Budapest – Vicces kedvében volt karácsony előtt Hoffmann Rózsa, az év közben lefokozott (elvették tőle a felsőoktatást, túl magas volt neki a szint) köznevelési államtitkár. Emelkedő pedagógusbérekről, elégedett tanárokról beszélt a távirati iroda sajtómunkásának, és még sok más humoros dolgot is megosztott azokkal, akik vevők a kormányzati tájékoztatásnak álcázott hazugságokra.

Az alábbiakban Hoffmann Rózsának az MTI számára adott interjúját közöljük. Vigyázat, csak erős idegzetűeknek! Biztonsági öveket bekapcsolni, olvasás indulj!

Hoffmann Rózsa szerint az eddigi tapasztalatok alapján változtatásokat terveznek a tankönyvellátás és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladatellátási területén. (Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy amit eddig csináltak, az nem vált be – a szerk.)
Hoffmann Rózsa azt mondta, összességében elégedett az elmúlt három és fél évben a köznevelés megújításért végzett munkával. A köznevelési államtitkár úgy látja, hogy a vállalt feladatok oroszlánrészét megkezdték, illetve befejezték, a hiányzó néhány intézkedés kidolgozásához pedig már hozzáfogtak. Hozzátette: néhány éven belül a törvényben és rendeletben rögzített változtatásoktól joggal várható az iskolarendszer teljesítményének javulása. (Ha ettől mégsem javulna az iskolarendszer teljesítménye, akkor majd beleírják az alaptörvénybe, hogy kötelező javulnia – a szerk.)

Kitért arra is, hogy a 2012-ben, a köznevelés átfogó megújítása előtt, 15 éves gyermekeken végzett PISA-felmérés eredményének nyilvánosságra kerülésekor átnézett nemzetközi gyakorlat ismét arról győzte meg, hogy a meghozott magyarországi intézkedések rendszerbe illeszkednek, és együttes hatásuk más országokhoz hasonlóan néhány év múlva bizonyítottan javulást fog hozni. (Ezt valójában úgy kell értelmezni, hogy a PISA-felmérés megmutatta, romlott a magyar gyerekek tudásszintje – a szerk.)

Hoffmann Rózsa a köznevelési rendszer teljes megújítása fontos elemének nevezte a kormány pedagóguspolitikáját. Mint mondta, az új előmeneteli rendszer nemcsak nagyobb anyagi megbecsültséget jelent, hanem igazságosabbá, biztonságosabbá és kiszámíthatóvá is tette a pályát. Tapasztalatai szerint a közvélemény és a pedagógustársadalom túlnyomó többsége pozitívan értékeli az életpályamodell bevezetését. (Értsd: a pedagógusok félnek, mert van mitől félniük, egyes szakszervezeteik tehetetlenek, mások nem is akarnak semmit sem tenni – a szerk.)

Hoffmann Rózsa kifejtette: a béremelés jövőre 150 milliárd forinttal szerepel a költségvetésben, és a minimálbérhez kapcsolódva januárban szintén több ezer forinttal nőnek majd a pedagógusbérek, mivel – az országban egyedülálló módon – a pedagógusok fizetésének értékállóságát törvény garantálja. Hozzátette: az elkövetkező négy évben a pedagógusok további, a jogszabályban meghatározott mértékű béremelést kapnak. Emlékeztetett rá, hogy a hat pedagógus-szakszervezet közül öttel szorosan együttműködnek, számos javaslatukat befogadták különböző jogszabályokba. Novemberben a Klik és a szakma reprezentatív érdekvédelmi szervezete, a Pedagógusok Szakszervezete megkötötte azt a kollektív szerződést, amely mintegy 120 ezer pedagógust érint. (Ez magyar nyelven azt jelenti, hogy öt pedagógus szakszervezet kényszerűségből beállt a sorba, egy még tartja magát – a szerk.)

Hoffmann Rózsa a Nemzeti Pedagóguskarról szólva elmondta, bízik benne, hogy a pedagógustársadalom legtekintélyesebb tagjai kapnak és vállalnak benne tisztséget. Ez hozzásegítheti ahhoz "a tanári céhet”, hogy nőjön a tekintélye a pedagógusszakmának. Jelenleg számos pedagógusszervezet van, de nem tudni, hogy milyen arányban képviselik az adott hivatáskört – jegyezte meg az államtitkár. Hozzátette: a kar élére információi szerint még nincs jelölt, de az előkészítés megfelelő ütemben halad, és április 30-ig de facto is létrejön az új szervezet. A kar a mindenkori köznevelésért felelős miniszter legfőbb támasza lesz, javaslatokat, véleményt, együttműködést és kritikát várnak és elfogadnak tőle. (Magyarul: helytartó lesz, egyfajta komisszár, aki segíti az elfoglalt államtitkár munkáját – a szerk.)

Arról, hogy többet kellene költeni az oktatásra, vagy a lengyel példa alapján csökkentett forrásokkal, a hatékonyság növelésével is lehet eredményeket elérni, úgy vélekedett: azt is nézni kell, hogy a GDP-arányos ráfordításokkal honnan hová jutnak el. Talán nem a legjobb nézőpont azt vizsgálni, hogy más államokban a GDP hány százalékát költik oktatásra. (Vagyis, nem lesz több pénz az oktatásra, sőt, a GDP arányában még a mostaninál is kevesebb lesz – a szerk.)

Az államtitkár szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben a köznevelés állandó forráshiánnyal küszködött, emlékeztetett rá, hogy az előző kormány által az iskolafenntartó önkormányzatoknak folyósított normatív támogatás a kiadások felét sem fedezte, ez idézte elő azokat a különbségeket, amelyeket az állami fenntartásba vétel egyenlít ki. Elő kell teremteni a forrásokat a tanfelügyelet, a minősítési rendszer, a szaktanácsadói hálózat megbízható működtetésére is. (Mindennek az elmúlt nyolc év az oka, most keressük a forrásokat, de nem tudjuk, hogy találjuk, valószínűleg sehol – a szerk.)

A tankönyvellátásról elmondta: most már csak olyan szállítási elmaradások vannak, amelyek egy-egy kiadó által le nem gyártott könyvek hiányából adódnak. Ezeket a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) egyedileg kezeli, és próbál megegyezni az érintett kiadókkal, hogy például digitális formában állítsák elő a hiányzó példányokat, illetve tárgyalnak az iskolákkal is a megoldásról. Hoffmann Rózsa emlékeztetett arra, hogy 12 millió tankönyv rendben, tanévkezdésre megérkezett az intézményekbe, a gyerekek 98 százaléka megkapta a kiadványokat, úgy, hogy nem kellett sorba állni, és az első naptól lehetett tanítani. (Az államtitkár elfelejtette hozzátenni, hogy egyes iskolákban még ma sincs meg minden tankönyv, a szülőknek viszont már a nyáron ki kellett fizetniük a könyvek árát – a szerk.)

Arról, hogy az idei tapasztalatok alapján várhatók-e változtatások, azt mondta: a Kello több mint egy hónapja jelezte, hogy "egyszerűsíteni, ésszerűsíteni” fogja az eljárásokat, a jelenlegi rendszert. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, ő is ezt kezdeményezte, mert a biztonságos tankönyvellátás mindennél fontosabb. (Magyarul: nem kell ennyi tankönyv, egyfajta is elég lenne, köztudott ugyanis, hogy minden gyerek egyforma, vagy ha ma még nem is az, akkor majd azzá tesszük – a szerk.)

Hoffmann Rózsa a köznevelési és felsőoktatási államtitkári pozíció szétválasztásáról azt mondta: januárban is maga kezdeményezte, most még annyira sem bánja: rengeteg a megújulást szolgáló tennivaló, kevésbé tudott volna részt venni a feladatok sokaságában, ha a két államtitkárság együtt maradt volna. (Magyarul: rájöttek, hogy nem ért hozzá, odatették, ahol a feltételezések szerint kevesebb kárt tud okozni. Hoffmann Rózsa azonban kicselezte főnökeit, s bebizonyította, hogy bármilyen poszton képes kártékony lenni – a szerk.)