizetett ki az uniós pályázatok nyerteseinek. A két szám közötti 1163 milliárd forint a költségvetés hiányát és átmenetileg az államadósságot növeli.

Átláthatatlan a kormány költségvetési gazdálkodása

A kormány arra számít, hogy még decemberben jelentős összeget – akár néhány száz milliárd forintot – utal át Brüsszel, ez esetben látványosan csökkenhetne a költségvetés folyó hiánya és az államadósság mértéke. Erre az utalásra a következő tíz napban kerülhet sor, ugyanis – mint az uniós adatbázisokból kiderül – december első dekádjában egyetlen fillér sem érkezett, annak meg kicsi a valószínűsége, hogy a karácsonyi ünnepek után utalna az unió. Azonban még ha Brüsszel a következő napokban át is utal 1-2 milliárd eurót, még az sem garantálja, hogy a folyó hiány valóban látványosan csökken, hiszen ezáltal mód nyílik a szokásos év végi költekezésre.

Tavaly decemberben „csupán” 334 milliárd forintos deficitet hoztak össze – az előző évben jött össze a rekordnak számító, 907 milliárdos egyhavi hiány. A gond az, hogy a kormány költségvetési gazdálkodása nem átlátható, az erre hivatott szervek – a parlament, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács – nem is ambicionálják ezt, így a költségvetésben található százmilliárdokkal a saját belátása szerint gazdálkodik. A kormány a költségvetés végrehajtása során két célra figyel: teljesítse Brüsszel hiánykövetelményeit, illetve hogy az államadósságot minimális mértékben csökkenő pályán tartsa.

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet