Legalább annyira áldhatják a magyar kormány hanyagságát, mint az Alkotmánybíróságot azok a volt állami alkalmazottak, akiktől az állam bevasalta a végkielégítésükre kivetett 98 százalékos adót. Ők jó eséllyel nemcsak a 98 százalékos tehertől szabadulnak meg, de még – a versenyszektorban dolgozóktól eltérően – a személyi jövedelemadót és a járulékot sem kell megfizetniük. A levont adót ráadásul kamattal növelten kérhetik vissza.

Az Orbán-kormány egyik első intézkedéseként 2010-ben vezették be a 98 százalékos adót a közalkalmazottak, köztisztviselők és állami cégeknél dolgozók „pofátlanul magas” végkielégítésére. Az állam a 2 illetve 3,5 millió forintot meghaladó lelépési pénzt szedte vissza így csaknem teljes egészében. Az adókulcsot a kormánytöbbség - miután egy bíró kezdeményezésére újra az Alkotmánybíróság elé került - a 2014-től megszerzett jövedelmekre 75 százalékra csökkent. Az Alkotmánybíróság februárban döntött úgy, hogy nemzetközi szerződésbe ütközik a közszolgák végkielégítés-adójának a mértéke.

Az Alkotmánybíróság azonban még a korábbi, 98 százalékos adót vizsgálta, és döntésével a 98 százalékos adókulcs alkalmazását tiltotta meg általános jelleggel. A döntés azoknak sokat jelent, akik perben állnak az állammal, az Alkotmánybíróság döntése ugyanis az ilyen perek kimenetele szempontjából meghatározó: az AB lényegében azt mondta ki, hogy nem követelhet 98 százalékot az állam azoktól, akik többmilliós végkielégítéssel állami munkahelyről távoztak.

98 helyett 0

Az ítéletnek azonban ezen túlmenő folyománya is van, mondta Origónak egy alkotmányjogász, aki ügyvédként adóügyeket is visz. A végkielégítés-adóról szóló törvény arról is rendelkezik, hogy a különadó alapjába tartozó, vagyis 98 százalékkal megadóztatott jövedelemre nem lehet sem személyi jövedelemadót, sem járulékokat kivetni.

Így jogász forrásunk olvasata szerint az a helyzet állt elő, hogy egyáltalán nem terheli közteher az állami munkahelyről végkielégítéssel távozottak jövedelmét: az AB a 98 százalékos kulcs alkalmazását tiltotta meg, a végkielégítés-adós törvény pedig a normál személyijövedelemadó- és járulékszabályok alól vonja ki a közszolgák végkielégítését. A magánszektorban dolgozókra a 98 százalékos adó nem vonatkozik, de a normál szja- és járuléktörvény igen. Vagyis ha valaki a versenyszektorban dolgozott, és 2010-ben jogosult volt végkielégítésre, akkor neki a szuperbruttósított (1,27-tel felszorzott) 32 százalékos szja-t és a 7,5 százalékos járulékot, összesen 48 százalékot kellett lerónia.

Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, kommentálnák-e a jogász álláspontját. A szaktárcánál az AB-döntés után egy héttel feltett kérdéseinkre azt közölték, hogy vizsgálják az AB-döntés nyomán kialakult jogi helyzetet és türelmünket kérték. Az azóta eltelt három hétben újabb levél nem érkezett a minisztériumtól, pedig pár napja ismét megkérdeztünk, sikerült-e áttekinteniük, értelmezniük a helyzetet, de válasz nem érkezett az NGM-től.

Eddig csak páran pereltek

Egy korábbi alkotmánybírósági határozat arról is rendelkezik, mondta forrásunk, hogy ha az AB általános jelleggel tilt meg egy rendelkezés alkalmazását, akkor a tilalom a már folyamatban és a később induló ügyekre is kiterjed. Ez pedig azt jelentené, hogy nemcsak azoknak segített az AB, akik már perben állnak az adóhatósággal, hanem azok is élhetnek a most adódó lehetőséggel, akik nem indítottak jogvitát.

Az adóhatóság szerint 1062 embert érintett a 98 százalékos adó. A NAV állítja, nincs információja arról, hogy közülük hányan indítottak pert. Az biztos, hogy sokan nem hagyták annyiban a dolgot, ügyük az Emberi Jogok Európai Bíróságáig jutott, és hárman meg is nyerték a perüket. Tavaly tavasszal és nyáron volt az ítélethirdetés, a magyar kormány ugyan fellebbezett, de hiába. A strasbourgi bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kormány fellebbezését. Ezt követően az emberi jogi bíróság a még folyamatban levő, hasonló ügyekben peren kívüli megegyezést ajánlott a feleknek.

Jogász forrásunk szerint óriási lehetőséget kapott mindenki, akire kivetették a végkielégítés-adót. A magyar adótörvények ugyanis rendelkeznek arról, milyen módon kérhető vissza pénz, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság eltöröl egy adószabályt. A speciális önellenőrzés keretében lehet visszakérni a korábban levont adót, erre pedig az AB döntésétől számított 180 napjuk van az érintetteknek, vagyis augusztus közepéig is gondolkodhatnak a végkielégítés-adóval sújtott személyek, visszakövetelik-e az államtól a millióikat. Vannak, akik nem tétováztak, forrásunk tud néhány esetről, amikor már adtak be kérelmeket a pénz visszatérítésére.

Az kérdéses, mikor kaphatják vissza a pénzt. Ha az adóhatóság elnyújtja az ügyet, azok akár újra Strasbourgban köthetnek ki – írja le az egyik forgatókönyvet jogász beszélgetőtársunk.

Az összeg nem rengetné meg költségvetést, de több lenne kerekítési hibánál. 2011-2013 között összesen alig hatmilliárd forintot szedett be az állam a távozott közszolgáktól. Ha teljes egészében ezt visszakérnék - a jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamattal megfejelve - az becslésünk szerint tíz milliárd forint közötti tételt jelenthet maximálisan. Évente az állam durván 15 ezer milliárd forintot költ el, az idei hiányt kicsivel ezermilliárd forint alattira tervezik.