Kedden újabb fél évvel meghosszabbították a háborús veszélyhelyzetet, ami miatt a Magyar Helsinki Bizottság ismét jelezte aggályait. A kormány számos esetben olyan ügyekben is felülírt egyik napról a másikra törvényeket a veszélyhelyzetre hivatkozva, amelyeknek semmi közük nem volt az ukrajnai háborúhoz, helyette a kormány politikai érdekeit szolgálták a jogvédő szervezet szerint.
A kormány több mint három és fél éve hirdetett először veszélyhelyzetet. 2020 márciusa óta egy pár hónapos időszak kivételével folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás. Civil jogvédő szervezetek a veszélyhelyzet tavaszi meghosszabbításakor is jelezték aggályaikat, felhívva a figyelmet arra, hogy a veszélyhelyzet jelenlegi szabályai nemzetközi sztenderdeket is sértenek – emlékeztet a Helsinki bizottság.
A kormány javaslatára az Országgyűlés kedden megszavazta, hogy további fél évvel meghosszabbítsák a veszélyhelyzetet. A jogvédő szervezet szerint a veszélyhelyzet teljes szabályozásának újragondolására lenne szükség, ezért társadalmi egyeztetés keretében eljuttatták a kormánynak az álláspontjukat.
A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint két alapvető probléma van a három és fél éve tartó rendeleti kormányzással. Az egyik, hogy ezzel bizonyos alapvető jogok nagyon egyszerűen kikapcsolhatók vagy olyan módon korlátozhatók, ahogy békeidőben nem lehetne. A hatalom sokkal többet engedhet meg magának, mint ha nem lenne veszélyhelyzet – mondta Kádár András Kristóf.
Ehhez kapcsolódóan: Egyszerűen – Mit jelent a veszélyhelyzeti kormányzás?
A másik probléma szerinte, hogy a rendeleti kormányzásból az a kevés kontroll is hiányzik, amelyet a parlament működése jelent a jelenlegi erőviszonyok mellett.
„Hiába tud a kormány mindent kétharmados többséggel átnyomni az Országgyűlésen, ott mégiscsak kell valamiféle indoklást fűzni a törvényjavaslatokhoz, és van parlamenti vita. Az ellenzék a nyilvánosság előtt bírálhatja a javaslatot, kifejtheti a véleményét. Tehát hiába tudjuk a végeredményt, magának a folyamatnak és a folyamat nyilvánosságának is van jelentősége. A rendeleti kormányzásnál azonban mindez nincs meg. Ha most a kormány rendezni akar egy kérdést, akkor a hivatalban leül valaki a számítógép elé, begépeli a rendeletet, megnyomja az enter gombot, és ebből akár másnapra jogszabály lehet” – fogalmazott a Helsinki bizottság társelnöke.
Mint mondta, a veszélyhelyzet egyik legabszurdabb felhasználása szerinte az volt, amikor egy rendeletben eltörölték az augusztus 20-i tűzijátékért fizetendő közterület-használati díjat. Ezt nehéz összefüggésbe hozni az ukrajnai háborúval – tette hozzá.
Hasonlóan abszurdnak tartja, hogy a háborúra hivatkozva törölték el az élő önkormányzati közmeghallgatások kötelezettségét.
Korábbi cikkünk a témában: Közmeghallgatás a köz nélkül Gödön: mindenki elmondhatta a véleményét – telefonon
„Egy ilyen rendelkezés a járvány alatt indokolt lehetett volna, mégse gyűljön össze egy csomó ember egy helyen, de hogy a háborúhoz hogyan kapcsolódik, azt nem tudom, pedig a háborúra hivatkozva fogadták el. Valószínűleg azért, mert az akkumulátorgyárak ügyében meg néhány környezetvédelmi szempontból problémás ügyben az érintettek nem akartak szemtől szembe találkozni a lakosok álláspontjával, kényelmesebb volt bevezetni az írásos »meghallgatásokat«” – mondta Kádár András Kristóf.
A tanárok sztrájkjogának korlátozása az első szabályok egyike volt, amelyet a veszélyhelyzetre hivatkozva fogadtak el, és a mai napig nem lehet tudni, hogy pontosan hogyan függ össze az Ukrajna elleni orosz háborúval – fogalmazott.
Kádár András Kristóf szerint a kormány nagyon megszerette a rendeleti kormányzást, amely, bár nem indokolt, továbbra is fennmaradhat, mert rendkívül kényelmes körülményeket teremt a hatalom számára.
