Augusztus 22-én újabb fontos mérföldkőhöz érkezik a Magyarország ellen április végén indult hivatalos eljárás az uniós pénzügyi érdekeket veszélyeztető jogállamisági aggályok miatt.
A kormánynak legkésőbb hétfő éjfélig kellene eljuttatnia Brüsszelbe válaszait az Európai Bizottság (EB) július 20-án kelt levelére, amelyben a testület egyfelől kevesellte az Orbán-kabinet által eddig kilátásba helyezett korrekciós intézkedéseket, másfelől tájékoztatást nyújtott arról, milyen pénzügyi intézkedéseket, azaz szankciókat tervez javasolni a tagállamok képviselőiből álló tanácsnak.
Ezzel nem győzték meg a bizottságot
Az esetleges pénzügyi szankciók mibenlétéről és mértékéről eddig semmilyen részlet nem szivárgott ki, de lapunknak nyilatkozó brüsszeli források a fennálló problémák átfogó jellegére, komolyságára és tartósságára való tekintettel „nem jelentéktelen” pénzügyi következményekre számítanak, ha Budapestnek nem sikerül eloszlatnia az EB aggodalmait. Ehhez az általunk megkérdezett források szerint mindenképpen az eddigieket meghaladó intézkedéseket kellene bejelentenie a kormánynak, amelyek kellően garantálják az uniós költségvetési források és pénzügyi érdekek védelmét.
Az Orbán-kormány nyilvánosan eddig két intézkedéscsomagot jelentett be, de az elsőt (egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentése, a csalási és korrupciós ügyek bírósági jogorvoslatának lehetősége, korrupcióellenes munkacsoport létrehozása és a jogalkotásokat megelőzően széles körű társadalmi párbeszéd lefolytatása) Brüsszel nem tartotta elégségesnek, a másodikat pedig – brüsszeli források szerint – túl későn jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter ahhoz, hogy érdemben figyelembe tudja venni a testület.
A Szabad Európa ugyanakkor úgy tudja, hogy az EB előzetes vizsgálódása szerint ezek a második körben bejelentett lépések sem változtattak volna érdemben Brüsszel álláspontján.
Mindebből az is következik, hogy a kormánynak valószínűleg további engedményeket kellene tennie annak érdekében, hogy az Európai Bizottság előreláthatóan szeptember folyamán (a testületnek elvileg egy hónap áll rendelkezésére) ne kezdeményezze hivatalosan a tanácsnál a Magyarországnak papíron járó uniós kifizetések egy részének felfüggesztését vagy csökkentését, ahogy arról a jogállami feltételrendszerről szóló rendelet rendelkezik.
Folyamatosan akart egyeztetni az EU
Értesülésünk szerint Johannes Hahn költségvetési biztos július 20-án kelt levele óta folyamatosan égtek a vonalak Budapest és Brüsszel között, és az elmúlt hetekben számos szakértői és politikai szintű egyeztetésre került sor. Brüsszelben néhány nappal a határidő letelte előtt mégsem tűntek túl bizakodónak, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy a kormánynak a levél kézbesítése utáni egy-két hétben is lenne még lehetősége a megfelelő kiigazítások bejelentésére.
„A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a bizottság által jelzett aggályokat. A levél megfelelő és arányos intézkedéseket vázol fel, amelyeket a bizottság a tanácsnak tervez javasolni az uniós pénzügyi érdekek védelmében. Magyarországnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy megtegye észrevételeit többek között az előirányzott intézkedések arányosságát illetően. A bizottság további korrekciós lépésekre ösztönzi a kormányt” – többek között ez áll abban a lapunk birtokába jutott levélben, amelyben annak bizalmas jellegére hivatkozva meglehetősen szűkszavúan Johannes Hahn tájékoztatta még július 22-én az Európai Parlament illetékes szakbizottságainak elnökeit.
Az Európai Bizottság április végén nyomta meg a startgombot, amikor írásban tájékoztatta a magyar kormányt az uniós költségvetést a jogállami visszaélésektől megvédeni hivatott mechanizmus megindításáról. A testület a magyar közbeszerzési rendszert jellemző rendszerszintű hiányosságok tartós meglétével, egy átfogó korrupcióellenes keret hiányával és súlyosbító tényezőként a nyomozati és vádhatósági tevékenység függetlenségének korlátaival indokolta a jogállamisági féknek is nevezett mechanizmus aktiválását.
Ide nem kell egyhangú döntés
Megegyezés híján az Európai Bizottság pénzügyi intézkedéseket terjeszthet a tanács elé, amelynek a javaslat kézhezvételétől számított egy hónapon belül a szavazatok minősített többségével döntést kell hoznia. Ez azt jelenti, hogy legalább tizenöt tagállamnak igennel kell szavaznia úgy, hogy az uniós népesség legalább 65 százalékát lefedjék.
Kivételes esetben a döntés meghozatalára adott határidő akár két hónappal is meghosszabbítható.
Megfigyelők szerint a magyar kormánynak minden oka megvan arra, hogy a folyamat ne jusson el a pénzügyi szankciók kezdeményezéséig. Ha ez mégis bekövetkezik, Magyarország valószínűleg keresztet vethet a helyreállítási pénzek idei jóváhagyására, hiszen utóbbit részben a folyamatban lévő eljáráshoz hasonló problémák blokkolják. Bár a két dosszié jogilag külön vágányon fut, politikailag egyértelmű az összefüggés közöttük – mutatnak rá EU-források.
A Szabad Európának nyilatkozó, nevük mellőzését kérő brüsszeli források remélik, hogy „a karambol még megelőzhető”. „Senki nem akarja megbüntetni Magyarországot. Az uniónak így is van már éppen elég problémája” – szögezte le egy EU-diplomata.
