A hazai földgázellátás szempontjából fontos bejelentés hangzott el hétfőn, amikor az MVM bejelentette, halasztott fizetési megállapodást kötöttek az orosz földgáz szállításáról a Gazprommal. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig arról beszélt, hogy ki lehetne termelni a hajdúszoboszlói tárolóból a párnagázt, és esetleg szén-dioxidot préselni a helyére.
– A bejelentés arra utal, hogy az MVM-nek gondjai voltak a gázszámla fizetésével, folyamatosan devizát vásárol a kötelezettségek teljesítéséhez, ezért a mostani megállapodás jelentős könnyebbséget jelent. Nem tudni azonban, hogy mit kértek ezért cserébe. Akár az is elképzelhető, hogy a megegyezés fejében lengette be a magyar kormány a minap a tengeri olajszállításról szóló ársapka megvétózását – értékelte lapunknak a megegyezésről szóló hírt Holoda Attila. A második Orbán-kormány energetikáért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor pozitívumként említette, hogy a hírre erősödni kezdett a forint.
Van, ahol kisebb a gáz fűtőértéke, ezért több lehet a rezsicsökkentett gázfogyasztás 1729 köbméternél. De ez nem attól függ, hogy orosz, magyar, vagy nyugati.
Azt azonban felháborítónak nevezte, hogy egyáltalán szóba kerülhetett a hajdúszoboszlói gáztároló párnagázának kitermelése. Ezt eddig egyetlen kormány sem engedte meg magának. A párnagáz ugyanis pont olyan része a tárolónak, mint a kutak vagy a többi felszíni technológia. A párnagáz kitermelése egyértelműen veszélyezteti a tároló működését. Különösen azért érthetetlen az elképzelés, mert eközben a zsanai tároló kapacitásbővítéséről beszélnek.
– Aki komolyan gondolja, hogy hozzá szabad nyúlni a párnagázhoz, az nem tudja, mit beszél, nem tudom, hogyan adhatta ehhez a nevét egy szakember. Nem véletlen, hogy a hajdúszoboszlói tároló 1,5 milliárd köbméternyi mobil gáza alá 2,5 milliárd köbméternyi párnagázra van szükség. Felelőtlenség azt állítani, hogy 800 millió köbméter gond nélkül kitermelhető ebből – hangsúlyozta Holoda Attila.
A szakértő azt is elmondta, a párnagáz kitermelése az állami vagyonnal való hűtlen gazdálkodás gyanúját veti fel. Hozzátette, persze az is elképzelhető, szó sincs a fizikai kitermelésről, hanem egy pénzügyi trükkről, nevezetesen hogy a mobilgázból kitermelt mennyiség egy részét elnevezzük olcsón betárolt párnagáznak, mert azt így alacsony áron számolhatjuk el, ezzel is enyhítve az MVM-re nehezedő pénzügyi terheket.
A szén-dioxid tárolásról az a véleménye, hogy az túlságosan drága lenne. Egyrészt, mert nem megoldott a szállítása, másrészt mert agresszív gázról lévén szó, a rendelkezésre álló összes berendezést le kellene cserélni, amely közvetlen kapcsolatba kerül a gázzal. Különösen igaz ez akkor, ha nem kizárólagosan szén-dioxid tárolására használnák a tárolót, hanem a kitermelt földgázt helyettesítenék vele. Ez esetben ugyanis a földgáztároló összes berendezését is le kellene cserélni. Ráadásul, amikor ismét földgázt szeretnének kitermelni, arra csak azt követően kerülhetne sor, hogy egy igen drága technológiát telepítenek, amely képes a két gázt különválasztani.
Azt is elvetélt ötletnek tartja, hogy akár a Mátrai, akár a jövendőbeli Földgáztüzelésű Erőmű által kibocsátott szén-dioxidot összegyűjtsék. 2008-ban ugyanis próbálkoztak már ezzel a Mátrai Erőmű esetében, de az sikertelen volt.
Az általunk megkérdezett iparági szakértő több dologra is felhívta a figyelmet a hír kapcsán. Egyrészt kicsit riasztónak tartja, hogy már egymilliárd dollár is számít a magyar költségvetésnek. Számításai szerint ugyanis hozzávetőlegesen ekkora összegről szól a megállapodás, amely szerint három évvel elhalasztjuk az oroszok által szállított földgáz kifizetését. Azt is kiemelte, hogy vélhetően 120-130 dolláros árról szól a megállapodás.
A földgázellátás biztonsága sem Magyarországon, sem más uniós országokban nincs veszélyben – ez volt a konklúziója annak az energetikai panelbeszélgetésnek, ahol azt is megtudtuk, mi kell ahhoz, hogy ismét 3,60-ba kerüljön egy kiló kenyér.
Pozitívumként lehet azonban értékelni, hogy biztosnak tűnik, nem állnak le az orosz gázszállítások. Azt is fontos fejleményként értékelte, hogy a mostani megállapodás birtokában biztosítottnak tűnik a költségvetés helyzete, még akkor is, ha valamely okból elszállnának a földgázárak. Sőt, az a tény, hogy rögzítették az árat, a forint árfolyamára is jó hatással van.
A hajdúszoboszlói tárolóban található párnagáz felhasználásáról szóló bejelentést a szakértő is furcsának találja több szempontból is. Először is ahhoz, hogy a párnagázt felhasználják, először a fölötte elhelyezkedő mobil gázt kell felhasználni. A párnagáz kinyerésére legfeljebb akkor kerülhet sor, ha a tél végére elfogyott a mobilgáz. Ez pedig akkor jöhet szóba, ha a téli időszakban valami nagyon nagy gond van a gázellátással.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben kitermelik a párnagázt, akkor a jövőben a tárolót egyáltalán nem, vagy csak korlátozott kapacitással lehet majd használni, ugyanis a párnagáz eltűnésével összeomlik a tároló.
A szén-dioxid tárolása kapcsán elmondta, ez elképzelhető, de ahhoz teljesen ki kellene termelni a földgázt, és csak azt követően lehetne szén-dioxid tárolására használni az objektumot.
Holoda Attilához hasonlóan ő is arról beszélt, hogy hatalmas beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy akár a Mátrai Erőmű, akár a jövőben létrehozandó Tiszai Földgáztüzelésű Erőmű szén-dioxid termelését eljuttassák a tárolóba. Éppen a magas költségek miatt nem szoktak ilyen távolságra szén-dioxidot szállítani, különösen hogy speciális, a szén-dioxidnak is ellenálló csővezetékre van szükség a szállításhoz.
Szerinte egyébként nemzetközi gyakorlat – a magas költségek következtében – nem az ipari üzemek által termelt szén-dioxid összegyűjtésére és szállítására van, hanem inkább a légkörből való szén-dioxid kivonására, amely jelentősen kevesebb költséggel jár. Azt pedig nonszensznek nevezte, hogy a szénhidrogén mellé szén-dioxidot is préselnének.
Holoda Attila: Félrevezető volt, amit Gulyás Gergely mondott a kormányinfón a gázfogyasztásról
Ne higgyen a rémhírterjesztőknek: nem fogunk megfagyni a télen, és a németek sem