Forrás: Portfolio.hu | Major András | 2020.12.09.

Bizonyára szinte mindenki megtapasztalta már azt a frusztráló érzést, ami akkor jelentkezik, ha egy viszonylag drága terméket el kell dobnunk, miközben egyetlen apró alkatrész cseréjével javítható lenne. Sok termék élettartama ezért mindössze pár év, pedig akár évtizedekig is használhatóak lennének, ami rengeteg hulladékkal és egyéb szennyezéssel terheli meg a környezetet. Az Európai Parlament minapi határozata gyakorlatilag hadat üzenne az eldobhatóság kultúrájának, egyebek mellett egy új, a termékek tartósságát és javíthatóságát jelző új címkézési rendszer bevezetésével is.

Leegyszerűsítve, az Európai Parlament november végén elfogadott határozata mindössze azt a célt kívánja elérni, hogy a ma gyakran csak nevükben tartós fogyasztási cikkek valóban tartósak legyenek, ezáltal jelentősen mérsékelve a termékek idő előtti kivonása miatt a környezetre háruló jókora terhet. Az európai zöld megállapodásra (European Green Deal) is hivatkozó határozat szerint "méregmentes" körforgásos gazdaság kialakítására van szükség a természeti erőforrások fogyatkozása és a hulladékok burjánzása miatt, de a jelenleginél jóval rugalmasabb üzleti modellek kialakítása érdekében is, melynek indokoltságát a koronavírus-járvány is szemléltette.

Eszerint az Európai Uniónak elő kell segítenie a tartósabb és javítható termékek elterjedését, erősítenie kell a használt termékek piacát, valamint határozottan fel kell lépnie az úgynevezett greenwashing jelenség ellen. (Greenwashing alatt az a tevékenység értendő, amellyel a vállalatok igyekeznek a valósnál nagyobb fenntarthatóság látszatát kelteni termékeikkel és szolgáltatásaikkal kapcsolatban.)

Az egy, a jelenleginél jóval fenntarthatóbb európai fogyasztási kultúra és egységes piac létrehozására irányuló, november végén elfogadott határozat felszólítja az Európai Bizottságot, hogy bátorítsa a javítás és újrafelhasználás kultúráját, tegye egyértelműbbé a környezeti hatásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget és lépjen fel a félrevezető gyakorlatok ellen, valamint hogy erősítse meg a fogyasztók használt cikkek piacaiba vetett bizalmát és az ezt szolgáló ösztönzők rendszerét.

A határozat kitér arra is, hogy a termékek élettartamát növelni szükséges, valamint megismétli azt, a korábban felvetült igényt, miszerint a képződő elektronikai hulladék mennyiségének csökkentése érdekében valamilyen új, közös díjat kellene bevezetni az EU-ban. A törvényhozók határozatukban a termékek korai/idő előtti, tervezett elavulásának problémája elleni fellépést is sürgették. A gyártók ugyanis nem ritkán olyan megoldásokat építenek be a termékekbe, amelyek lehetséges élettartamához képest indokolatlanul hamar elavulttá, akár használhatatlanná is teszik a terméket, így ösztönözve a fogyasztókat új termékek vásárlására.

A képviselők javaslata szerint az Európai Unióban egy, a termékek tartósságát, várható élettartamát a fogyasztóknak jelezni képes harmonizált kötelező címkézési rendszert is be kellene vezetni. A címke mindemellett a termék javíthatóságára vonatkozó információkat, valamint a teljes élettartama alatti környezeti hatásait több kritérium alapján meghatározó mutatót is tartalmazhatna - ezzel is elősegítve, hogy a fogyasztók a lehető leginkább környezettudatos döntést hozhassák meg a vásárlás során.

Felmérések szerint a kezdeményezés valós társadalmi igényeken alapul. Egy korábbi uniós (Eurobarometer) kutatás szerint az Európai Unió polgárainak 77 százaléka inkább megjavíttatná eszközeit ahelyett, hogy rögtön újra cserélné; 79 százalékuk szerint pedig a digitális eszközök gyártóit törvényileg kötelezni kellene a javítás vagy az egyes alkatrészek cseréjének elősegítésére. Egy másik, 2018-as európai bizottsági jelentés szerint pedig a fogyasztók háromszor nagyobb eséllyel vásárolnak meg egy terméket, ha az címkéje szerint jóval tartósabb és javíthatóbb – emlékeztet az Euractiv cikke.

A tartós, könnyebben javítható, újrafelhasználható és újrahasznosítható termékek elterjedésének, valamint a fogyasztói szemléletformálás támogatása érdekében az Európai Bizottság már 2015-ben megalkotta a körforgásos gazdaság cselekvési tervét, amely 54, a gyártástól a fogyasztáson és a hulladékgazdálkodáson át a másodlagos nyersanyagok piacáig a termékek életciklusának egészére kiterjedő intézkedést tartalmaz. Más kérdés, hogy az azóta eltelt öt évben csak részterületeken sikerült előrelépést elérni a gyártói gyakorlatok és a fogyasztói kultúra fenntarthatóbbá tétele érdekében.

A Bizottság 2020 márciusában ismertette frissített, 2.0-s cselekvési tervét, amelyhez ugyan nem kapcsolódnak hivatalos jogszabályi előírások, de előirányoz számos olyan jövőbeli intézkedést, amelyek célja a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése például a textil- és építőiparban, illetve az elektronikai berendezések területén. A körforgásos gazdaságra történő átállással az Európai Unió karbonemissziója mintegy 450 millió tonnával mérséklődne a Bizottság szerint (jelenleg közel 4 milliárd tonna az EU éves üvegházgáz-kibocsátása szén-dioxid-egyenértéken számolva); az uniós vállalkozások számára összességében 600 milliárd euró körüli megtakarítást eredményezne, mindemellett közel 600 ezer új munkahely létrejöttét és elősegítené.

Az európai parlamenti határozat - vélhetően a területen tapasztalható lassú előrelépésre is tekintettel - felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a vonatkozó releváns javaslatok megtervezése, elfogadása és végrehajtása során mutasson erőteljes politikai ambíciót. Mindemellett az Európai Parlament egy olyan, kimondottan a fenntartható termékek kérdésére összpontosító politikai kezdeményezés elindítását is várja a Bizottságtól, amely teljes mértékben összhangban áll az EU klímapolitikai és egyéb környezetvédelmi céljaival, fokozza az értékláncok körforgásos jellegét és a nyersanyagok másodlagos piacának szerepét.

Címlapkép: Getty Images