Az Európai Bizottság új bevételi forrásokra tett javaslatot, amelyből finanszírozni lehet a helyreállítási alapra felvett hitelt. A javasolt intézkedések célja a vállalatok, ágazatok és magánszemélyek rábírása arra, hogy környezetbarát tevékenységeket folytassanak. A javaslat komoly viták előtt áll, mert minden uniós kormány beleegyezésére szükség van az elfogadásához.
Amikor egy évvel ezelőtt az uniós tagállamok megegyeztek abban, hogy 750 milliárd eurót szánnak a koronavírus sújtotta gazdaságok újraindítására, az alku egyik eleme volt, hogy az EU növelni fogja a saját bevételeit. Akkor az Európai Bizottságot hatalmazták fel ennek megtervezésével – az első javaslatok most készültek el. A konstrukció szerint az EU ezt az összeget kötvénykibocsátással fedezi, a viszafizetés során azonban nem az egész összeg hárul a tagállamokra. 360 millió eurót ugyanis most még nem létező saját bevételekből fizet majd ki az EU 2027-től kezdve, legfejlebb harminc éven át. Így válik lehetségessé, hogy a tagállamok az őket megillető forrásokhoz részben vissza nem térítendő támogatásként jutnak.
Zöld célok
Az Európai Bizottság három új bevételi forrást javasol. Az egyik az uniós kibocsátáskereskedelemmel függ össze. Ezt már tartalmazta az Európai Bizottság idén nyáron bemutatott Fit for 55 csomagja, amelynek lényege az, hogy hogyan lehet a károsanyag-kibocsátást 2030-ra 55 százalékkal csökkenteni annak érdekében, hogy 2050-re elérhető legyen a klímasemlegesség. Ez a csomag magában foglalja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatát. A jövőben a kibocsátáskereskedelem a tengerhasznosítási ágazatra is alkalmazandó lesz, a légi közlekedésben több kibocsátási egységet fognak árverés útján értékesíteni, valamint új rendszer jön létre az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozóan. Tehát a járművek és az épületek károsanyag-kibocsátása is bekerül a rendszerbe – ez az, ami ellen Orbán Viktor több alkalommal is határozottan tiltakozott.
A másik bevétel az úgynevezett karbonvám, amelyet azok a harmadik országbeli importőrök fizetnek meg, akik a terméküket környezetszennyező módon állítják elő. Ez a mechanizmus az EU-n belüli szén-dioxid-árnak megfelelő hatású szén-dioxid-vámot vet ki az importra. Ez a mechanizmus meghatározott ágazatokat érint majd, és teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival.
Végül a harmadik új bevétel a társasági adózási keret reformjából származik. Ez összhangban van az OECD és a G20-ak megállapodásaival, összesen 130 ország közös elhatározásával, akik a globális GDP több mint kilencven százalékát adják. A tárgyalások során olyan megoldás született az adókikerülés kezelésére, amelynek célja annak biztosítása, hogy a nyereséget ott adóztassák meg, ahol a gazdasági tevékenység folyik és a gazdasági értékteremtés történik.
Ezek az új bevételi források a teljes körű bevezetés után a 2026–2030 közötti időszakban várhatóan évente átlagosan 17 milliárd eurót generálnak az uniós költségvetés számára.
Kompenzáció a rászorulóknak
Az új bevételeket azonban úgy tervezték meg, hogy ne csak a helyreállítási források visszafizetésére legyenek elegendők. Ezek a források várhatóan a Szociális Klímaalap finanszírozását is biztosítják. A Szociális Klímaalap az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozóan javasolt új kibocsátáskereskedelmi rendszer alapvető eleme, amelynek célja a dekarbonizált gazdaságra való átállás szociális méltányosságának biztosítása. Vagyis azok megsegítésére szolgál, akik ennek az átállásnak a kárvallottjai lehetnek. Mindezt fontos tudni akkor, amikor a magyar kormány kifejti szembenállását az épületeket, járműveket sújtó terhekről, ugyanakkor nem tesz említést mindezek kompenzálásáról.
Tekintettel arra, hogy a javaslatok elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatása szükséges, előrevetíthetők a komoly viták. Már az elmúlt hetekben is érezhető volt a magyar és a lengyel kormány komoly ellenállása a Fit for 55 csomaggal szemben, mert az energiaárak emelkedését is a gazdaság zöldítésének számlájára írták. Ezt azóta már több vizsgálat is cáfolta.
Ugyanakkor a két kormány ismét vétóhelyzetben van, ami azt jelenti, hogy a saját forrásokhoz való hozzájutást is el tudják lehetetleníteni, ha leállítják az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást.
A tervek szerint a további saját forrásokra vonatkozó javaslatot két éven belül terjeszti elő az Európai Bizottság. Ez a második csomag a Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret című, 2023-ra előirányzott javaslaton alapul.
Késésben a taxonómia
Egy nagy adóssága azonban maradt az Európai Bizottságnak: ez a taxonómiarendelet. Ez az a jogszabály, amelytől azt várják, hogy egyértelműen kimondja, megújuló energia-e az atomenergia. Ennek óriási szerepe van akkor, amikor a tagállamok megtervezik az energiamixüket, amelynek összehangban kell lennie a gazdaság zöldítésére és a 2050-es kibocsátássemlegesség elérésére vonatkozó elképzelésekkel. Az Európai Bizottság az elmúlt napokban azt mondta, hogy még az év vége előtt bemutatják javaslatukat, a testületnek azonban ezen a héten szerdán volt az utolsó kollégiumi ülése. A Szabad Európa brüsszeli információi szerint a háttérben az húzódik meg, hogy az új német kormány még nem alakította ki az álláspontját. Ebben a kérdésben az EU két legnagyobb állama ellentétes állásponton van: a németek leszerelnék az összes atomerőművüket, míg a franciák szerint az átmenet biztosítása érdekében szükség van a nukleáris energiára. Az Európai Bizottság most vélhetően körözteti álláspontját, hogy csak olyan javaslatot hozzon nyilvánosságra, amely egyezik a tagállamok nagy többségének véleményével – de semmiképpen sem megy szembe Párizs vagy Berlin megközelítésével.
