Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA műholdas kutatási adatai alapján nyolcvanöt olyan Föld-szerű exobolygót fedeztek fel, amelyek megfelelő feltételekkel rendelkezhetnek az élet kialakulásához, illetve fenntartásához egy most publikált új tanulmány szerint.

Újabb nyolcvanöt, potenciálisan az élet számára is alkalmas exobolygót azonosítottak

A NASA műholdas adatainak tanulmányozásával a Warwicki Egyetem szakértői 85 új exobolygót, vagyis a Naprendszerünkön kívül eső távoli csillagrendszerekben lévő bolygót azonosítottak. Ezek méretüket tekintve kissé, vagy pedig jelentősen nagyobbak mint a Föld, becsült átmérőjük 18 ezer és 580 ezer kilométer között változik. (A Föld átlagos átmérője 12 742 km, a szerk.) De a Földhöz hasonlóan ezek az exobolygók is potenciálisan megfelelő távolságra – az úgynevezett lakhatósági zónán belül – keringenek a gazdacsillagaik körül ahhoz, hogy olyan felszíni hőmérsékletet uralkodjon rajtuk, ami megfelelő az élet fenntartásához.

Eddig több mint 5000 exobolygót fedeztek fel,

de az még bizonytalan, hogy konkrétan melyeken rejtőzhetnek idegen életformák is.

Az új tanulmányt jegyző Faith Hawthorn, a Warwicki Egyetem csillagászati és asztrofizikai tanszékének doktorandusza elmondta, hogy az újonnan azonosított exobolygók nyolcvanöt egyedi rendszerhez tartoznak. „Némelyikük sziklabolygó, némelyikük pedig gázóriás lehet" – nyilatkozta Faith Hawthorn. „Elég ritka, hogy lakható bolygókat fedezzenek fel, a lakhatóságnak ugyanis nagyon specifikusak a feltételei" - mondta a kutató.

A keringési idő alapján dönthető el, hogy az exobolygó lakhatósági zónában van-e

Hawthorn és munkatársai a NASA 2018-ban útnak indított Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) műholdját használták a megfigyeléseikhez. A TESS a Naprendszerhez viszonylag közeli csillagok apró fényváltozásainak detektálásával kutat az exoplanéták után. Az úgynevezett tranzitok – a csillagfény átmeneti és csak érzékeny műszerekkel azonosítható elhalványodása –, azt jelzik, hogy egy bolygó halad el a csillag előtt valamelyest kitakarva annak fényét.

A tranzit módszerrel a szakértők nemcsak hogy megtalálhatják az exobolygókat, hanem bizonyos részletekre is következtethetnek, például a méretükre és a csillag körüli keringési idejükre. Az, hogy mennyi az adott exobolygó keringési ideje, feltárhatja a bolygó távolságát a központi csillagától, mert minél hosszabb a keringési idő, annál nagyobb távolságot kellett megtennie a planétának. Általánosságban elmondható, hogy ha egy Földhöz hasonló méretű bolygó hasonló távolságra kering a csillagától, mint a Föld a Naptól (kereken 150 millió km, a szerk.), akkor észszerű azt feltételezni, hogy a felszíne se túl meleg és nem is túl hideg ahhoz, hogy kialakulhasson rajta az élet.

Hawthorn és munkatársai azonban még mindig sok mindent nem tudnak ezekről az újonnan felfedezett exobolygókról. "Rengeteg lehetőség adott ezeknek a további kutatására, hogy többet megtudjunk a pontos keringési periódusukról, vagy arról, hogy van-e holdjuk vagy sem, és pontosan miből is állnak" – mondta Faith Hawthorn.

Egyre több, az élet számára is alkalmas exobolygót fedeznek fel

A TESS projekt során eddig felfedezett legtöbb exobolygóhoz képest ez a 85 exoplanéta hosszabb keringési periódussal rendelkezik, ezért lehet hűvösebb a felszínük is. A tudósok ezt onnan tudják, hogy ezek a bolygók egy adott vizsgálati időszak alatt mindössze kétszer fedték el csillagukat, nem pedig háromszor vagy többször, mint a TESS által korábban felfedezett exobolygók többsége.

Egy előzetes becslés szerint a vizsgált 85 új exobolygónak átlagosan 20 és 700 nap között kell megkerülnie a gazdacsillagát, míg a TESS által megfigyelt legtöbb exobolygó keringési ideje ennél sokkal rövidebb, általában mindössze 3-10 nap. A keringési időből pedig a bolygó központi csillagától való távolsága is meghatározható. A rövid, mindössze néhány napos keringési idő arra utal, hogy az exobolygó nagyon közel lehet az anyacsillagához, ennek pedig az a következménye, hogy e bolygók felszíne túl forró ahhoz, hogy bármilyen földönkívüli élet kialakulhasson rajtuk. A kutatócsoport elismeri, hogy a 85 exobolygóból 60 számít vadonatúj felfedezésnek, 25-öt pedig már más kutatócsoportok is kimutattak a TESS-adatokból, különböző keresési technikákkal.

A NASA általános meghatározása szerint csak akkor lehet egy exobolygót katalogizálni, ha a létezését legalább kettő vagy még több felfedezési módszerrel validáltak.

2024 januárjában már több mit 5500 exobolygó szerepel az idegen csillagrandszerekben felfedezett bolygók katalógusában.

(Először 1992-ben sikerült tudományos bizonyítékot találni arra, hogy más csillagrendszerekben is léteznek bolygók, a szerk.) A NASA online exobolygó-adatbázisa szerint az exobolygók közül 1912 a Neptunuszhoz, 1772 a Jupiterhez hasonló gázóriás, 1679 úgynevezett szuperföld és 199 pedig sziklabolygó.

E két utóbbi kategóriába tartozó bolygók lehetnek

a legígéretesebbek a földönkívüli élet kutatásában.

A NASA szakértői azonban hangsúlyozzák, hogy ez a Tejútrendszer összes bolygójának csak az „apró töredéke" lehet, amelyek becslések szerint több százmilliárdra rúghatnak. Az univerzum egészében pedig felfoghatatlanul sok exobolygó létezhet. Az új tanulmány 2024. január 24-én jelent meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (MNRAS) szakfolyóiratban.