Forrás: Napi.hu | Domokos Erika | 2021.12.14.
Fotó: Getty Images

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hétmilliárdos vagyont tüntetett fel a 2020-as beszámolójában: cégek, ingatlanok mellett tavaly év végén több mint kétmilliárd forintjuk volt készpénzben, illetve bankbetétben. Az elmúlt években a végrehajtási szakma és szervezet átalakításának nem titkolt célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom javítása volt. Ám ebbe, úgy tűnik, egy kis hiba csúszott: az ügyészség gyanúja szerint az MBVK elnöke 885 millió forintot kaphatott bírósági végrehajtói kinevezésekért cserébe, és a pénzből juthatott az igazságügyi tárca lemondott államtitkárának is.

Jelentős vagyona van a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak (MBVK) – amelynek elnöke más végrehajtókkal és a kar felügyeletét eddig ellátó miniszteri biztossal, Völner Pállal együtt korrupciógyanúba keveredett. A szervezet honlapján közzétett beszámoló szerint az MBVK eszközeinek értéke mintegy 7,2 milliárd forint volt 2020 végén – ebből a tárgyi eszközök (ingatlan, berendezés, jármű) értéke 2,7 milliárd, a befektetett pénzügyi eszközöké 1,17 milliárd forint (ami két, ingatlant birtokló cégben lévő részesedés lehet), míg bankbetétben, illetve készpénzben 2,4 milliárdot tartottak.

A végrehajtói kar tulajdonában lévő Városliget-ház 13 Zrt. hasznosítja az MBVK székhelyének is otthont adó zuglói, Cházár András utca 13. szám alatti házban lévő ingatlanokat. Részben a végrehajtói kar bérli az ingatlanokat, ezért bérleti díjat fizet a saját cégének. A 2010-ben bejegyzett Városliget-ház veszteségesen működik, tavaly 90 millió forint nettó árbevétel mellett 23 milliós mínuszt, míg 2019-ben 96 milliós forgalom mellett 24 milliós veszteséget könyvelt el. A ráfordítások és az amortizáció összege meghaladta a bevételeket. Tavaly átlagosan 6 munkavállalót foglalkoztattak, személyi ráfordításokra 15 milliót költöttek. A cég tárgyi eszközeit 1,05 milliárd forint értéken tartották nyilván az év végén.

Kapcsolódó:

Völner Pál az avantgarde pénzügyi megoldásokkal ...

Az MBVK 90 százalékban tulajdonos a 160 millió forint saját tőkéjű Lóvasút Indóház Szolgáltató Kft.-ban, a fennmaradó 10 százalék magánszemélyeké. A kft. székhelye, ahogy a neve is jelzi, a XIII. kerületi, Váci út 201. alatti egykori indóház, a fő tevékenysége pedig „történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése”. A műemlék épület felújításra szorul. A cégnek tavaly nem volt bevétele, az évet 17 milliós

Kiderült, mekkora vesztegetési pénz elfogadásával ...

veszteséggel zárta. Átlagosan 4 főt foglalkoztattak, a személyi ráfordítások 4,4 milliót tettek ki. A tárgyi eszközeinek értéke 156 millió forint volt tavaly év végén.

2,7 milliárdos éves bevétel

Az MBVK bevétele 2019-ben és 2020-ban is nagyjából azonos összeg, 2,74 milliárd forint volt, aminek túlnyomó részét egyéb bevételként könyvelték el, támogatást nem kaptak. A kari végrehajtók tagdíjaiból mindkét évben mintegy 30 milliós bevétel származott. A karnak - a végrehajtási költségekkel együtt az adóstól behajtott - „általános költségátalányból”, valamint egyéb tevékenységekből, például adatszolgáltatási díjból, etikai szankció alapján befolyó pénzbírságból, az általa szervezett rendezvények és oktatások bevételéből, szakmai kiadványokból és gazdasági tevékenységből származhat bevétele jogszabály szerint. (A pénzügyi műveletek bevétele 2019-ben 8 milliós, tavaly 31,5 millió bevételt hozott, de hogy ez miből származott, nem derül ki az MBVK három oldalas, táblázatos beszámolójából.)

Az MBVK kiadásai tavaly meghaladták a bevételeit, így 152 milliós veszteséggel zárták az évet, míg 2019-ben 616 milliós eredményt értek el. (Az anyagjellegű kiadásaik nőttek egy év alatt a duplájára, 1,6 milliárd forintra, míg személyi kiadásokra több mint 100 millióval kevesebbet költöttek, mint egy évvel korábban, mintegy 750 milliót.)

Részletes adatokat a kiadásaikról nem tett közzé a testület. A létszámadatokat azonban feltöltötte a honlapjára: 2020 első negyedévében még 77 személyt foglalkoztattak, majd minden negyedévben kevesebbet, az utolsó negyedévben 46 főt. (2021. második negyedévben 53 főt.) A vezető tisztségviselők illetményére, bérére, juttatásaira és költségtérítésére negyedévenként (elnök, három alelnök, egy elnökségi titkár) 4,7 és 5,0 millió forint közötti összegeket fizettek ki.

Átszerveztek, szigorítottak, de beütött a krach

A végrehajtói kar 2015. szeptember 1-jével alakult meg a korábbi azonos nevű kamara jogutódjaként – az állam végrehajtási rendszert érintő „reformjához” kapcsolódóan, ami a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását jelentette. A cél az volt, hogy a végrehajtással kapcsolatos negatív közvélekedést javítsák, az eljárásokat átláthatóbbá tegyék, és a végrehajtás szakmai színvonalát emeljék - ezért fő intézkedésként jogi és végrehajtói szakvizsgához kötötték a végrehajtók és helyetteseik munkavégzését. Korábban nem volt ilyen kritérium. (A bírósági végrehajtói ügyintézőknek is vizsgával kell rendelkezniük, amit az IM Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája szervez és bonyolít le.) A végső határidő, amikorra meg kell szerezni a végrehajtóknak az egyetemi jogi végzettséget, 2022. december 31-én jár le. A végrehajtók nagy része az elmúlt években lecserélődött, az állomány "megfiatalodott", többen nyugdíjba mentek, vagy munkatársként dolgoztak tovább a végrehajtói irodákban.

Az MBVK a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtó-jelöltek szakmai irányításával, felügyeletével, érdekképviseletével kapcsolatos feladatokat látja el. A kar elnökét, Schadl Györgyöt - aki jelenleg letartóztatásban van – a kar közgyűlése 2015-ben választotta meg először, majd 2019-ben másodszor 4 évre, míg a végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat ellátó MBVK hivatalának vezetőjét az igazságügyi miniszter nevezte ki 7 évre, és gyakorolta felette a munkáltatói jogokat. A végrehajtói kar felügyeletének ellátására és a kar hatékony működésének elősegítésére az igazságügyi miniszter miniszteri biztost is kinevezett - ez volt Völner Pál, a posztjáról múlt héten lemondott államtitkár és miniszterhelyettes.

Völner hatáskörébe tartozott többek közt a végrehajtói kar gazdasági felügyelete, ő tehetett javaslatot a miniszternek végrehajtói álláshelyek létrehozására vagy megszüntetésére, valamint jóváhagyta a végrehajtói kinevezési javaslatokat. A napokban azonban a legfőbb ügyésznek a parlamenti mentelmi bizottság elnökének adott tájékoztatásából kiderült, hogy a gyanú szerint az MBVK elnöke "korrupciós kapcsolatot alakított ki" az IM államtitkárával, egyebek mellett a végrehajtói pályázatok befolyásolása miatt juttathatott neki pénzt.

Hatósági szigor jön?

Az Igazságügyi Minisztériumtól azonban 2021. október 1-jétől átkerültek - talán nem véletlenül – a bírósági végrehajtói szervezetrendszer felügyeletével, szabályozásával és ellenőrzésével, valamint az MBVK felügyeletével kapcsolatos feladatok egy újonnan létrehozott hatósághoz, az Országgyűlésnek felelős Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH). Így a véghajtói álláshelyek betöltéséről is a hatóság elnöke mondja majd ki a végső szót. (Ez a hivatal látja el a szerencsejáték-piac és a dohánykereskedelem felügyeletét is, a felszámolók ellenőrzését és névjegyzékük vezetését, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatok tevékenységeket. A hatóság elnökét 9 évre nevezték ki, ő Biró Marcell, aki korábban Orbán Viktor közeli munkatársa, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára volt.)

Hiányzik 46 bírósági végrehajtó

Az MBVK tagjai a kerületi és járásbíróságok mellett működő önálló bírósági végrehajtók, valamint a helyetteseik. A szervezet legutolsó adatai szerint az országban jelenleg 181 bírósági végrehajtó és 310 végrehajtó-helyettes tevékenykedik, továbbá 529 végrehajtó-jelöltet is nyilvántartanak. Jogszabály szerint az önálló bírósági végrehajtói álláshelyek száma 227 lehet, egy bíróság mellett egy vagy több végrehajtó működhet, az elosztásukat és számukat rendeletben szabályozzák. (A legtöbb bírósági végrehajtó, 16 fő a SZTFH elnökének új rendelete szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság mellett dolgozhat, de például a pécsi, székesfehérvári, győri, debreceni és szegedi járásbíróság mellett 5, a miskolci mellett 8, a nyíregyházi mellett 7, a kazincbarcikai mellett 3.)

Az MBVK szeptemberben 35 betöltetlen, bírósági végrehajtói álláshelyre írt ki pályázatot. A 30 napos pályázati határidő októberben letelt, az elbírálásra megszabott 60 napos határidő pedig napokon belül lejár. Kormánypárti képviselők azonban a hvg.hu információ szerint törvénymódosító javaslattal megakasztanák a pályázatot, hogy azt immár - a Schadl-Völner botrány után - az IM helyett az SZTFH delegáltjának részvételével bonyolítsák le, és a végső szót is a szabályozott tevékenységek hatóságának elnöke mondhassa ki a végrehajtói pályázatokról. 

A legjobb 5 pályázó közül az SZTFH elnöke választ

A végrehajtói pályázaton személyes meghallgatást is tartanak, azon az MBVK hivatalának és elnökségének képviselője mellett az új szabályok szerint az SZTFH képviselője is rész vesz; pontozással értékelik a pályázókat. A végrehajtói kar hivatala 60 napon belül elbírálja a pályázatokat, a hivatal a benyújtott pályázati dokumentumok mellett a legmagasabb pontszámot kapott 5 pályázó személyes meghallgatásának eredményét bemutató szöveges értékelést és kinevezési javaslatot is készít az SZTFH elnökének, aki az 5 pályázó közül nevezi ki 7 évre a nyertes végrehajtót.

Pályázat nélkül is meghosszabbítható a végrehajtói állás

A bírósági végrehajtói helyeket pályáztatni kell, kivéve akkor ha a SZTFH elnöke másképp nem dönt: a hatóság elnöke a végrehajtó kérelmére a 7 éves kinevezési idő lejárta előtt megállapíthatja a végrehajtó szolgálata folyamatosságát, ha annak 2015 szeptembere óta nem volt jogerős fegyelmi büntetése, vagy volt legfeljebb két fegyelmi büntetése, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál.

Mit csinálnak a bírósági végrehajtók?

A kerületi és járásbíróságok mellett működő önálló bírósági végrehajtók évente több százezer végrehajtási eljárást intéznek. Végrehajtást bírósági ítélek és közjegyzői fizetési meghagyásos eljárások jogerőssé válásakor kezdeményezhetnek a jogosultak az adóssal szemben, de bírósági végrehajtók járhatnak el adóvégrehajtási és közigazgatási végrehajtási ügyekben is, ha arra szerződnek velük az állami és önkormányzati adóhatóságok. Továbbá bírósági végrehajtók működnek közre gyermekelhelyezési ügyekben és a tartásdíjak végrehajtásában.

A bírósági végrehajtó hivatalos személy, akadályoztatása bűncselekmény. Ha az adós nem fizeti meg a végrehajtható okiratban szereplő összeget, akkor vele szemben a végrehajtó állami kényszert alkalmazhat: elsősorban a vagyoni jogait korlátozhatja, de kivételesen a személyiségi jogait is.

Így lefoglalhatja az adós

• bankszámlájára érkező összeg felét,
• letilthatja a munkabérének 33-50 százalékát,
• és végrehajtás alá vonhatja az ingóságait és ingatlanait.

A felszámoló kinyithat mindent, a rendőr kényszeríthet

A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását és egyéb helyiségét, a vagyontárgyait és a gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. Fel is nyithatja a lezárt lakást, bútort és más ingóságot. Ha ellenszegülést tapasztal, hívja a rendőrséget, amely köteles közreműködni egészen a végrehajtási intézkedésének befejezéséig. (A rendőri közreműködésért költségtérítést számol fel a rendőrség, illetve a végrehajtó, ez is végrehajtási költség, amit az adósnak kell kifizetnie.) A bíróság 500 ezer forintig terjedő rendbírsággal sújthatja az adóst vagy a végrehajtásban közreműködőt, aki nem tesz eleget a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének, vagy akadályozza a végrehajtást.

Az adós állja a végrehajtás költségét és még többet

A hatályos szabályok szerint a végrehajtót a tevékenységéért díj (munkadíj és jutalék), valamint költségtérítés illeti meg. Az összegek után áfát nem kell felszámítani. A költségtérítés költségátalány, utazási költségátalány és készkiadás lehet.

Az önálló bírósági végrehajtó általános költségátalányt is behajt az adóstól (a követelésen túl a végrehajtási költségek részeként), ami viszont nem marad a végrehajtónál, hanem azt továbbutalja az MBVK-nak (a kar pedig a befolyt összeg 15 százalékát továbbutalja az SZTFH-nak). Az általános költségátalányt ugyanis az MBVK és az SZTFH feladatellátásainak finanszírozására fordítják, ez az egyik bevételi forrásuk. Az általános költségátalány összege 500 ezer forint alatti végrehajtási ügyérték esetén 5000 forint, félmillió forint felett pedig az ügyérték 1 százaléka.

A végrehajtó munkadíja a végrehajtási ügyérték alapján a következőképpen alakul (az összeg nem haladhatja meg az egymillió forintot):

• 100 ezer forintot meg nem haladó ügyérték esetén 9000 forint,
• 100 ezer forint feletti, de 1 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén 9000 forint és a 100 ezer forint feletti rész 3 százaléka,
• 1 millió forint feletti, de 5 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén 36 000 forint és az 1 millió forint feletti rész 2 százaléka,
• 5 millió forint feletti, de 10 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén 116 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 1 százaléka,
• 10 millió forint feletti ügyérték esetén 166 000 forint és a 10 millió forint feletti rész 0,5 százaléka.

Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós pénzforgalmi számláján lévő összeg végrehajtására, a fizetési számláján lévő összeg behajtására, illetve a munkabérének letiltására irányul, akkor a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5 százaléka, de legalább 9000 és legfeljebb 600 000 forint.

A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítéséért a végrehajtási ügyérték – amely a zálogtárgy kikiáltási ára – alapján járó munkadíj 50 százaléka és a költségátalány 50 százaléka számítható fel, melyek együttes összege nem haladhatja meg az 500 000 forintot.

Az eljárásra fordított idő alapján számított munkadíj és költségtérítés a következőképpen alakulhat: a végrehajtó hivatali helyiségén kívül, de a székhelyén végzett végrehajtási cselekmény esetén minden megkezdett óráért 9000 forint munkadíj és 4500 forint költségátalány, továbbá helyszíni eljárási cselekményenként 2500 forint utazási költségátalány illet meg. (A székhelyén kívüli végrehajtásnál helyszíni eljárási cselekményenként 3500 forint utazási költségátalány illeti meg.)

A végrehajtó készkiadásként számíthatja fel

• a lefoglalt ingóság szállítási és tárolási költségét,
• a lezárt helyiség felnyitásának és lezárásának költségét,
• a végrehajtásnál jelen levő tanú, illetve tolmács költségtérítését,
• a postaköltséget,
• a végrehajtás során felmerült indokolt és igazolt más költséget.

Ezeken felül ügyviteli és iratkezelési díjat számíthat fel, amelynek összege ügyenként 8000 forint.

Behajtási jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége esetén jár a végrehajtónak (akkor is jár, ha a végrehajtást kérő a követelését elengedi); ennek az összege nem haladhatja meg a 4 millió forintot.

Pénzkövetelés esetén a behajtási jutalék összege a követelésből behajtott vagy megtérült összeg alapulvételével

• 5 millió forintot meg nem haladó összeg esetén 8 százalék,
• 5 millió feletti, de 10 millió forintot meg nem haladó összeg esetén 400 ezer forint és az 5 millió forint feletti rész 6 százaléka,
• 10 millió forint feletti összeg esetén 700 ezer forint és a 10 millió forint feletti rész 3 százaléka.

Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény teljesítésére irányul, teljesítés esetén a behajtási jutalék összege 25 ezer forint.

MBVK hivatala működteti az e-árverési rendszert

Az MBVK hivatala működteti és fejleszti a központi ügynyilvántartó rendszert, amely a végrehajtókról és az általuk intézett bírósági és közigazgatási végrehajtási ügyekről vezetett közhiteles adatbázis. A végrehajtóknak a végrehajtással kapcsolatos adatokat és dokumentumokat ide kell feltölteniük. A bíróságok vagy közjegyzők a végrehajtható okiratot a kar hivatalának küldik meg, majd az továbbítja az adós lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósági végrehajtónak.

Az ugyanazon a bíróság mellett működő végrehajtók között az ügyeket az MBVK hivatala osztja el az érkezésük sorrendjében, a központi ügynyilvántartó rendszeren keresztül, a végrehajtók jelvényének növekvő sorszáma alapján (ha már mindegyik végrehajtó kapott ügyet, akkor a kiosztást újrakezdik). A MBVK hivatala működteti az elektronikus árverési rendszert is, amelyen keresztül a végrehajtók értékesítik az adósok lefoglalt ingóságait és ingatlanait.

A végrehajtói kar tagjai alkotják a közgyűlést, a kart öttagú elnökség vezeti és van egy hivatali szerve. A közgyűlés dönt az elnökség megválasztásáról (4 évre) és a tagdíjak mértékéről. A tagoknak kötelező tagdíjat fizetni (ebből 2019-ben 29,6 millió, 2020-ban 30,2 millió forint bevételük volt). Az elnökség tagjai egyszer újraválaszthatók. Az elnökség szakmai rendezvényeket szervez, előkészíti a közgyűlés határozatait.

Az MBVK ellenőrizheti a végrehajtó működését, és fel is függesztheti

• A végrehajtási törvény szerint az MBVK vezeti a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek, végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékét.
• Havi rendszerességgel tájékoztatja a SZTFH elnökét a végrehajtói névjegyzék adatairól és az adatváltozásokról.
• Kiállítja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek igazolványát.
• Vezeti a távollévő végrehajtók nyilvántartását, és felhívja a helyettesként eljáró személyt a helyettesítésre.
• Engedélyezi végrehajtói iroda alapítását, adatának módosítását. Nyilvántartást vezet a végrehajtói irodákról.
• Intézi a végrehajtókkal kapcsolatos panaszügyeket; fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
• A bírósági ügyek kivételével dönthet a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről.
• A végrehajtói álláshelyre pályázatot ír ki és a pályázati eljárást lebonyolítja.
• Javaslatot tesz a hatóság elnöke számára az egyes ellátási területek meghatározásához, összevonásához.
• Ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét, pénzkezelését ellenőrizni, a végrehajtó által használt informatikai alkalmazások használatának gyakorlatát vizsgálni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni.
• Megállapítja a végrehajtó szolgálatból történő felfüggesztésének feltételeit, és felfüggesztheti a végrehajtót.